Évek óta nem olvastam Moraviát. Úgy maradt. Elfelejtve a polcon. Véletlenül nyúltam most fel a Kagylócskám bizsereg című erotikus prózaválogatásért, amikor megkaptam, nem írtam róla, azt hiszem, éppen tele a szoba erotikával, de most megakaszt egy Moravia-bekezdés: "Apránként tűnök el, előbb a fejem, nyakam, karom, mellem, aztán a lábam, combom, medencém. Végül nem marad belőlem más, csak fehér, szőrtelen s még mindig vágytól duzzadó, valószínűtlen kislány nemi szervem." Valahogy így. Pontosan így.