Benedek Leila írása esszésorozatunkhoz kapcsolódva arra keresi a választ: milyen a jó kritika, és mi a legnagyobb gond az ilyen műfajba tartozó mai szövegekkel.

Egyszer halott apja bőrébe bújik a költő, máskor a társas magánnyal és a házasságban fellobbanó szerelemmel foglalkozik. De találhatunk 21. századi hűségmítoszt és a kórházi kiszolgáltatottságot bemutató verset is a Méhes György-debütdíjas Dimény H. Árpád Apatológia című kötetében.

A Forum Kiadó újdonságait egy kisbusz juttatta el a vajdasági szórványba. A januári körút is sikeres volt.

Boldogh Dezső kétnyelvű kötete a lélek történelmével foglalkozik, így próbálja ráébreszteni az olvasókat arra, hogy lássanak túl saját életükön. A Történelem című verseskönyvet mutatjuk be.

Az Irodalmi Jelen TOP10-es februári ajánlója három kategóriában. A műveket alfabetikus sorrendben közöljük.

Milyen nemzedéki traumákról tud beszélni egy 1989-es születésű költő? Lehet, hogy Fehér Renátó Garázsmenet című kötete nem is közéleti verseket tartalmaz, csak a kritika szeretné így láttatni? Pál Sándor Attila írt a könyvről.

Rakovszky Zsuzsa Szilánkok című regénye az első világháború körüli időszakot mutatja be, de nem az események, hanem az emberi sorsok érdeklik. Mosonyi Kata értékelte a könyvet.

Szinte minden egyes lapja fájó magyarázatul szolgál arra: miért voltak oly tragikus következményei annak, hogy a román békedelegáció tagjaként Vaida Voevod 1919. kora tavaszától 1920 februárjáig gőzerővel tevékenyked(het)ett, miközben a magyarországi események (Károlyi politikája, majd a Tanácsköztársaságé) a magyarság képviselőinek távolmaradását eredményezik.

Türjei Zoltán Térkép helyett című verseskötete többek között a szemlélődésről, a párkapcsolatokról és az ezredfordulós, nagyvárosi helyzetekről szól. Boldogh Dezső írása.

Száraz Miklós György Elpatkolsz, szívem, mint a pinty című novelláskötetének történeteiből hol bizarr, hol lírai, hol hátborzongató végzet gomolyog elő, de hogy elkerüli vagy utoléri-e hőseit, legtöbbször az olvasó fejében dől el.

Délvidéki vérengzés, uniós túlkapások, Horthy szerepe a második világháborúban, hulladékhegyek, világvége, nosztalgia, elgépiesedés – csak néhány téma Hudy Árpád Hidegebb napok című tárcakötetéből, amelyet Mosonyi Kata értékelt.

Az Irodalmi Jelen TOP10-es januári ajánlója három kategóriában. A műveket alfabetikus sorrendben közöljük.

Tóth Krisztina Pillanatragasztó című kötetében 25 novellába sűríti az elmúlt 25 évet, amely különösen aktuális a rendszerváltás negyedszázados évfordulóján. Kadlót Nikolett értékelte a kötetet.

Izsó Zita leleplezi Karádi Mártont Színről színre című verseskötetében, és érdekes játékot űz a nőiséggel, a vízzel, a családtörténettel és a szóképekkel. Evellei Kata írása.

„Minden novellában ott bujkál az idegenség, mintha a férfiak saját országukban sem szerezhetnék meg a domináns pozíciót. Csak elszenvedői az életnek. Mi, olvasók, pedig elszenvedői vagyunk a kötetnek. Csak felizgat, és aztán nem nyugtat meg.” – Benke Tímea barangolt A fiúk országában, Krusovszky Dénes első novelláskötetében.

Grecsó Krisztián Megyek utánad című regényében „bosszantóvá válnak a túlcsorduló érzelmek”, ráadásul a női szereplők is „üres figurák”. Tinkó Máté alapos írásában bemutatja a művet, és kifejti, mi a gondja az olvasottakkal.

A gyerekkönyvek szakértői és kritikusaink válogattak a könyvesboltok idei kínálatából, hogy megkönnyítsék az Önök tájékozódását a karácsony előtti forgatagban. Kategóriánként 10 kiadványt ajánlunk figyelmükbe. A műveket alfabetikus sorrendben közöljük. Reméljük, mindenki megleli köztük a megfelelő ajándékot szeretteinek vagy saját magának.

Képzeljék el, hogy a németek megnyerték a második világháborút! Milyen világ következne utána? Főként erre a kérdésre keresi a választ Horváth László Imre Lett este és lett reggel című regénye.

Antalovics Péter Örökszoba című kézirata első lett a Forum Kiadó 2012-es pályázatán. A kötet „mentes az erőltetett lírai pózoktól: nincs benne szerelemtől csöpögő naplemente, a réten egymás felé futó szerelmesek és idilli tájkép tóval, csónakkal”. De akkor milyen is ez a líra? Patócs László értékelését olvashatják.

Szántó T. Gábor Kafka macskái című regénye izgalmas feltételezéssel játszik el: mi van, ha Franz Kafka halálát az író érdekében csak eljátszották a Bécs melletti szanatóriumban, és a prágai zseni végül Auschwitzban lelte halálát?