Benedek Szabolcs Focialista forradalom című regénye az 1954-es berni világbajnoki döntő elvesztése utáni tiltakozásokat, az 1956-os forradalom előzményének tekintett zavargásokat mutatja be egy pesti bérház lakóinak életén keresztül. Gaborják Ádám értékelte a könyvet.

Podmaniczky Szilárd regénye, a Klímadogma nemcsak egy jól megírt, izgalmas történet, hiteles és érdekes karakterekkel, sorsokkal, hanem a tudományos elméletek és közösségek működési mechanizmusait bemutató példatár is. Benedek Leila recenziója.

A Danubius Danubia olykor párhuzamosan futó, ám előbb-utóbb egymásba fonódó családtörténeteivel ellentétben a Dunaúszó mozaikkockákként tükrözteti egymásba az egyéni történeteket és a nagybetűs Történelmet. A kirakós játék kompozíciójában előkelő helyet kapnak a bajai vonatkozású hősök, akik között a Panama-csatorna építésében jeleskedő Türr Istvánt éppúgy megtalálhatjuk, mint Kabdebó Tamás közvetlen felmenőit.

Kabdebó Tamás Danubius Danubia című folyamregényét Göncz Árpád kötelező olvasmánnyá tenné, Haklik Norbert pedig egy kötetre való tanulmányt írt a Duna-táj szellemét megidéző, gigantikus munkáról. Az Egy Duna-regény anatómiája című elemző művet mutatjuk be.

Az Irodalmi Jelen TOP10-es februári ajánlója három kategóriában. A műveket alfabetikus sorrendben közöljük.

Fenyvesi Orsolya Tükrök állatai című verseskötetének leggyakoribb kifejezései: tenger, óceán, föld, ég, levegő, Nap, Hold, bolygók, univerzum, mindörökre. Születhet-e hatásos költészet látszólag agyonkoptatott szavakból? – Evellei Kata recenziója

Mircea Eliade, a neves valláskutató Dionüszosz kertjében című kötetének novellái a létezés alapkérdéseivel és természettudományos rejtélyekkel foglalkoznak. Balogh Gyula értékelte a kötetet.

Szőcs Géza Ha polip szuszog Kolozsvárott című kötetében a haldokló barátnak, Sziveri Jánosnak mutatja meg Erdélyt, összevetve az egykori Tündérországot a jelen posványával. Farkas Wellmann Endre ismerteti a könyvet.

Kabdebó Tamás Róma ír szemmel című regénye a kettős identitású író látképe az örök városról. A valahová és a valakihez tartozás kulcsfontosságú kérdés minden élethelyzetben – üzeni a történet, mely egyben lenyűgöző Róma-panoráma is.

Elég nyitottak-e a magyar olvasók Centauri Jégvágó című regényéhez? Mit adhat a kamaszoknak és a felnőtteknek a rejtőzködő író szabad szájú könyve? Boldog Zoltán értékelte a művet.

A Puha kert először posztmodern családtörténeti mozaiknak, később irodalomelméleti problémákat megvillantó írásgyakorlatnak, majd kaotikus szerelmi viszonyokat feldolgozó, lírai darabok egymásutánjának tűnik. – Bicskei Gabriella prózakötetét Huszár Tamara értékelte.

Gerőcs Péter két novelláskötet után A betegség háza című regénnyel jelentkezett, amelyben egy nagyon is összeszedett szöveg teremti meg a káosz illúzióját. Megint egy bölcsészkönyv bölcsészeknek? – Pethő Anita értékelése.

Az Irodalmi Jelen TOP10-es januári ajánlója három kategóriában. A műveket alfabetikus sorrendben közöljük.

Ismert emberek, történelmi személyek közelében élőkről írni sikkes és kelendő dolog. A híresség családtagjai, szeretői, barátai – csupa izgalmas reláció, mi pedig mohón vetjük bele magunkat a történetekbe, hogy részesei legyünk egy kicsit e közelségnek. Valachi Anna A nő számomra rejtély – József Attila asszonyai című kötete a női lélek hatását vizsgálja a költő életművében.

Végel László regénye, a Neoplanta, avagy az Ígéret Földje egy soknemzetiségű közegbe vezeti az olvasót, ahol az elbeszélő és a szerb fiákeres történetein keresztül ismerhetjük meg Újvidék hányatott történelmét. Balogh Réka recenziója.

Zalán Tibor Holdfénytől megvakult kutya című verseskötete a búcsúzás jegyében fogant. A lírai hang még József Attilát is meggyilkolná, miközben sorra születnek saját kései zsengéi. Boldogh Dezső recenziója.

Kinde Annamária Húzódhatsz közelebb című verseskötete a mulandóság mellett egy másik élet lehetőségéről is beszél – egyszerűen, az olvasó nyelvén. Papp Máté recenzióját olvashatják.

Szabadszájúak, zavarosak, kegyetlenek, szerények, elfogultak? 2013 figyelemre méltó kritikusi mondataiból válogattunk. Sorrendünk véletlenszerű.

„Böszörményi sokat foglalkozik a magyar múlttal, a hazavesztéssel. Megszólalásain nemcsak az aggodalom hallatszik át, hanem poétikailag szerencsés módon a nyolcvanas évek erdélyi költészete is” – Boldogh Dezső recenziója

Az ELTE Eötvös Kiadó olyan szótárt jelentetett meg, amelynek egyik célja, hogy csökkentse a „digitális bennszülöttek” és a „kinnrekedtek” közti különbséget. Tóth Mihály értékelte a kiadványt.