Kultúrában a remény

A felbomlás és változás kora jött el. Járvány után háború, válság, egymásnak feszülő nemzetek, hogy más világproblémákról ne is beszéljünk. Ki tudja meddig tart és hová eszkalálódik. Egy biztos: ma igazán és égetően szükség van olyan kezdeményezésekre, amik az együttműködést, a közös teremtést, elfogadást, nyitottságot szorgalmazzák. Olyan csatornákra és hidakra, amelyek az ellentétek ellenére is összekötnek. Egy bárkára, amin átmenthetjük önmagunkat, lelkünket, értékeinket. Ahol a jövőbe vetett hit újra élővé válhat.

A 10. Színházi Olimpia egy ilyen lehetőség. 2023-ban – Madách Imre születésének 250., Petőfi Sándor és Kölcsey Ferenc írta Himnusz születésének 200. évfordulóján, amikor a Budapesti Operettszínház százéves alapítását ünnepli, a magyar operett évében –, ennek a nemzetközi, kulturális esemény- és programsorozatnak Budapest ad otthont.

A színházi találkozót először 1995-ben Görögországban hívták életre az ókori olimpiák szellemében. A hagyomány és korszerűség jegyében létrehozott esemény, mely a világszínház egyik legnagyobb és legrangosabb rendezvénye, időről időre egy-egy városban, országban talál otthonra. A jubileumi esemény sajtótájékoztatóját december 13-án tartották a szervezők a Nemzeti Színházban.

„Lassan ötven országnál tartunk, több mint száz partnerintézmény vesz részt ezen az óriási rendezvényen, soha ilyen fontos színházi eseményt nem rendezett még Magyarország. Biztos, hogy a ’23-as év legjelentősebb világszínházi eseménye lesz” – fogalmazott Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója, a 10. Színházi Olimpia művészeti vezetője. „Nagyon magasan tudjuk majd pozícionálni a színházi világban Magyarországot, a magyar színházi kultúrát.” – folytatta, majd azt is hozzátette, hogy látva azt, mi zajlik a világban, nem csak az eddigi legkiemeltebb Színházi Olimpia ez, hanem talán az egyik legfontosabb kulturális eseménye is az elkövetkező évnek.

„2023-ban a világszínház történelme a Kárpát-medencében íródik. Nem volt még ilyen.” – jelentette ki Pataki András, művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkár. „Akkor, amikor Európa keresi az identitását, és helyenként nem találja, akkor mi lehet más kapaszkodó, mint például a művészet? A művészet, ami terápia, és a művészet, ami felemel, ami a humán értékeket azzá teszi, amik valójában. Ami lehetővé teszi számunkra, hogy egy kicsit felemelkedjünk, hogy a katarzist átélve, más kultúrákat megismerve, gondolkodásunkat, világunkat többszálúbbá, sokirányúvá tegyük.”

A sajtótájékoztatóba írott és videóüzenettel, online részvétellel bekapcsolódott Theodórosz Terzopulosz, a Színházi Olimpia alapítója és Nemzetközi Bizottságának elnöke, a IX. MITEM vendégelőadásainak három rendezője: Alessandro Serra, Aurora Cano és Heiner Goebbels is, valamint Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója. Megszólalt Bakos-Kiss Gábor, a Győri Nemzeti Színház igazgatója, Kiss B. Attila, a Budapesti Operettszínház főigazgatója, Asbóth Anikó, a Magyar Bábművészek Szövetségének elnöke, Elek Tibor, a Gyulai Várszínház igazgatója, Ertl Péter, a Nemzeti Táncszínház igazgatója, Rozgonyi-Kulcsár Viktória, a Jurányi Inkubátorház vezetője, és Tóth Zoltán, az Országos Diákszínjátszó Egyesület elnöke.

Beszámolóik alapján a színházi produkciók mellett workshopok, színházi műhelymunkák, irodalmi bemutatók, performance-ok várják a résztvevőket. Budapest mellett számos vidéki kőszínházban és több szabadtéri színpadon is lesznek bemutatók külföldi és magyar előadók részvételével egyaránt.

Az esemény a Madách bicentenáriumot követve, az Ember tragédiájának legismertebb sorát választotta mottójául, amely napjainkban különös aktualitással bír. „Mondottam ember küzdj, és bízva bízzál!” Ezt az üzenetet érdemes észben tartanunk, mert nehéz idők várnak ránk. De amíg a színház, az irodalom, a kultúra él, addig van orvosság. Ez a remény vagy inkább bizonyosság hatotta át a megszólalásokat is, amely aligha jobb reklám egy ilyen rangos és fontos eseménynek. Mindenképpen érdemes lesz részt vennünk rajta.

További információk az eseményről a www.szinhaz.org oldalon.

Fotók: Streier Máté