Ugrás a tartalomra

 

A hónap írója – Temesi ferenc: Aki nem volt költő – John Lennon, novella

Ha Lennon költői tudatfolyamszöveget ír, akkor azt mondják, az LSD hatása. Nincs menekvés, ha rosszat akarnak mondani rólad. 

AKI NEM VOLT KÖLTŐ

Az „Oroszlános udvar” című vadi új kulturális portálon, Ne képzeld el című cikkében,  John Lennon Imagine című száma szövegére és Kolakowska A kulturák háborúja című könyvére alapozva azt írja Pálfalvi Lajos:
„Ha odafigyelünk egy kicsit a PC végső győzelmét jövendölő szentjének szövegére, be kell látnunk, hogy valóban a megboldogult Lennon volt a Beatles messze leghülyébb és legfanatikusabb tagja.”  A többi is az volt, ezek szerint, igaz? Ezzel szemben Lennon volt a Beatles esze, kapitánya és kormányosa, talán a lelke is. A Beatles soha többé nem tudott összeállni nélküle. Talán nem is akart. De hát a Beatles se jó, ha történészként hallgatjuk. Nem bizony.

Viszont az Imagine már John szólókarrierjének dala. Jó szám, de tényleg nem jó szöveg. Kolakowska szerint egyenesen „új Internacionálé”. Nem tom. De ezzel a gesztusával egy egész nemzedéket (tán többet is) ültet a vádlottak padjára. Hány éves ez a Pálfalvi? Ja? 59-es? Hát ő a bizony lekéste azt a hajót, amit beatnek hívnak. Azt a hajót, amelynek nincs is horgonya, se vasmacskája, mert ő az idő hajója, Laja. Ja. Zene nélkül ezek nem érthetők. Mint a régi jó időkben Laiosz, amikor a költők még a gitár helyett a líra, sőt lyra, húrjait tépték. és énekeltek, biztosan énekeltek! A költészet dallam, mégis közelebb van a festészethez, mint a próza.

Na, de miért ez paroxizmusba hajló gyűlölet? Miért nem a Rollingot cseszteted, vagy „Amerika válaszát a Beatlesre”, a nyálas pöcs Beach Boyst, mi? Lennon mégse Lenin, nem vádolható egy egész korszak bűneivel. (16 évesen írtam egy „lenintól lennonig” cmű nemverset, a saját jogomon használom esztetet.)

John, még csak nem is volt költő. Erről most győződtem meg, hogy újra elolvastam (és meghallgattam) a számait. Nem a verseit, a számai szövegeit, mert ezek csak azok. De azért találni ilyen sorokat.

„Egy nehéz nap éjszakája” szállóigévé vált, ma is használják.
Az Egy nap az életből, a Bors Őrmester Magányos Szívek Klubja Zenekar  (a Beatles összefoglaló remekműve a Fehér Album mellett) utolsó száma, amelyet a Newsweek kritikusa az Átokföldje popzenei pendantjaként jellemzett,  s amelynek szövegét John írta, úgy készült, hogy a  Daily Mail egyik száma volt előtte a zongorán, abból vett ki két hírt, és arra írta meg a dalt (fél évszázaddal később bevett szokás a magyar irodalom dilettáns szekciójában is):
„…Láttam ma egy filmet nahát / Az angol hadsereg épp megnyerte a háborút / Egy csomó ember elment / De nekem meg kellett nézem / Mivel a könyvet már elolvastam”. (…) „Felébredtem kiestem az ágyból / Átvonszoltam a hajamon a fésűt / Leszédelegtem a fölszintre bedobtam egy kávét / Felnéztem és láttam már késésben vagyok / megtaláltam a felöltőm fogtam a kalapomat / Elcsíptem a buszt másodpercek alatt / Felmentem és rágyújtottam / Valaki beszélt és én álomba szenderültem…” Ez még a kiinduló reál. Na és aztán: „Olvastam ma a híreket, azannyát / Négyezer kátyút találtak a Lancashire-i Blackburben / És bár a kátyúk meglehetősen kicsik voltak / Meg kellett számlálniuk mind / Most már tudják, hány lyukból telik ki az Albert Hall…”

Itt aztán a reál átment szűrreálba. Itt is, és még hányszor (A világmindenségen át-ban például: „Nevetés hangjai az élet árnyai / Zenélnek nyitott fülemen át / Ingerelnek és hívogatnak / Határtalan halhatatlan szerelem ami / Körülöttem ragyog mind napok milliói / És hívnak a világmindenségen át… Semmi sem változtatja meg a világomat.”

