Irodalmi zöldségek 5.

Doktor Bárdos Irodalmi Zöldségei Tóth Árpádról és Petőfi-Szabó Lőrincről.

TÓTH ÁRPÁD

Rémes, füstös játék

(Variáció Petőfi Sándor: Füstbe ment terv című versére)

Egy ócska vicinális,
mely megy, de picit áll is,
visz engem Debrecenbe,
titokban, lopva, csenve.
 

Majd zutty, huppant a váltón.
Én felöltözve, méltón:
nyakkendőben, lilában,
fél strandpapucsba lábam.
 

Vasalt nadrágom éle.
Ám sárgarépalé le-
ömölt borús nyakamba.
Én elmerengve, bamba
 

Pofával ott csak ültem
egy versbe elmerülten.
S a sárga lére méz is
aláfolyt, s zöld penész is.
 

A falról kosz lepottyant,
s egy sószsák is, de roppant
nagy a fejemre koppant,
de nékem meg se kottyant.
 

Anyámnak főtt ajándék:
a rémes, furcsa játék,
totálra megkötözvén
a költődüh s a köszvény.
 

Hol flóta, okarína,
ha hallaná, de rína!
Derűs családi fészek
zokog, hol verselészek.
 

S hogy anyámhoz elértem,
egy kis figyelmet kértem,
de ő szólt: „Szót se többet!
Hát ez miféle ötlet?
 

Hogy átölelve hozzám
ragadsz a kosztól? Hozz ám,
de fürgén vizet forrót,
s elvágólag egy ollót.
 

Meghat ragaszkodásod,
de lásd, mit szólnak mások?!
Így, sírj csak, sírjál, jól van.
De mosd magad le rólam!”
 

Petőfi Sándor

Füstbement terv

(Fordította Szabó Lőrinc)

Én nagyon sokat törtem rajta
A fejem az úton haza
Felé, majd hogyan is köszönjek
Anyámnak. Nem könnyű laza
 

Szavakkal beszélni, amikor
Nem láttam már ezer éve,
Mióta kitárt karokkal
A bölcsőmben heverészve

Faltam anyámat. Eszembe
(a számba) friss, jó tej jutott,
Míg a kocsiban ültem, s közben
A két ló velem futott.

Aztán amikor a szobába
léptem, szóltam: „Jó anyám!
Nem értem én, hogyha nem értem,
minek is él egyáltalán?!”

Dr. Bárdos