A zEtna Fesztiválra az Erdélyi Magyar Írók Ligáját (E-MIL) másodmagával képviselve Orbán János Dénes is ellátogatott. Vajdaság-élményéről, regionalitásról, nagy visszatéréséről és a Bulgakov Kávéházról is kérdeztük.
 
 

Láng Gusztáv professzorral, az irodalomtudományok doktorával beszélgettünk a nemrég megjelent Dsida Jenő összegyűjtött versei című kötet munkálatairól, ennek nehézségeiről, a mai olvasókról és az erdélyi költő helyéről a magyar irodalomtörténetben.
Kapcsolódó anyag: Láng Gusztáv Dsida Jenő élete és költészete című tanulmányának részlete

 
 
 
Új lap jelent meg Magyarországon: az Ózon. Végh Attila költő, filozófus, szerkesztő a most indult folyóirat főszerkesztője. Őt kérdeztük a lapról, tervekről, szerkesztési filozófiáról.

A Szeged effekt című antológia szerkesztőjét és illusztrátorát kérdeztük a rendhagyó kiadványról, a város kulturális életéről, a Szegedet ért kritikákról és a terjesztés nehézségeiről.
 
 
 
 

Erdélyi gáborcigány – és költő. Gyergyószárhegyen él, hét gyermek édesapja. Bádogos mesterséggel keresi kenyerét, akárcsak ősei. Néha a háztetőn, munka közben jut eszébe egy találó gondolat. Első kötete 2007-ben látott napvilágot a L’Harmattan Kiadónál. Költői életútjáról, terveiről, identitásáról vall az alábbiakban.
Kapcsolódó anyag: Rafi Lajos versei 

„Mert magyar irodalom
csak egy van”

Beszélgetés Lipcsey Andersson Emőkével, a Balassi Intézet svédországi koordinátorával

 
 
 
A 2011. október 11-én elhunyt Kossuth- és József Attila-díjas íróra, költőre, műfordítóra, Mészöly Dezsőre emlékezünk. Szőcs Géza és Mészöly Dezső kötetlen beszélgetése 2002 márciusában jelent meg A Dunánál című folyóiratban.

A Távkertek, az Ezredvégi beszélgetések, a Levelek tengere és A Ladomi lelet című művek szerzőjével, Böhringer fordítójával, az esszé egyik magyarországi fenegyerekével beszélgetett Weiner Sennyey Tibor könyveiről, 21. századi régészeti leleteiről, a Dalai Lámáról, kereszténységről és családról.

Az Aradi Kamaraszínház évadnyitójának vendégeként járt Aradon Esterházy Péter író, harmincnál több elbeszélés-, dráma-, esszé- és publicisztika-kötet, regény szerzője, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb alkotója, számos irodalmi és nem irodalmi díj kitüntetettje.

 
 
 
Tóth Erzsébet költővel hatvanadik születésnapja alkalmából beszélgetett Hanti Krisztina a Könyves Szövetség által szervezett kortárs irodalmi rendezvényen, a Duna Palotában.

Hogyan lesz egy szakácskönyvből regény? Beszélhetünk-e ma nemességről? Az Úrilányok Erdélyben sikerkönyv szerzőjét kérdeztük erről, és arról is: ki ő valójában.
 
 

A szigligeti alkotótáborban a József Attila Kör leköszönő elnökével beszélgettünk az arcszőrzetről, tevékenységének értékeléséről, a vezető tisztségre pályázók esélyeiről és a JAK-tábor jövőjéről. JAKVIDEÓ 2.

Az Index hírportál alapítótagját kérdeztük a nyomtatott sajtó jövőjéről, az e-bookról, a piacot megváltoztató letöltési lehetőségekről és arról: milyen a jó médiamunkás.
 
 

Ha Praznovszky Mihályt nem ismerném immáron húsz éve, s nem tudnám, hogy a „jó palócok” ringatták bölcsőjét, Mikszáth és Madách „nevelte”, azt gondolnám, a bakonyi rengeteg volt játszótere, a Balaton csillámló tükre, s partjának bölcs, öreg bazaltóriásai irányították az irodalom felé figyelmét.

A 39. Tokaji Írótáborban Szőcs Gézával beszélgettünk az elmúlt egy évről, a kulturális támogatások hiányáról, a Márai-programról és arról, hogy megérte-e a költészetet a politikáért hátrahagyni.

Kukorelly Endrével beszélgettünk a 39. Tokaji Írótáborban a részvétel fontosságáról, a Szőcs Gézával folytatott levélváltásáról és arról, hogy 60. születésnapjához közeledve lesz-e elég pálinkája. TOKAJVIDEÓ 2.
 
 

Egy székely mesemondóval beszélgettünk Kapolcson, a Művészetek Völgyében a pálya rejtelmeiről, a pajzánságról és az Irodalmi Jelen által spontán szervezett kötetbemutatóról, amelyen Hargitai Ildikó Likból lött leány című kötetéből olvasott fel.
Hangfelvétellel! Részlet a felolvasásból.

Lövészárkok mentén szerveződik-e az irodalom? Hogyan kerül a Márai-program könyvlistájára a FISZ-elnök kötete, aki maga is döntéshozó az ügyben? Mikor húzza fel focista módra egy költő a pólóját? Videónkból mindez kiderül.
 

Szabó T. Anna költővel, a csöngei irodalmi tábor egyik előadójával beszélgettünk a hit elbizonytalanodásáról, az anyaság költészetre gyakorolt hatásáról, a könnyűzene és a líra kapcsolatáról, illetve a Villany című kötetének egyik erőteljes hangvételű kritikájáról.

Nappal számokkal dolgozik egy irodában, este tollat ragad, és újabban erotikus verseket is ír. Indulásáról, köteteiről, a titokzatos fekete folyóról kérdeztük a több díjjal elismert fiatal közgazdász-költőt.
 Kapcsolódó anyag: Bálint Tamás versei