Az elidegenedett olasz szexista
Alberto Moravia 1907–1990
Olasz regényíró, elbeszélő.1907. november 28-án születik Rómában, jómódú középosztálybeli családban. Eredeti neve Alberto Pincherele. Apja sikeres építész és festő. Kilencéves, amikor Moraviát csonttuberkulózis támadja meg, fekvőbeteggé teszi. 1916-1925 között különbözőszanatóriumokban gyötrik folyamatosan. Ekkoriban írja első novelláit. Gazdag családból származik, a polgári világ foglalkoztatja. Mást nem ismer.
Első regénye (A közönyösök), amely a római kispolgárság őszinteség nélküli, közönyös, erkölcsi válságokkal teli hazug, önáltató világát mutatja be, 1929-ben jelenik meg. A világ első egzisztencialista regényének tartott mű központjában a hanyatló polgári család áll, akik a nyomor szélére jutottak, de a látszatot fent kell tartani. A regényben dönget az erotika:
Moravia nemcsak a képmutató kispolgári világ bemutatásával, de a szexualitás nyílt ábrázolásával is magára haragítja a fasiszta kormányt, és a regényt hamarosan betiltják. A fasiszta kormányok alatt, hasonlóan a kommunista rezsimekhez, a nép beporzás által, netán magról szaporodik, nemi szervei, erogén zónái, szexuális vágyai megszüntetve.
Első sikeres és botrányos (a két dolog szorosan összefügg, hatékonyan segítik egymást és a szerzőt) regénye után Moravia különböző avantgárd folyóiratokat szerkeszt. 1930-37-ben a La Stampa és a La Gazetta del Popolo megbízásából tudósítóként dolgozik többek közt az Egyesült Államokban, Lengyelországban, Kínában és Mexikóban.
Moraviát Olaszországban cenzúrázzák, a Vatikán kiátkozza erkölcstelen műveiért, később indexre teszi. 1935-ben a Le ambizioni sbagliate (Elhibázott becsvágyak) című regény megjelente után kirúgják a La Gazetta del Popolóból. 1941-ben bezúzzák a Mussolini-kormányt gúnyoló La Mascherata (Az álarcosbál) című regényét.
Sűrű tempó. Minden hatalommal (világi, egyház) összerúgja a port.
1941-ben feleségül veszi Elsa Morante írónőt, 1941-43. közt Capriban élnek. 1943-ban megpróbál eljutni Nápolyba, de nem sikerül átszöknie a frontvonalon. Miután a fasizmust bíráló újságcikkei miatt a letartóztatás veszélye fenyegeti, kis hegyi falucskában (Fondi) tűnnek el, merülnek alá a letartóztatás elől. Addig elsősorban az elidegenedés problémakörével foglalkozó Moraviát megrendíti a háború, és az ellenállás idején az emberek között kibontakozó szolidaritás.
A háború után visszatér Rómába.
Írásaiban új elem az egyszerű emberek felbukkanása. Ilyen az 1954-ben megjelenő Római történetek (1954) című novelláskötete és az 1957-ben napvilágot lát az Egy asszony meg a lánya című regénye, melyet még 1944-ben Fondiban kezd írni. A regénye főhősei Cesira és lánya, Rosetta Róma bombázásának megkezdésekor egy kis hegyi faluba menekül. A háború szörnyűségeit nem sikerül elkerülniük, útban hazafelé katonák megerőszakolják őket.
A regény megrendítő. Amikor egy-egy korban a kisember évtizedeken át nem lát háborút, nem lát háborúban működő, életéért harcoló kisembert, elfelejti, milyen, elfelejti, hogyan működik, aki (se nem politikus, se hadvezér, se nem lókereskedő) kisember, kis vággyal, apró életcélokkal.
Amikor hosszan hiányzik a háború a kisember életéből, kötelezően elolvastatandó vele Az asszony meg a lánya, hogy felmérje, módja legyen felmérni, mivel kalkuláljon, legalább hozzávetőleges ismerete legyen arról, mire képesek az általa megválasztott politikusok, a hivatásos katonák, és a hadiszállítók, a háborúk kijelölt vérszívói.
1990. szeptember 26-án hal meg Rómában.
Alberto Moravia (1907. november 28. - 1990. szeptember 26.).
MŰVEI:
A megalkuvó
A figyelem
A megvetés
Gyilkosság a teniszklubban
Levelek a Szaharából
A leselkedő
Az unalom
Cecília szerelmei
Római történetek
A közönyösök
A római lány
Egy asszony meg a lánya (La ciociara)
1934
Történelem előtti történetek
