Még ha olyannyira az élettörténetek, memoárok, visszaemlékezések reneszánszát éljük is, kétségkívül e kontextusban is rendhagyó az idén 95 éves John O. Friend Életem perzsaszőnyege, ahogy az emlékek áradása hozza című munkája.

Muszka Sándor Magányos nőknek, bukott fiúknak című új verseskötete egy olyan Erdélyt mutat be az olvasónak, ahol kilátástalan, nyomorúságos az élet, a könyvek csak tűzrevalónak jók, a politikusok az autonómiával kábítják az embereket, miközben sok fiatal „új hazát mosogat magának Angliában”. Varga Melinda írását olvashatják.

Az utóbbi évek legmegdöbbentőbb magyar krimije összességében nem jó detektívregény, de tanulságos olvasmány a mai magyar társadalom néhány égető problémájáról. Benedek Leila értékelte Kolozsi László A farkas gyomrában című regényét.

Az 1962-ben született Hannah Rothschildot a nagy-nagynénjéről, Nicáról, a jazz bárónőről írt könyvében – Pannonica – A lázadó bárónő, Helikon Kiadó, 2014. – kiemelten foglalkoztatja a kérdés, lehetséges-e a családi hagyományokkal végképp szakítva teljesen új életet kezdeni. A lendületesen megírt, teljes évszázadot felölelő, Nagyváradtól New Jersey-ig ívelő családregény a magyarországi és különösképpen az erdélyi olvasó számára elsősorban Wertheimstein Rózsika személye miatt érdekes.

Kabdebó Tamás a modern nyelvhasználattal is hangsúlyozza, hogy a történelmi téma által felvetett kérdések – és válaszok – korokon átívelők, örök toposzai a társadalmi és emberi viszonyoknak. A színdarab optimista végkicsengése ellenére marad a nézőben/olvasóban némi kétség, hogy valóban megértettük-e a krisztusi tanítást.

Az Irodalmi Jelen TOP10-es áprilisi ajánlója három kategóriában. A műveket alfabetikus sorrendben közöljük.

Képzeljék el, hogy egész Belgium Krisztus második eljövetelére készül, de sajnos csak egy bevándorló beszéli Jézus nyelvét. Többek között erről szól Dimitri Verhulst Krisztus bevonulása Brüsszelbe című sikerkönyve.

Egy rejtélyes kór járta be az európai irodalmat, amely begyűrűzött Magyarországra is, most pedig Villányi László legfrissebb könyvében tűnt fel újra. Csendes Toll ismerteti anamnézisét a nullás betegtől kezdve a legújabb fertőzöttig.

„Betegszobák, kórházak fertőtlenítő szagú, sivár világa; az öregséggel járó, jól ismert szag; elveszített családtagok, szeretett emberek felidézett vonásai egy-egy tárgyban, zörejben, részletben. A kötet mindent konzervál, mint egy lefuttatott program, amely értékeket ment át.” – A Petri-díjas Balaskó Ákos kötetéről Kadlót Nikolett írt.

„Ezek a hiányok a hazátlanság, az elhazátlanodás állapotát is hangsúlyozhatják. És akár ennek pótléka lehet a szellemi élmények sokasága, a magyar nyelv, a magyar kultúra. A haza tehát ott van, ahová a magyar irodalom, a kultúra és a nyelv segítségével magunkkal visszük, akár egy barbadosi karácsonyon a bőröndből előkerülő verseskötetet.” – Böszörményi Zoltán legutóbbi verseskötete a kritikus tenyerén.

Székelyhidi Zsolt először a színpadon változott vámpírrá, majd legújabb verseskötetében. Erotikus, nosztalgikus, halálos és közéleti témák tűnnek fel a Vampomorf lapjain. Benedek Leila bolyongott egyet a vértócsák között.

Az Irodalmi Jelen TOP10-es márciusi ajánlója három kategóriában. A műveket alfabetikus sorrendben közöljük.

„A Majorana-versek tagadhatatlanul a magány himnuszai. A lírai alany (nem találok erősebb kifejezést): rohadtul magányos. Mintha ama bizonyos fa, melyről a gyümölcsöt leszakasztottuk, nem a tudás, hanem inkább az azzal járó magány fája lett volna.” – Orbán János Dénes írása Böszörményi Zoltán Majorana a tér tenyerén című kötete apropóján

Aki egy izgalmas magyar sikertörténetre vágyik tele erotikával és érzékletes korrajzzal, feltétlenül szerezze be P. Horváth Tamás Tündérváros – Zsolnay Miklós titkos élete című könyvét, amely az 1907 előtti időkbe repíti vissza az olvasót.

„A Bender & Tsa Böndör Pál jugoszláviai, szerbiai, vajdasági, határon túli magyar író nevének regénye.” – Az utóbbi évek egyik legkülönösebb könyvéről Patócs László írt.

„Van valami a békebeli nő türelméből, finomságából azokban a versekben, amelyekben az este, az éjszaka, illetve a hangulatos lámpafény és a várakozás, a vágy hangjai szólalnak meg.” – Csepcsányi Éva írása Varga Melinda kötetéről.

Pallag Zoltán Noir című verseskötete legalább 10 olyan verset tartalmaz, amely miatt érdemes magunkkal vinnünk a könyvet a vonatra, a várótermekbe, de még az ágyba is.

Horkay Hörcher Ferenc, az MTA Filozófiai Intézetének vezetője tekintélyes, kétnyelvű kötetet jelentetett meg a bölcsészettudományok védelmében. De miért szorulnak védelemre a „humaniórák”?

A 4 az 1-ben antológia harmadik része olyan alkotókat mutat be, akikre érdemes lesz figyelnünk a jövőben. Boldogh Dezső értékelte a válogatást.

Pethő Anita az egyik legtöbbet publikáló kulturális újságíró, kritikus, aki kritikavitánkhoz kapcsolódva írt a műfajról, miközben reagált Szappanos Gábor problémafelvetésére is.