HALLHATATLAN DALOK – Faludi Ádám versei
az idő hangulatához öltözöl
porzol a lépcsőn lemenő aktban
egy nagy üveg
marcel duchamp van veled
HALLHATATLAN DALOK
FALUDI ÁDÁM VERSEI
halálkanyaró
a halál sarkában járok
űzöm magam előtt
ahogy csak bírom
a keresztútnál
kezet rázok miszter johnsonnal
már majdnem tökéletesen hallom magamat
a fogások a kisujjamban
figyelj mondja figyelj a holdfényhúrra
ezt nem kellett eladnom neki
ennyi az egész
ennyi csak
és nemsokára visszatérek az emberek közé
merre ment kérdem én
egyenest jobbra vagy balra az ördög után
többre ment mindenkinél többre
menj csak úgy találomra
és amikor utolérem a halált
robert johnsont lehelek rá
szóhoz sem jut
és én akkor a halál torkában
körbenézek
mondom neki itt a doktor
Robert Johnson: Me and the Devil blues
gyorsulási hangverseny egy világnapért
az apostolok és próféták hátán
hatékony lőfegyverek keresztülvetve
ferde felkiáltójelek az alkonyatban
a háttérben vándor homokdűne vagy messzi pusztaság
nem igazán tudom a fegyverek nevét
sőt egyáltalán nem tudom de ez nem is fontos
az apostolok és próféták arrafelé vonulnak
amerre a veszély leselkedik
síkon és hegyen
elveszett erdők helyén az erdőtemetőkben
itt ott mindenütt
(attól ahogyan mesél
felragyog a napom lehalkítom a forgalmat
a naptárra pislantok
csupa tegnap van benne)
ahol a veszély leselkedik
a próféták és apostolok
lábuk nagyujját időnként beledugják a földbe
megvizsgálni a bolygó állapotát
érthető a hátukon meredező ferde felkiáltójel
fegyvertelenül ne kérdezz senkit
nem érdemes fegyvertelen kérdéseket feltenni
hallhatatlan dalok
díszletvárosban ost-modern sakkparti duchamp módra
amikor a gyíkok városába érsz
johnny cash feketében
el kell indulnod a hosszú utcán
és ha élsz
óhatatlanul emberekbe botlasz
az idő hangulatához öltözöl
porzol a lépcsőn lemenő aktban
egy nagy üveg
marcel duchamp van veled
foggal a dugót a porba
nem gondoltad volna
hogy az utak mind ide futnak
a nagy szellemek városában
szellemek laknak
az egyik ablakban
tárogató hangja sirat mindenkit
agykárokat okoztam magamnak
a szélsőséges időjárásommal
mondom én a másikban
na mester
ebben a filmben is úgy lesz
bejövünk a hosszú utcán
velünk szemben a por
legyilkoljuk a fél várost
aztán nagy patazajjal odébbállunk
összevissza lövöldözve
vegyünk magunknak egy vízesést
világítógázzal
meztelen jelenést
olvashatod egy széltépte plakáton
amikor a gyíkok városába érsz
idegenkedés fényes nappal
minden tévedésemet visszavonom
visszavonásom tévedés
tévedés jelenti hogy a szembejövők
túlerőben vannak
a túlerő nem érdekes
mindig mi voltunk kevesebben
aztán győztünk
vagy kidumáltuk magunkat
azt mondtuk rá hogy diplomácia
de ki a fenét érdekel ez ma már
az a sok kis fényes győzelem
a ragyogás
nem tudsz végigmenni az utcán úgy
hogy ne érjen hozzád egy nemgondolkodó
legtöbbször tükörtojást
istennel reggelizem
legtöbbször tükörtojást
mostanában pirítóssal
ő a teremtés természetén töpreng
tányérján egy tehénszem
beleszúrva a desszertvilla
én meg velem vagyok és nézem
nem tartok én itt örökké
mondom
felkelek az asztaltól
a fürdőszoba színben
jelenésem van
megyek borotválkozni
aztán a pokolba
ha ezt hallja
felteszi a viszockij lemezt
ajánlok neki egy másikat
amelyiknek nincs értelme
ott az álmok között a negyedik balról
az a kisebb méretű
nyolc számos vinil
miről is beszélsz
fordul felém
pedig elég jó a borító is
elég jó
megyek oda
ahol sok tévedő néz sok tévedőt
egy olyan városban
ahol viszockij van
istennel a lakásomban
a tányéron tehénszem
beleszúrva a desszertvilla
Vlagyimir Viszockij: Ének Kaszandra viselt dolgairól
