Kéktúra - rövid előhang
Nem a ránk váró kilométerek, az előttünk álló hegyek jelentették az igazi megpróbáltatást, hanem a csend, ami körülvett odakint.
Kéktúra – rövid előhang
Útinaplót tartasz a kezedben, kedves Olvasó, ami azonnal két utazás “dokumentációja” is egyben. Az első – amiről szól – az Országos Kéktúra, ezt 2008 nyara óta 
járjuk útitársaimmal, őket hamarosan bemutatom. Az elmúlt két év Úton töltött heteit mesélem el a magam módján, a városi lány szemszögéből, aki nem áll ugyan messze a természettől, de beletelt némi időbe és erőfeszítésbe, mire újra visszatalált hozzá.
járjuk útitársaimmal, őket hamarosan bemutatom. Az elmúlt két év Úton töltött heteit mesélem el a magam módján, a városi lány szemszögéből, aki nem áll ugyan messze a természettől, de beletelt némi időbe és erőfeszítésbe, mire újra visszatalált hozzá. Nem csak arról szól ez a történet, hogy sétáltunk 1128 kilométert. Azt megteheted egy futópadon a TV előtt is, a lényeg a változás volt, ami végbement bennem: ez a másik utazás, amire hívlak. Nem a ránk váró kilométerek, az előttünk álló hegyek jelentették az igazi megpróbáltatást, hanem a csend, ami körülvett odakint. Nem volt TV, autó, sem a színes, fényes harsogó város, ami kitölti a napjaimat és a gondolatokat. Egyedül maradtam saját magammal, és mondhatom, nem kis meglepetésemre szolgált, amikor kiderült, hogy megfelelő fizikai terhelés mellett bizony nem vagyok olyan kedves, türelmes, okos kislány, mint amilyennek képzeltem magam az utazás előtt. Ezek a tapasztalatok, és a munka, amivel később feldolgoztam és rendszereztem őket, tereltek végül olyan helyre a világban, ahol végre jól érzem magam. Ezt a szellemi utazást legalább olyan fontosnak tartom, mint a fizikai részt – e nélkül annak se lett volna sok értelme, hogy végigcsináljam, nemhogy még meséljek is róla. Igyekszem ezt olyan élvezhetően tenni, amennyire csak telik tőlem, mert bár nem vagyok irodalmár, sem fotós, hogy valami szuper albumot prezentáljak, de bízom benne, hogy a magam egyszerű, városi egyetemista módján képes leszek átadni valamit az utazás hangulatából – esetleg kedvet csinálni hozzá.
Erről szól a munka. Azt nem találod meg benne, hány kilométer után, melyik fánál kell balra kanyarodni, sem azt, melyek az aktuális tájegység jellegzetességei, vagy falvak, városok látnivalói. Ha ilyen olvasmányt keresel, akkor jó szívvel tudom ajánlani a Kéktúra térképeket, ezekre gyakran hivatkozom a történet közben. Most egy nagyon személyes darabkákból összeálló Kéktúra-mozaikot tartasz a kezedben.
Tóth Viktória
Kapcsolódó: Kéktúra - 1.
