Jelige: Goldbach – Hogyan etessük saját matematikusunkat?
Végy egy matematikust és óvatosan helyezd el egy befőttesüvegbe, lehetőleg fejjel lefelé, az serkenti az aktivitását. Adj hozzá fél kg lisztet (előtte ajánlatos a lisztet Eratoszthenész szitáján átrostálni), fél liter vizet, egy kettőnél nagyobb páros számot és egy sejtést. Minden matematikus külön-külön is felírható ezekkel, nem bonyolult művelet, elvégezhető egészen 24 862 048 számjegyig. Ha mindezzel megvagy, tedd be a kamrába, miután gondosan letakartad őt egy tiszta vászonkendővel. Ne emelgesd a kendőt az anaerob folyamatok miatt, éppen eléggé szellőzik azon keresztül. Fontos, hogy lenvászon kendő legyen, ne kender alapú, mert akkor nem tud világosan gondolkodni, zavaros lesz a kovászunk. Lehetne a befőttesüveg kupakjával is befedni, majd öt kicsi lukat fúrni rá, de az nem elegáns.
Korabeli megfigyelők megfigyelték, hogyha a matematikusokat bezárják, akkor ott fognak fortyogni a sejtés körül. Príma kovász lesz ez a tétel, ha egyszer bebizonyosodik, mondogatják egymásnak a befőttesüvegbe zárt matematikusok. Gondolod, hogy a reductio ad absurdum ilyen körülmények között működne, vagy maradjunk inkább a regresszió-analízisnél? - így morfondíroznak az üvegfalon keresztül, miközben kis kezükkel gyúrják a kovászt és szépen sorakoznak az országos kovászkönyvtár polcain, ahová a feleségeik adják be őket egy idő után. Így biztonságos, nehogy a gyerekek leverjék vagy ne adj’ isten belekóstoljanak, Janika, mászol le azonnal a stelázsiról, hagyd apádat nyugodtan bugyogni! A jövő kenyere érlelődik itt csendben, a legaktívabb matematikusok etetés után már 6-8 órával alkalmasak a sütésre.
A befőttesüvegbe zárt matematikusokat hűvös időben elég naponta egyszer etetni, ha ecetes illatot bocsátanak ki, azt jelenti: éhesek. Ha huszonnégy óra múlva bugyborékolni kezdenek, közel a megoldás. Ha huszonnégy óra múlva nem bugyborékolnak, akkor valószínűleg meghalt a kovászunk, ilyenkor újra kell indítani, legjobban reagálnak arra, ha bedobjuk a 3019-et vagy a 7026-ot, de bármelyik ikerprím is megteszi.
Bizonyos időközönként mossuk ki a befőttes üveget, ilyenkor vegyük ki a matematikusokat és helyezzük egy kicsit a napra szikkadni, majd ha tisztába tettük őket, adjunk megint egy kis lisztet nekik, esetleg tegyük a hűtőbe évszázadokra, jól ellesznek ott a valószínűségszámítás szerint, feltéve és meg nem engedve, ha már Fermat és Pascal addig ezt lelevelezi híres közös értekezésükben: A savanyúságok új lehetőségei, avagy az eseményalgebra és a fermentáció kölcsönhatásai című, azóta már klasszikusként idézett munkájukban. De ne nyúljunk előre az időben akkor sem, ha nyúlósra sikerülne a matematikusunk, öntsük le róla a vizet, kapjon friss lisztet, attól új lendületet kap.
Goldbachné Marika mindeközben rendet tesz imádott férje szobájában, a hanyagul otthagyott premisszákat és konklúziókat szépen összepárosítja, elhelyezi a többi zokni közé a fiókba, némelyiket meg is foltozza, mert semmit sem szeret kidobni. Általában ez a szemlélet meg is hozza a gyümölcsét, akár az absztrakt objektumok ekvivalenciái egy nem lineáris idővariáns rendszerben, de szerencsére ő nem ért a matematikához.
Gondos háziasszonyként Marika otthon tartja saját kovászát, időnként kinyitja a hűtőt, amikor vendég érkezik: látogatód jött szívem, Euler és Riemann köszöntek be, hoztak tizenhét tojást ajándékba, meg egy egyenletet és annak az összes speciális esetét. Lagrange később érkezik és boldog prímeket ígért. Marika ilyenkor segít a két lángelmének bemászni a befőttesüvegbe, nem heurisztikusan, hanem szigorú algoritmus szerint ellenőrzi, hogy jól bekuckóztak-e, majd gyengéden betakarja őket vászonkendővel a következő száz évre.