Aztán egy nagyon kis lemez, 75-ös fordulatszámon. A oldal: Strawberry Fields Forever / B oldal: Penny Lane talán a Beatles legjobb két dala, egyetlen kislemezen! Lennon 66 végén kezdte írni a dalt, a  gyerekkor iránti nosztalgiából. Megemlít létező helyszíneket, de erőst  pszichedelikus az anyag. „Könnyű csukott szemmel élni / Félreértés minden amit látsz. / Nehéz valakivé válni de minden / megoldódik / Nem sokat számít mindez nekem.”

Ha Lennon költői tudatfolyamszöveget ír, akkor azt mondják, az LSD hatása. Nincs menekvés, ha rosszat akarnak mondani rólad.  A címadó intézmény az üdvhadsereg egyik árvaháza volt, nem messze Lennon gyermekkori otthonától. Lennon a barátaival gyakran játszott az épület mögötti erdőben.

A dalról ezt mondta: „Egész életemben másmilyen voltam. A második szakasz így szól: „No one I think is in my tree (Az én fámon senki sincs)”. Azt akartam ezzel mondani, hogy senki sem tűnt olyan különcnek, mint én. Tehát vagy őrült vagyok, vagy zseni. „Legyen az magas vagy alacsony”, ahogy a számban van.

 

Aztán, még a Beatles folyóból pár csöpp:
„Ő egy igazi seholsincs ember / Üldögél a seholsincs földjén / Készitgeti a seholsincs terveit / Senkinek. / Nincs véleménye / Nem tudja hova tart / Nem olyan kicsit, mint te meg én?” (Seholsincs ember)
A Bungalow Bill folytatásos történte-ből: „Elment tigrisre vadászni puskával / A balesetek megelőzésére mindig elvitte a mamáját is / Ő ez a mindenestül amerikai, töltényfejű, szász anya fia.”

A Beatles szövegeinek jelentős részét John írta. De mivel Pálfalvit csak az Imagine akasztotta ki, (ha igaz), mi is maradjunk Lennon szólóalbumainál:
Itt van mindjárt az igazi apaszívet megjelenítő (mert nem csak anyaszív van, emberek), a kisfiához, Seanhoz írt száma. „Mielőtt átmész az utcán / Fogd meg a kezem / Az élet az, ami megtörténik veled / Miközben terveid szövögeted.”  (Beautiful Boy) Ez se jó, mi?

„Isten koncept, amellyel a fájdalmunkat mérjük” (God) „Most sokkal inkább keresztény, vagyok, mint valaha voltam, nyilatkozta. Hiszek Istenben, de nem úgy képzelem el, mint egy öregembert, aki az égben trónol. Úgy gondolom, minden nép Istennek nevez valamit, ami közös mindannyiónkban. Hiszem, hogy amit Jézus, Mohamed, Buddha és a többiek mondtak, igaz volt. Csak a fordítások sikerültek rosszul.”

De miként van instant kávé, nála van „Instant karma” is:
„Az instant karma elkap /  Elkap és kupán vág / Jobb ha összeszeded magad / Nemsokára halott leszel. /  Mi a túróra  gondolsz / Mikor a szerelem arcába nevetsz?”
„Beteg vagyok és fáradt az ideges szűklátókörű korlátolt álszentektől / Minden, amit akarok, az igazság, mondjatok már valami igazat” (Mondjatok nekem igazat)
„Anya, a tiéd voltam / De te nem voltál az enyém / Én akartalak / De te nem akartál engem / Így én, nekem csak istenhozzádot kell mondanom / Istenhozzádot.” (Anya)
„Amint megszületsz, máris tesznek arról, hogy kicsinek érezd magad… / „Megsértenek otthon, az iskolában ütnek / Gyűlölnek, ha okos vagy és megvetnek, ha bolond / Míg olyan kibaszott őrült leszel, hogy képtelen vagy követni a szabályaikat” (Munkásosztály hőse)
És csak így, tovább.

