Ugrás a tartalomra

Gábor cigányok és a varázslat

Ki ne hallott volna cigány átokról? Cigányasszony, aki kártyából jósol, mindenkinek ismerős. A híres vagy hírhedt cigány hagyományok is egzotikus kultúrkérdésnek számítanak. Ezekre a „rejtélyekre” kaphatott választ az, aki a Sprizt kávézóban szervezett Almásy László-körre látogatott el.  

                

 

 

 

Gábor cigányok és a varázslat

 

Ha nagy karimájú kalapot, bajszot vagy színes rokolyát lát valakin a „fehérember”, akkor gábor cigánnyal hozta össze a sors? A halandó azt gondolná, hogy igen. Azonban a beazonosítás korántsem ilyen egyszerű.
Ki ne hallott volna cigány átokról? Cigányasszony, aki kártyából jósol, mindenkinek ismerős. A híres vagy hírhedt cigány hagyományok is egzotikus kultúrkérdésnek számítanak. Ezekre a „rejtélyekre” kaphatott választ az, aki a Sprizt kávézóban szervezett Almásy László-körre látogatott el.

Gábor Lajos a kolozsvári kultúrközeg ismerős figurája, a valamikori Music Pubban cigányórákat tartott olyan tanítványoknak, mint Karácsony Zsolt, Bréda Ferenc, Boros Lóránd, de a fölsorolt neveken kívül még sok más nagyérdemű közéleti személyiség fordult meg Lali „bűvös tanmeséi” körül.
Bréda Ferenc író, költő, esztéta könyvet is írt az egzotikus gábor barát tanításairól, Lali lakomái címmel. Lakatos Róbert filmrendező pedig filmet készített Laliról, vagy inkább Lali készített filmet önmagából. Mindenesetre a Bahtalo azóta több elismerést és díjat aratott, nem véletlenül, hiszen Gábor Lajos nemcsak jellemében, szokásaiban egyedi, hanem szellemiségében, tanítómesterként is kuriózum. Sokan ismerik, sokan meg szeretnék ismerni, sokan nem találkoztak még vele, de aki egyszer beszélgetett Lalival, biztos vagyok benne, páratlan élményben volt része.
Az Almásy László kultúrtörténeti körök Erdély jellegzetes kulturális jelenségeivel, személyiségeivel kívánnak foglalkozni, a rendezvény harmadik ülésszaka a gábor cigányok szellemtörténetét boncolgatta.
„Minden ember csak egy ember, még ha istennek gondolja is magát” – vezette fel előadását a meghívott, jelezvén ezzel azt, hogy ő tulajdonképpen csak elmeséli, miről is szól a saját kultúrája, az ő tudása, sikerei nem adnak okot semmiféle személyikultusz-teremtésre. Az egybegyűlteknek azt próbálta felvázolni, honnan is jönnek a gáborok, illetve mi alapján ismerhetjük fel őket. A gábor cigány nem vághatja le a bajuszát, a férfi kalapot visel, ehhez pedig ízléses öltözék társul. Az nem igazi gábor, aki sárga inget hord fekete szövetnadrághoz és ehhez mondjuk, piros nyakkendőt pászít. A nők viseletére kitérve megtudtuk: az öltözéknek kell takarnia a testet, nem illendő a nőies idomokat fitogtatni, még akkor sem, ha ezek igencsak tetszetősek. Hosszú, rakott szoknya, a felső testet takaró ing és kendő alapvető tartozékai a női viseletnek. A fiatal lányok ruhája a nyugodt, kevert színek és virágok, díszek használatát követeli meg. A 25-30 év közötti nők erősebb piros színű fejkendőt, élénkebb díszítésű szoknyát viselnek. Míg az idősebbek a sötétebb piros színkombinációt részesítik előnyben – világosított fel Gábor Lajos.
