Izsó Zita leleplezi Karádi Mártont Színről színre című verseskötetében, és érdekes játékot űz a nőiséggel, a vízzel, a családtörténettel és a szóképekkel. Evellei Kata írása.

„Minden novellában ott bujkál az idegenség, mintha a férfiak saját országukban sem szerezhetnék meg a domináns pozíciót. Csak elszenvedői az életnek. Mi, olvasók, pedig elszenvedői vagyunk a kötetnek. Csak felizgat, és aztán nem nyugtat meg.” – Benke Tímea barangolt A fiúk országában, Krusovszky Dénes első novelláskötetében.

Grecsó Krisztián Megyek utánad című regényében „bosszantóvá válnak a túlcsorduló érzelmek”, ráadásul a női szereplők is „üres figurák”. Tinkó Máté alapos írásában bemutatja a művet, és kifejti, mi a gondja az olvasottakkal.

A gyerekkönyvek szakértői és kritikusaink válogattak a könyvesboltok idei kínálatából, hogy megkönnyítsék az Önök tájékozódását a karácsony előtti forgatagban. Kategóriánként 10 kiadványt ajánlunk figyelmükbe. A műveket alfabetikus sorrendben közöljük. Reméljük, mindenki megleli köztük a megfelelő ajándékot szeretteinek vagy saját magának.

Képzeljék el, hogy a németek megnyerték a második világháborút! Milyen világ következne utána? Főként erre a kérdésre keresi a választ Horváth László Imre Lett este és lett reggel című regénye.

Antalovics Péter Örökszoba című kézirata első lett a Forum Kiadó 2012-es pályázatán. A kötet „mentes az erőltetett lírai pózoktól: nincs benne szerelemtől csöpögő naplemente, a réten egymás felé futó szerelmesek és idilli tájkép tóval, csónakkal”. De akkor milyen is ez a líra? Patócs László értékelését olvashatják.

Szántó T. Gábor Kafka macskái című regénye izgalmas feltételezéssel játszik el: mi van, ha Franz Kafka halálát az író érdekében csak eljátszották a Bécs melletti szanatóriumban, és a prágai zseni végül Auschwitzban lelte halálát?

Nagy Márta Júlia első kötete a Hamletből ismert Ophélia hangján szól hozzánk, nyersen beszél a szexualitásról, de olykor betéved Zuglóba is. Kadlót Nikolett értékelte a kötetet.

Kosztolányi Dezső név nélkül megjelent cikkei erősen antiszemiták, és a nagy magyar író revizionista is volt. Sőt Mussolini életrajzát is magyarra fordította. Miért titkolta ezt idáig az irodalomtörténet-írás? Miket próbált még „hanyag kézlegyintéssel” elintézni? Bíró-Balogh Tamás Mint aki a sínek közé esett című kötetét értékeltük.

Kollár Árpád Milyen madár című, gyerekverseket tartalmazó kötetében felkészíti a fiatal olvasót a testvér érkezésére, a mindennapokban megtapasztalt halálra, de megírja a 6-10 évesek létösszegző balladáját is. Új Krisztina értékelte a könyvet.

Lovas Ildikó Cenzúra alatti című regényének önismereti zavarokkal küzdő női főszereplői a magyar múlttal szembesítik az olvasót. Az Aradtól Budapestig ívelő történet foglalkozik a jelen politikai és társadalmi kérdéseivel is. Mosonyi Kata írása.

Az Irodalmi Jelen TOP10-es novemberi ajánlója három kategóriában. A műveket alfabetikus sorrendben közöljük.

Tinkó Máté első verseskötete, az Amíg a dolgok rendeződnek bogozza, rendezgeti a családi és a gyermekkori szálakat, amelyekbe az olvasó is szépen belegabalyodhat, ha nem vigyáz. Csepcsányi Éva próbált eligazodni a könyvben.

Stiller Kriszta Ködforgató című első verseskötetében emberközelivé formálja Istent, Cigányúttá a Körúti hajnalt, és József Attilát követve eljut a hotdog-illatú Duna-partra, miközben közéleti kérdéseket is érint. Varga Melinda mutatja be a kötetet.

Csobánka Zsuzsa új regénye, A hiányzó test többek között a vérfertőzés és a pedofília pszichológiájával is foglalkozik. Evellei Kata értékelte a könyvet.

Lovasi András 400 oldalban mesél életéről, a Kispál és a Borz történetéről, olvasmányélményeiről, és lerántja a leplet egy-egy dal születéséről is. A könyv őszinte, tanulságos és meglepő. Egyik fontos üzenete az lehet, hogy a valódi sikerért meg kell dolgozni.

Szávai Géza Kivégezzük nagyapádat című regénye az izgalmas családtörténet mellett „mélyreható szociográfia” is a néhány évtizeddel ezelőtti Székelyföldről. Csepcsányi Éva recenziója.

Az Irodalmi Jelen TOP10-es októberi ajánlója három kategóriában. A műveket alfabetikus sorrendben közöljük.

Nagy Koppány Zsolt Nem kell vala megvénülnöd 2.0 című regényének kétharmada könnyen felejthető, utolsó egyharmada viszont gondolatébresztő, fontos olvasmány. Nagyjából erre a következtetésre jut recenziójában Balogh Réka.

Mikor nevetett végig egy elbeszélő költeményt? Lecserélhető-e Toldi Miklós legalább néhány órára egy rockénekesre? Dobai Bálint cédényi kötete annyira pezseg, hogy önmagában felér egy nyári fesztiválnappal.