Persze inkább az író-könyvek. Ha nem irodalomként veszem számba a végrendelet-könyvét Testamentum címmel - ugyan miért ne venném - benne olyan - a magyar történelmet meghatározó - ismert figurák végrendeletei, mint Balassi Bálint, Zrínyi Miklós, Petrőczi Kata Szidónia, Bethlen Kata, Bethlen Gábor, Rákóczi Ferenc, Martinovics Ignác, Bessenyei György, Széchenyi István, Kossuth Lajos, Kölcsey Ferenc, Madách Imre, Jókai Mór, Zichy Mihály, Jászai Mari, Egressy Gábor, Arany János, Munkácsy Mihály, Vajda János, Károlyi Mihály, Görgey Artúr, Tisza István, Herczeg Ferenc, Szabó Dezső. Irodalom ez, a végrendelet irodalom, akkor is, ha nem író írja.

Manapság csak arról hallani, hogy mi mennyibe kerül, s a foci és a politika után most már a gazdasághoz is mindenki ért. Azt is hallani, hogy jólelkű szülők, akár erő alkalmazását is hajlandóak lennének bevetni, csak hogy csemetéiket eltérítsék a nyomorúságos írói, vagy még rosszabb esetben a költői pályától. Tévedésben él azonban a fél világ, apák és gyermekek egyaránt, ugyanis ha jobban belegondolunk nem is olyan rossz költőnek, írónak lenni. Újra fel kell tennünk a kérdést: Mennyibe kerül ma egy vers? Megdöbbentő eredményre és következtetésekre juthatunk. Vegyük például Vajda János A nádas tavon című költeményét.