A „külsőség” azonban csak egy része a gábor kultúra jellegzetes ismertetőjeleinek. Fontos hagyomány: a gábor férfi csak gábor lányt vehet el feleségül. Az előadó szerint ebben semmi furcsa nincs, hiszen ha egy magyar fiú román lányt vesz, megvan már a konfliktusforrás, ha egy gazdag szegényebbet, az is különbözőségeket vonhat maga után. Ez a hagyomány ilyen tekintetben fontos része a gáborok kultúrájának.
Azt is megjegyezte: ettől még a gábor szív szerethet más nemzetiséget is. Kiderült magának az előadónak is több felesége volt, a jelenlegi szerelme pedig nem gábor cigánylány, hanem egy román nő. A gábor nő legfontosabb szerepe a családi fészek nyugalmára való vigyázás, ő az, aki a gyerekre felügyel, elvégzi a háztartásbeli munkát. A családban mindig az idősebb férfi a „főnök”, a nagyapa hozza a fontos döntéseket, ő ad tanácsokat. A férj megteremti mindehhez a körülményeket. Gábor Lajos szerint a gábor cigányok hatszáz éve élnek Erdélyben, Karácsonyfalva, Ákosfalva környékén vannak a legtöbben.
„A gábor cigányok Erdélyben éreztek egy kis testvériséget”, ezért telepedtek le ide, és nem vándoroltak tovább, számukra a magyarokkal való barátság testvéri szeretet forrásául szolgált – résztelezte. Hogy miért folytatnak félnomád életmódot a gáborok, arra is fény derült az est folyamán. A hagyomány szerint ugyanis nem szabad nekik szőlőt termeszteni, házat építeni, állatot tartani, bort inni. Sátorban kell élniük, nem lehet tulajdonukban föld. Ha ezeknek ellenszegülnek, akkor megvan a lehetősége annak, hogy az illető nemzet, aki mellett élnek, irigy lesz rájuk.
Az előadó arról is felvilágosított: Jeruzsálem, India, Perzsia területén keresendő a cigányok őshazája, innen vándoroltak Európa különböző tájaira. Továbbá büszkén kijelentette: kétezer éve a cigány nyelv nem változott, számára megtiszteltetés gábor cigánynak lenni, ezt a kultúrát továbbvinni. Hogy miért másabbak, mint a többi nemzet, miért tűnik a „fehérember” számára furcsának, hogy nem akarnak saját országot, hazát, lakást, sikert elismerést? Furcsának tűnhet ez azoknak, aki nem ismerik őket, azonban nekik ez teljesen természetes. „A cigányok azért gondolkodnak másképp, mert nem szeretnek felfele menni, hatalmat elérni, nem szívesen maradnak egy helyben, nem érzik otthon magukat sehol sem” – magyarázta a meghívott. Arról is felvilágosított: Erdély egy különleges közeg a gábor cigányoknak, hiszen itt otthonra leltek, a magyar közösségben jól érzik magukat, szívesen muzsikálnak együtt a magyarokkal. Magának Lalinak is rengeteg magyar barátja van, akikkel nagyon szívesen találkozik, beszélget. Azt is elárulta: ő román iskolába járt, magyarul beszélni, írni és olvasni saját magától tanult meg, az esetleges nyelvtani hibákért elnézést kér. Majd azt is hozzátette: ő így szereti a magyar nyelvet beszélni, a saját gondolataival élve fejezi ki magát, így lehet önmaga.

 

