Csatatérről indul a történet, s szimbolikusan ott is ér véget. A kettő között pedig feltárul a mindenkori diktatúrák mikrokozmosza, a lelassított borzalom, amelynek lomha örvénylésében tenyész a hazugság, az ármánykodás, az elvakult hatalomvágy, a hűtlenség, és persze a félelem. – A most zajló könyvfesztiválon Budapest Nagydíjjal kitüntetett Sofi Oksanen katartikus regénye Kadlót Nikolett olvasatában.

Majoros Nóra A torony című, 8-10 éveseknek szóló gyerekkönyve képregényszerűen mutatja be, mi történik bolygónkkal és az ősi tudással, ha nem vigyázunk rá. Szőcs Henriette írása.

Szexuálisan túlfűtött kisiskolások, gimis és egyetemista anekdoták, posztmodernkedés és erőltetett humor – Nyerges Gábor Ádám Sziránó című prózakötete címszavakban. Braun Barna írása.

Szimin Behbaháni perzsa költőnő 2013-ban megkapta a Janus Pannonius Költészeti Díjat. A verseiből készült, Elhagyott szentély című válogatáskötetet Stenszky Cecília mutatja be.

Mindenki emlékezik, álmodik, elköltözik Szőcs Petra első kötetében, a Kétvízközben. A versek rideg egyszerűségük ellenére izgalmas halálköltészetet alkotnak. Horváth Imre Olivér értékelte a könyvet.

Kun Árpád Boldog Észak című regényében egymás mellé kerül az afrikai és az európai kultúra, amely a szellemvilággal és a skandináv szociális ellátással megspékelve végső soron Aimé Billion norvégiai beilleszkedését mutatja be. Garaczi Zoltán írása.

Az Irodalmi Jelen TOP10-es áprilisi ajánlója három kategóriában. A műveket alfabetikus sorrendben közöljük.

Hovavonatozni címmel jelent meg Novák Valentin verseskötete, amely több mint egy évtized terméséből válogat. Boldogh Dezső írása.

Krasznahorkai László Megy a világ című esszé- és novelláskötetét érzelmi és szellemi hullámzás jellemzi. Az értelemkábító körmondatokból keserűség árad, hiányzik belőlük a kegyelem. Mosonyi Kata írása.

T. Kiss Tamás A tükörtestvér című díjnyertes kisregénye a Magyarkanizsa és Szeged között ingázó főhős mindennapjain keresztül mutatja be generációjának legfontosabb problémáit. Tinkó Máté értékelte a könyvet.

Nicolás Gómez Dávila kolumbiai filozófus gondolatait első ízben az Irodalmi Jelen online felületén ismerhette meg a magyar olvasóközönség, a 2011-ben indult esszésorozatban. Hudy Árpád fordításai és kommentárjai 2013-ban nyomtatásban is megjelentek A modernitás remetéje címmel. Mosonyi Kata értékelte a könyvet.

Kántás Balázs Félkomfortos magánpokol című kötetének verseiben összefolynak a hallucinációk, a valóság, a virtualitás, a gép előtt ülő ember alakja, a részeg művészek, az angyalok, az istenek, sőt a tárgyak és a fogalmak is. Csepcsányi Éva írása.

Elif Shafak Becsület című regényét Man Ázsiai Irodalom Díjra jelölték. Bár a lebilincselő olvasmány mélyen hallgat a kurd-török konfliktusról, sokrétűen mutatja be a Londonban élő bevándorlók életét. Szőcs Henriette írása.

Az Irodalmi Jelen TOP10-es márciusi ajánlója három kategóriában. A műveket alfabetikus sorrendben közöljük.

A Vadnai Bébi Bereményi Géza évtizedek óta hordozott, megíratlan történeteinek kivonata maradt. A címszereplő sorsa mellett megismerhetjük az 1940-es és 1970-es évek Budapestjét is. Farkas Daniella értékelte a regényt.

Milyen a legújabb magyar avantgard? Miről szól az ima a telefonfülkében? Debreczeny György nincs karácsony című kötetét Boldogh Dezső mutatja be.

Benedek Szabolcs Focialista forradalom című regénye az 1954-es berni világbajnoki döntő elvesztése utáni tiltakozásokat, az 1956-os forradalom előzményének tekintett zavargásokat mutatja be egy pesti bérház lakóinak életén keresztül. Gaborják Ádám értékelte a könyvet.

Podmaniczky Szilárd regénye, a Klímadogma nemcsak egy jól megírt, izgalmas történet, hiteles és érdekes karakterekkel, sorsokkal, hanem a tudományos elméletek és közösségek működési mechanizmusait bemutató példatár is. Benedek Leila recenziója.

A Danubius Danubia olykor párhuzamosan futó, ám előbb-utóbb egymásba fonódó családtörténeteivel ellentétben a Dunaúszó mozaikkockákként tükrözteti egymásba az egyéni történeteket és a nagybetűs Történelmet. A kirakós játék kompozíciójában előkelő helyet kapnak a bajai vonatkozású hősök, akik között a Panama-csatorna építésében jeleskedő Türr Istvánt éppúgy megtalálhatjuk, mint Kabdebó Tamás közvetlen felmenőit.

Kabdebó Tamás Danubius Danubia című folyamregényét Göncz Árpád kötelező olvasmánnyá tenné, Haklik Norbert pedig egy kötetre való tanulmányt írt a Duna-táj szellemét megidéző, gigantikus munkáról. Az Egy Duna-regény anatómiája című elemző művet mutatjuk be.