Mint akiknek nincs mit veszteniük

2024-ben a Kolibri Kiadónál jelent meg Bánki Éva Navigátor című ifjúsági regénye. Az első portugál felfedezőutak idején játszódik, hősei az Alencarok, egy navigátorcsalád három nemzedéke.

A krónikák a hajóskapitányok nevét jegyzik, a navigátoroké gyakran feledésbe merül. Pedig ők mutatják az irányt a szeszélyes vizeken, ahol néha bálnák úszkálnak a hajó körül, máskor sellőket vélnek látni. A karavellákat megtépázó viharok mellett a belső ellenség is pusztít, a C-vitamin hiány miatt skorbut szedi áldozatait. A legénység jelentős része odavész, otthon maradt családtagjaik azt sem tudják, hol vetették őket a tengerbe. A matróznak szegődő, általában szegény családból származó fiúk fele nem tér vissza első útjáról. Mindezt vállalva vágnak neki az ismeretlenek, mint akiknek nincs mit veszteniük. Pedig van, aki várandós feleséget hagy otthon, s a gyerek talán sosem láthatja az apját.

A regény mindhárom férfi főszereplőjét Perónak hívják. „Az első Pero színesnek látta a szeleket. Az ő fia elvesztette a szeleket. Az ő fiát pedig Indiáig vitték a színes szelek” – olvasható a könyv hátlapján. A színes szelek természetfeletti motívuma meseszerűvé teszi az eseményeket. A navigátorok mélyen, nem evilági módon kötődnek a tengerhez, szinte már nem földi, hanem vízi élőlények. „Aki leszolgálta az idejét hajósinasként, annak a máját, gyomrát, gerincét, álmait, minden érzékszervét az óceán irányítja. Különös tengeri állat lesz, aki a tengeren él, ott keresi a kenyerét, de csak a szárazföldön érezheti magát biztonságban. Ha egyszer hazajut, a hullámokról álmodik.” Aki egyszer beszívta a tenger sós illatát, sosem szabadul, teste a hullámok ütemére ring. A tengerész Miatyánkkal kezdi a napot, és úgy hiszi, a Mennyország a nagy víz túloldalán van.

Képet kapunk a korabeli társadalomról is, a matrózok szegényes házaitól a királyi palotákig. Megismerjük a portugál néplelket, hitvilágot, nemzeti büszkeséget. Egy különös népet, akik hívő keresztények, ám vérükben muszlim vér is csörgedez. „A szegényeknek nincs más vagyonuk, mint a titkaik” – hangzik el. A regény egyik szereplője kémként tökéletesen beolvad az arabok közé, és talán már ő sem tudja, kicsoda igazából.

Mindhárom generációt végigkíséri az anya, majd nagyanya, dédanya: Aldonca alakja, aki titkon mór királyi leszármazott, és olyan finom fahéjas, magvas süteményt tud sütni, mint senki a világon. Ő az, aki a parton várja szeretett Peróit, ő az egyetlen biztos pont hullámok sodorta életükben. A regénynek feminista vonatkozása is van, hiszen nők nem szállhatnak hajóra, akkor sem, ha szeretnének.

A Navigátor olvastatja magát, egy nap alatt olvastam el a több mint kétszáz oldalt. Ifjúsági regény, de kortól függetlenül élvezhető, izgalmas, és emberi történetekkel, minden didaktikusság nélkül tanít. Történelmi tematikájú, mégis nagyon aktuális, abszolút modern regény. Külön kiemelném a nyelvezet gördülékenységét, finom, ízléses tárgyilagosságát.

A borító- és könyvterv Müller Péter munkája, a térképeket Bognár Eszter rajzolta. A borító első látásra tipikus ifjúsági irodalom-illusztráció, ám jobban megnézve mégis több annál. A viharos tengeren, színes felhők alatt hánykolódó hajó ötvözi a most divatos ábrázolási technikát a régi korok hangulatával. A kötetben fellelhető térképek még átélhetőbbé teszik a leírtakat, és kicsit mi is navigátoroknak érezhetjük magunkat, eltávolodhatunk hétköznapi problémáinktól, és felülhetünk egy karavellára, ami ki tudja hova visz, csak vigyen.

Bánki Éva: Navigátor. Kolibri Gyerekkönyvkiadó, 2024. Budapest.