KRITIKA

Szappanos Gábor Boldog Szindbád pokoljárásai című regényében új kalandokba bocsátja Krúdy hősét, aki végül eljut a 21. századi karneválba is.

KRITIKA

Murányi Sándor Olivér Zordok, a székely szamuráj című kéjprózája számos erotikus kalandot, harci helyzetet mutat be, miközben kemény kritikát fogalmaz meg az irodalmi élettel és a jelen emberével szemben is.

KRITIKA

A jövő nem a miénk fiatal kortárs latin-amerikai elbeszélők írásait tartalmazza. A magyar olvasók gyakran ráncolhatják a szemöldöküket a meglepő történeteket olvasva. Lássuk, miért!
 Kapcsolódó anyag: a kötetről készült prezentáció

KRITIKA

„Az eleven békákat szülő Zsuzsánna története csak a kezdet, és nem is a főszál, inkább motorja a könyvnek. Azt a világot teremti meg, melynek Szeghalmi krónikása lesz, s amely féltékenyen őrzi titkait író és olvasó előtt is.” – Csobánka Zsuzsa írása Szeghalmi Lőrincz Levelek az árnyékvilágból című könyvéről

KRITIKA

Benedek Szabolcs vámpírtrilógiájának első kötete, A Vérgróf a 20. század elejére kalauzol bennünket, hogy egy érdekes nyomozás keretében kiderüljön: ki gyilkolja meg a kéjnőket, és mit keres a történetben Ady és Móricz.
Kapcsolódó anyag: interjú Benedek Szabolccsal

A Krasznahorkai Lászlóval készült legfontosabb interjúkat gyűjtötte össze a Nem kérdez, nem válaszol című kötet. Ebben szó esik a Kelethez vonzódásról, a fiatal olvasókról és arról, miért az író a legideálisabb felolvasója saját művének.

 
„Verhovina Közép-Kelet-Európa Macondója, isten háta mögötti világ, aminek határán túl már a démonok ismeretlen földje húzódik. A világ vége, sivár és ugyanakkor vásári tarkaságú, amilyenné csupán a mágikus realizmus varázsolhatja a regényvilágot.” – Bodor Ádám regényéről

Papp Sándor Zsigmond Semmi kis életek című regényében egy fiktív határ menti erdélyi város lakói révén főként az 1980-as és 1990-es évek keserűen nosztalgikus világába pillanthatunk bele.
 
 
 

Jász Attila istenbőre című kötete finom hangú tárlatvezetés, ugyanakkor naplószerűsége révén az alkotói tudatba is bepillantást enged a figyelmes látogatónak.
Kapcsolódó anyag: részletek a verseskötetből

Az Irodalmi Jelen videókritika-sorozatot indított Zoom címmel. A közönséget és a szakmát megosztó kötetekről beszélnek szerkesztők, újságírók, kritikusok, költők, tanárok, egyetemisták. Ezúttal Bajnai Nóra és Bodor Lilla Félvégtelen című kötetéről beszélt Almádi Róbert, Balogh Orsolya és Ladányi Éva.

 
 
Csaplár Vilmos A magyarok – Az államalapítástól a 2010-es választásokig című könyvének provokatív történelemszemléletét vizsgáltuk meg. Nem volt egyszerű dolgunk.

Az Irodalmi Jelen videókritika-sorozatot indított Zoom címmel. A közönséget és a szakmát megosztó kötetekről beszélnek szerkesztők, újságírók, kritikusok, költők, tanárok, egyetemisták. Ezúttal Tóth Krisztina Pixel című könyvéről beszélt Fejes Edit, Kolozsi Orsolya és Turi Tímea.

Bene Zoltán Továbbmondott történetek című novelláskötete új nézőpontokat kínál történelmünk és jövőnk megismeréséhez.
 
 
 

Bartók Imre Fém című első kötete egy indaszerűen összeszövődő fantáziavilágot teremt, mellyel keményen próbára teszi olvasóját.
Kapcsolódó anyag: interjú Bartók Imrével
 

 
Vathy Zsuzsa Columbo autója című könyve egy huszonéves romafiút választ hőséül, szociográfiába hajló, felnőtt mesél, ír, és tükröt tart előítéleteinknek.
 

Gyukics Gábor kié ez az arc című kötete az én-keresés lírai megfogalmazása, miközben hangja egyre meditatívabb, halkabb és személytelenebb lesz.
 
 

Vajon Balla D. Károly 2011-ben megjelent könyvével, a Tejmozival a megbocsátás aparegényét tartjuk a kezünkben?
 
 
 

Az Irodalmi Jelen gyorsreagálású videósorozatot indított Zoom címmel. A közönséget és a szakmát megosztó kötetekről beszélnek szerkesztők, újságírók, kritikusok, költők, egyetemisták. Ezúttal Aaron Blumm Biciklizéseink Török Zolival című könyvéről beszélt Berényi Emőke, Jánosi Eszter és Kollár Árpád.

 
Dušan Šimko Gubbio. Besúgók könyve című kötete az emigráció aspektusából beszél Közép-Európa és a Balkán történelmi problémáiról, különös tekintettel megfigyelőkre és megfigyeltekre.