Krák, krák, vergyé (Bújj, bújj, zöld ág) - Helyszíni tudósítás pályázat
A nagymamát a fordítás élményeibe -, mint például a beás nyelven leírt fordítással való szembesülés – bevonó fordító története a generációk egymásra találásának új és egyben mindent átjáró dimenzióját tárta elénk: a beás nyelv, immáron az írott beás szavak kötelékét. A kötet életre hívásának célja is volt a beás írásbeliség megerősítése, kiterjesztése.
Krák, krák, vergyé (Bújj, bújj, zöld ág)
címen jelent meg Pálmainé dr. Orsós Anna, Gábor János, Komáromi Mária, Majsai Virág Eszter beás mondókáskönyve a Pécsi Tudományegyetem Romológia és Nevelésszociológia Tanszékének, valamint a PROFUNDA KÖNYVEK közös kiadásában.
2009. október 8-án, 17 óra 5 perckor a pécsi Művészetek Házában – a szinte zsúfolásig teli teremben - elkezdődött a kétnyelvű (magyar-beás) mondókáskönyv bemutató programja. Rozs Tamás, zenész, beásul énekelve lépett be a terembe, a képzeletbeli pódium, a fordítói, alkotói kör felé indulva. A közönség figyelme a zenészre, a beás nyelven felcsendülő dallamokra, majd Beck Zoltán moderálásával a „Háj ákásză, gîszká me!” („Gyertek haza, ludaim!”) eljátszására irányult, mely utóbbiban a szabadszentkirályi általános iskola öt növendéke, valamint a közönség soraiból egy beásul nem tudó önkéntes jelentkező (dr. Huszár Zsuzsanna) vett részt. Kivetítő segítségével a mondókák (versek, dalok) mindkét nyelven nyomon követhetővé váltak a publikum számára.
Lelkesítő örömpercek és megilletődött pillanatok járták át a fordítás, az illusztrálás, a könyvszerkesztés témaköreit átfogó beszélgetőpanelt. Az egyetemi fordítószemináriumon adódó anekdotaszámba menő történetet, mely során a táblára írt rész-fordításokat nem jegyezték le, majd a rákövetkező alkalommal teljesen új fordítás született, inkább a derültség övezte amellett, hogy fordításelméleti dilemmákra is ráirányította a figyelmet. A nagymamát a fordítás élményeibe -, mint például a beás nyelven leírt fordítással való szembesülés – bevonó fordító története a generációk egymásra találásának új és egyben mindent átjáró dimenzióját tárta elénk: a beás nyelv, immáron az írott beás szavak kötelékét. A kötet életre hívásának célja is volt a beás írásbeliség megerősítése, kiterjesztése – folytatván Pálmainé dr. Orsós Anna több évtizedre visszanyúló ezirányú erőfeszítéseit (pl. beás cigány-magyar szótár, beás nyelvkönyv megírása, beás nyelvű népmesegyűjtemények, fordításkötetek pl. János vitéz).
Majsai Virág Eszter keze munkáját dicsérik a magával ragadó illusztrációk, melyek még kellemesebb élménnyé, a kicsinyek számára még varázslatosabbá teszik a magyar nyelvből ismert, beásul olvasható, hallható (ld. kötet CD-melléklete) mondókákkal való találkozást.
A kötetbemutatót a közönségkérdések zárták.
A sikeres fordításkötet újabb „munkára” ösztönözi egy újdonsült fordítószeminárium hallgatóit, akik Pálmainé dr. Orsós Anna vezetésével a téli ünnepekhez, szokásokhoz kötődő versek, mondókák, énekek beás nyelvű fordításaival fogják meglepni olvasóik egyre szélesebb táborát.
Kívánok még sok-sok további igényes és sikeres beás kötetet az alkotóknak, kívánok még több lelkes anyanyelvéhez visszataláló gyermeket és érdeklődő nyelvtanulót!
Kép és szöveg: Kalocsainé Sánta Hajnalka