Kopriva Nikolett (1996, Munkács), költő.

    Tanulmányait a Debreceni Egyetemen és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen végezte, esztétika szakon. 2015-től publikál irodalmi folyóiratokban.

    "Életem első tizenhét évét Kárpátalján, Munkácson töltöttem, a következő tízet Magyarországon, Debrecenben, Budapesten és a Dél-Alföldön. Jelenleg Erdélyben, Sepsiszentgyörgyön élek, mert mintegy másfél évvel ezelőtt itt ismertem meg férjemet, Miklóssi Szabó István írót."

     

    Kötetei:

    • Amire csak a fák emlékeznek (Előretolt Helyőrség Íróakadémia, 2020)
    • Kővé zsugorodott ország (Előretolt Helyőrség Íróakadémia, 2024)

     

    Elismerések:

    • Irodalmi Jelen Debüt-díj (2019)
    • Móricz Zsigmond alkotói ösztöndíj (2020)
    • Magyar Írószövetség Debüt-díj (2021)
    • Együtt Nívódíj (2022)
    • A Magyar Művészeti Akadémia alkotói ösztöndíja (20222025)
  • Irodalmi Jelen

    Mr. Morrison, kedves! – Kopriva Nikolett nyári képeslapja

    felbontatlanul hagyom
    a vörösbort. Mr. Morrison,
    negyvenhat éve a lét mögött,
    mondja, hogy érzi magát?

  • Irodalmi Jelen

    A sárga téboly – Kopriva Nikolett versei

    Szilánkok közt
    pedig rájössz,
    hogy a szavak íze sós,
    akár a tegnapi tenger vize.
    Remélted, hogy levedletted bűneidet,
    de ők vedlettek téged.