Az Irodalmi Jelen TOP10-es novemberi ajánlója három kategóriában. A műveket alfabetikus sorrendben közöljük.

Tinkó Máté első verseskötete, az Amíg a dolgok rendeződnek bogozza, rendezgeti a családi és a gyermekkori szálakat, amelyekbe az olvasó is szépen belegabalyodhat, ha nem vigyáz. Csepcsányi Éva próbált eligazodni a könyvben.

Stiller Kriszta Ködforgató című első verseskötetében emberközelivé formálja Istent, Cigányúttá a Körúti hajnalt, és József Attilát követve eljut a hotdog-illatú Duna-partra, miközben közéleti kérdéseket is érint. Varga Melinda mutatja be a kötetet.

Csobánka Zsuzsa új regénye, A hiányzó test többek között a vérfertőzés és a pedofília pszichológiájával is foglalkozik. Evellei Kata értékelte a könyvet.

Lovasi András 400 oldalban mesél életéről, a Kispál és a Borz történetéről, olvasmányélményeiről, és lerántja a leplet egy-egy dal születéséről is. A könyv őszinte, tanulságos és meglepő. Egyik fontos üzenete az lehet, hogy a valódi sikerért meg kell dolgozni.

Szávai Géza Kivégezzük nagyapádat című regénye az izgalmas családtörténet mellett „mélyreható szociográfia” is a néhány évtizeddel ezelőtti Székelyföldről. Csepcsányi Éva recenziója.

Az Irodalmi Jelen TOP10-es októberi ajánlója három kategóriában. A műveket alfabetikus sorrendben közöljük.

Nagy Koppány Zsolt Nem kell vala megvénülnöd 2.0 című regényének kétharmada könnyen felejthető, utolsó egyharmada viszont gondolatébresztő, fontos olvasmány. Nagyjából erre a következtetésre jut recenziójában Balogh Réka.

Mikor nevetett végig egy elbeszélő költeményt? Lecserélhető-e Toldi Miklós legalább néhány órára egy rockénekesre? Dobai Bálint cédényi kötete annyira pezseg, hogy önmagában felér egy nyári fesztiválnappal.

Láng Zsolt Szerelemváros és más történetek című prózakötete „csalódásnovellákat” tartalmaz, de a zene formálta szerkezetben számos létezéskalauznak tekinthető tételt találunk. Mosonyi Kata írása.

Debreczeny György területtel őrzött kutya című verseskötetében söráldozatokat mutat be a sörbuddha tiszteletére, ellátogat a miniszterhez, avantgard turmixszá alakítja kortársak és klasszikusok alkotásait. A költő műhelyébe Boldogh Dezső látogatott el.

„Csapody Kinga Tesó lettem című gyerekkönyve szép, biztosan hasznos, csak éppen használhatatlan. Legalább is arra és úgy, ahogy a kiadó ajánlja. Pedig milyen kevésen múlott, hogy igazi remeklés szülessen.” – Bárdos József kritikája.

Veszelszki Ágnes internetes nyelvhasználatról szóló tanulmánya a 2014-es magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségijén szerepelt. A világhálóba keveredett ember című kötetében művészek, tudósok, írók, pszichológusok, üzletemberek, szerzetesek beszélnek arról, hogyan változtatta meg gondolkodásukat az internet. Braun Barna mutatja be és értékeli a kötetet.

Az Irodalmi Jelen TOP10-es szeptemberi ajánlója három kategóriában. A műveket alfabetikus sorrendben közöljük.

Hallottak már Szigeti Lajos költőről? Nem? Pedig elég vad elképzelésekre bukkanhatnak A Tejút szélén című verseskötetében. Például arra, hogy az édenkert az űrben található. Boldogh Dezső mutatja be a kötetet.

Ha a szlovák szélsőjobboldal olvasna szépirodalmat, minden bizonnyal máglyán égetné el Pavel Vilikovsky Kutya az úton című regényét. Az író olyan kérdéseket érint, amelyek a szlovák viszonyokból kiindulva Közép-Európa közös problémáira világítanak rá.

Pál Sándor Attila 2013-ban jelentkezett Pontozó című első kötetével. Címe egy erdélyi néptánchoz kapcsolódik, a negyvenkilenc prózavers falusi emberekről, főleg családtagokról mesél. A fiatal költő leltárba veszi a „hatvanéves” barackfákat, a téeszt, a tanyát, és természetesen a trágyadomb sem hiányozhat az összképből.

Az Irodalmi Jelen TOP10-es augusztusi ajánlója három kategóriában. A műveket alfabetikus sorrendben közöljük.

„…minden antológia öncélú. És ezért értékelhetetlen is. (…) Ez az antológia kiállta az idő próbáját. Ezekben a nagyon nehéz, forrósággal megterhelt, munkaellenes napokban is élvezettel olvasta a Normális Olvasó.” – Jász Attila értékelése a Szlovákiai magyar szépirodalom című 2014-es kötetről.

Esterházy Péter legújabb, Egyszerű történet vessző száz oldal – Márk változat című regényében egy siketnéma kisfiú mesél a kitelepítésekről. A történetet körbelengi az öreg- és pálinkaszag, a budibűz, valamint a nagymama istenhite.