Egy író virtuális emlékműve - "Bölcsészlány olvas"
Akárha egy igényes könyvet forgatnánk a kezünkben. A borítón, vagyis a belépést megelőző oldalon csupán egy írógép; nem szükséges sokáig találgatni, kié, mint ahogy a régi masina kattogása is erősíti bennünk a benyomást: különleges műfajú múzeumba lépünk. Honlap ez, persze, a XXI. század fő tömegkommunikációs eszköze, s mégis, képes arra, hogy elfeledtesse a nézővel-olvasóval saját honlap-mivoltát, és segíti, hogy belegabalyodjon egy magyar író személyének és műveinek labirintusába.
Egy író virtuális emlékműve
– az új Örkény István honlapról –
„Azt, amit leírtam, azt én mindig elhittem.”
(Örkény a Vitraynak adott interjúban)
Labirintus ez, mert bár tiszta, átlátható rendszerből érhetők el a különféle jellegű információk, azért ugyanúgy bele lehet veszni, vagy csupán feledkezni, mintha egy irodalmi útvesztőben bolyonganánk. A modern világba belehelyezkedő hagyomány ez, az irodalom, mint olyan alkalmazkodása a harmadik évezred olvasóihoz, önmaga lényegének feladása nélkül.
Már a küszöbön megcsap a hangulat, az irodalmi és korhű szellemiség, de beljebb merészkedve még inkább észlelhető a törekvés, hogy ne egy internetes oldal látogatói, hanem egy Örkényről szóló, bárki által elérhető könyv olvasói legyünk. A betűtípus a mára csaknem teljesen elfeledett írógépé, az Örkényről szóló írásokat pedig hogy-hogy nem, magának az írónak a stílusa termékenyítette meg.
Nem ront ajtóstul a házba ez a hely (csak hogy képzavarral éljünk), fokozatosan „bilincseli meg” az embert Örkény István emberi és írói mivoltának szeretetére és tiszteletére. A vallomások, be-beköszönő részletek olyannyira egypercesek, hogy a leglustább ember se restelli elolvasni (mintha az író ismerte volna a jövő emberének jellemvonásait). Az Örkény által leképezett világ tükröződik minden szóból, részletből és linkből – vagy mondjunk inkább praktikusan elrendezett fiókokat.
Csaknem mindent meg lehet találni, a szinte kézzelfogható oldalak egymásnak adják a kutakodó látogatót, amit meg nem, annak az ember már maga néz utána. Van itt festmény, karikatúra Örkényről, meg lehet találni számtalan nyelvre lefordított műveit és az oldal angol nyelvű kivonatát s egyéb fordításokat. Jelen van Örkény emberileg és íróilag: a színházban hogy hol és hogyan játsszák, filmekben hogy mi készült tőle-róla, fényképeken, művei itt és amott, de elérhetően; itt van a hangja, itt vannak a róla szóló karikatúrák és hommage-ok, kéziratok és plakátok, levelezésének különleges és hétköznapi darabjai, és nem utolsósorban egy izgalmas pályázat. A Tanuljunk Örkényül! című pályázat elsősorban magyartanároknak szól, Örkény István tanítására várnak segédanyagokat; de hasznos lehet bárkinek, akár csak elgondolkodni rajta; hogy ne csak holt anyag legyen, amit ettől a honlaptól kapni lehessen. Mert megtalálható itt rengeteg minden, amit Örkény az emberekben hagyott, s amit az emberek hatottak rá, szavakban vagy más módon megörökített lecsapódásai egy emléknek; de igazi célját akkor éri el e tömérdek munka, hogyha a világból egy kicsikét többet birtokolva hagyjuk el az oldalt, és a kapott értékeket magunk is továbbadjuk.
A gondos munkával felépített oldal egyaránt alkalmas bármilyen irodalmi vagy irodalmi-kultúrtörténeti kutatás kiindulópontjának, de csak úgy is, eltölteni egy szabad fél órát az interneten (ojjé, modern életérzés), és észrevétlenül tanulva. Ki-ki megtalálhatja a legmegfelelőbb formát a befogadáshoz: hallgathatja Örkényt, olvashatja, figyeli fényképen, festményen, vagy csak elámul a két oldalt lévő könyvespolcán; illetve megtanulhatja használni az egyperces novellákat, recept és forrás akad bőséggel.
Ez a honlap nem iskolás tétel, nem monográfia, és nem csupán forrás, de egy XX. századi íróembernek mindannyiunk tudatában élő emlékműve és gyűjteménye önmagából, az itt hagyott szavaiból és tárgyiból; egy virtuális emlékkönyv tőle és róla; egy labirintus, amelyben érdemes elveszni.
„Tehát jegyezzük meg, hogy kerülni kell a bőbeszédűséget. Kérem, ha önök is elkezdenek majd egyperces novellákat írni, tartsák ezt szem előtt.” (Örkény: Egyperces novelláimról)
Stenszky Cili