A gábor cigányokon kívül Románia területén másfajta roma közösség is létezik: ilyenek a nagyszebeni cigányok, fő külső jellemvonásuk a hosszú haj. Léteznek még muzsikus cigányok és lovas cigányok is, akik Dobrudzsa, Moldova környékén éltek leginkább. A lovas cigányok azonban ma már egyre kevesebben vannak – tudhattuk meg.
Az est további részében Gábor Lajos a cigánymágiára tért ki. Felvilágosította a résztvevőket a gábor cigány családban a házastársak nem csalhatják meg egymást. Ha valaki gyanúsítja a férjet, vagy a feleséget, akkor az idősek összeülnek, külön a nők, külön a férfiak és kérdőre vonják mindkét félt. Ilyenkor jobb, ha az igazat mondja az, aki esetleg „elcsábult”, ugyanis pap előtt eskütételre kerül sor, amelynek komoly következményei lehetnek. Két fehér gyertya, egy fekete pántlika és a biblia kíséretében zajlik a szertartás. Ha esetleg az idősek nem jöttek volna addig rá, hogy valamelyik fél hazudik, és át akarja verni a házastársát, a szertartás meghozza a büntetést. Átok vagy áldás száll a családra, felmenőkre, a jövendőbeli gyermekekre. Viszont, ha kiderül, hogy az illető csak nem csalta meg a házastársát és ártatlanul vádolta valaki, akkor a vádlón bosszút lehet állni: végre lehet hajtani a házasságtörést, megcsalást.
Számon tartják a házrontás mágiát is, ezt idős nők gyakorolják. Kora reggel vagy éjfélkor fehér port szórnak az illető házhoz. Az előadó felvilágosított arról is: csak azon foghat a rontás, aki meg is érdemli. A rontást elsősorban imádsággal lehet elhárítani. A gonoszságot akarónak pedig az átok kapcsán az összes fiúgyermeke meghalhat. A fehér porra nem árt, ha égetett papírt szórunk, ez is segíthet az átokfeloldásban. Kiderült az is: bármilyen átok, vagy átoklevétel kapcsán a „negyven fehér istent” hívják segítségül.
A cigánymágiát részletezve az előadó néhány személyes történetet is elmesélt. Többek között a halott lelkek létezését emelte ki. „Amikor még fiatal voltam, éreztem, valami nincs rendben, éreztem, a fejemen valami varázslat ül”. Édesanyám mondta, hogy kopogást hallott a falban. Én is hallottam ezt a kopogást, és a nevemet is, mintha szólított volna valaki”. Kirázza az embert a hideg egy ilyen történet hallatán. Azonban a gábor cigányok erre is tudnak megoldást javasolni. Ilyenkor a meghalt lelkek, akik nem kaptak a túlvilágon megnyugvást, szellemi energiát keresnek az élő emberben. Ha ezt hallja valaki, vissza kell kopogni a falba és imádkozni kell – fejtette ki Lali.
A mágián kívül a gáborok lakodalmi szokásaiba, a keresztelők, ünnepségek hagyományaiba is betekintést nyerhettünk az előadás kapcsán.
Az est végén izgalmas vita kerekedett. Mátis Jenő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács jegyzője, a RMDSZ politikusa apácai származása révén nem csak gábor cigányokkal találkozott, hanem a szülőfalujában élő, „másfajta cigányokkal” is volt kapcsolata. Ők már nem beszélik a cigány nyelvet, nem is akarják azt elsajátítani, a magyar kultúra és nyelv sem érdekli őket, és egyetlen megélhetési lehetőségük a rablás – magyarázta méltatlankodva.
Ilyen cigányokat nem csak Erdővidéken láthatunk, azonban ez ellen nem igazán tudnak mit tenni a gáborok. Maga az előadó is jelezte: egy fecske nem csinál nyarat, ő egyedül hiába megy el egy ilyen közösségbe meggyőzni az ott lakókat, hogy ápolják a hagyományokat, valamint folytassanak emberibb életformát. Intézményes keretek között talán sikerülne erre is megoldást találni. Azonban Gábor Lajosnak kellemes tapasztalatai is voltak: egy Háromszéki utazása kapcsán, találkozott sepsiszentgyörgyi cigányokkal is, kiderült, több magyarul beszélő roma szívesen megtanítatná gyerekeit a cigány nyelvre és hagyományokra. Gábor Lajos azt is elmondta: sajnálatos módon a történelem folyamán Európában igazságtalanul bántak a cigányokkal, nem a megérdemelt bánásmódot kapták. Ez ellen nincs, mit tenni, megbosszulni emberi butaság lenne. Azonban egyet biztosan állít, amíg Erdélyben magyarok élnek, addig lesznek gábor cigányok is. Ez a közeg befogadta őket, itt jól érzik magukat.
 

Varga Melinda

 

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.