Nem ő volt T.S Eliot, nem ő volt Fernando Pessoa,  nem ő volt Olaf H. Hauge, Pentti Saarikoski, de még Ady se. Negyven éve volt mindössze, de a világ már nem volt olyan többé, mint őelőtte, hiszed, vagy nem, Laja. Mert hogy világsztár lett a rockzenében, angolul. Ha ez bűn, akkor ő bűnös. Mondta is: „Ha az egoista azt jelenti, hogy hiszek abban, ami teszek, a művészetemben, a zenémben, akkor, ebből a szempontból, hívhattok így. Hiszek abban, amit csinálok, és ki is mondom.”

És az Imagine-nek ehhez a szakaszához mit szólsz, Lajos?: „Képzeld el, hogy nincs semmid / kiváncsi vagyok, képes vagy-e rá / Nincs szükség kapzsiságra éhségre / Az emberek testvériségét képzeld el”. Ez miért szar?
„Az én szövegeim nem örökérvényűek, mint a Biblia. Az én dalaimat nem lehet úgy elemezni, mint a Mona Lisát.”, mondta John.
A Vasárnap, véres vasárnap,  Az írek szerencséje vagy A nő a világ niggere konkrét célokat szolgáló szövegek, de például az I Know nem: „Nahát most a kelet kelet és a nyugat az nyugat / De találkozni fog a kettő. / A kelet az nyugat és nyugat az kelet / Így teljes az egész”

Az Ösztön című számban így ír:
„Az ösztöneim kifinomultak /  Meg kellett tanulnom használni őket a túléléshez / És időről időre beigazolódik a régi gyanú / Jó élni.”
Ezek zene nélkül közhelyesen kopogó szavak, belátom. A Freeda people now csak zenével élvezetes, bár érthető nélküle is.

Ha fiatal lennék, és tüntetnék, ezt játszanám újra és újra:
„Mi nem törődünk vele, milyen zászlót lengetsz / Még a nevedet sem akarjuk tudni / Nem izgat, honnan jössz és hová mész / Minden, amit tudunk, hogy eljöttél. Freeda people now 5 x do it (now)”
Hát, ha ez bűn…

Az én cellámban jól megfér Lennon fényképe a falon, és Bartók plakátja, villámok karmolta arca, az ajtón… Mert „Senki se szeret, ha padlón vagy / Senki se lát, amikor a felhőn ülsz / Mindenki rohan a pénz után / Kéz kezet mos (…) Szeretnek majd, ha már lenn vagy föld alatt.” (Nobody Loves You) Vagy: „Tovább éltem a kiszabottnál / Anélkül, hogy bármikor is a holnapra gondolnék / élek, mikor már rég meg kellett volna halnom / Anélkül, hogy a holnapra gondolnék.” (Borrowed Time)
Hát ez mi? Csupa közhely. Mert igaz. A rock and roll, a beat, a disco, a heavy, a funky, az örök új hullám, a blues, a folk, a country, a reggae, a  hip-hop, a rap, egyszóval a rock népének közhelyei. „Mi vagyunk a rock and roll népe / Arra születtünk, hogy újdonság legyünk (…) El nem cserélném semmi mással / Még ha igaz, igaz is lenne.” (Rock ’n’ roll People)
Mind Games így szól:
„Elmejátékokat játsszunk / Ledöntjük a korlátokat elültetjük a magokat / Eljátsszuk hogy a szellem gerillái vagyunk / „Béke legyen a földön” énekeljük a mantrát.”

Mintha önmagát is kifigurázná. De hisz, hisz, és hisz:
„Hiszek a tündérekben, a mítoszokban, a sárkányokban, ez mind létezik az emberi elmében. Ki mondja meg, hogy az álmok és a rémálmok nem olyan valódiak, mint ez az itt és most? Az egyik felem azt mondja, vesztes vagyok, a másik, hogy én vagyok a Mindenható.”

A halálára, amit a kislányomtól tudtam meg az iskolából jövet, ezt írtam:

nincs búcsú john még ha az életrajzolók ideje jött is el megint nem az életé kezdettől tudjuk kik mást mernek megöletnek aki délután autogramot kér a lemezborítóra még az éjjel golyókat ereszd beléd a ház előtt amely a borítón díszeleg ő Holden Caulfieldnak képzeli magát a Zabhegyezőből te meg apának KETTŐS FANTÁZIA mozgatja sorsunk talán nem tetszett neki a „mint egy újrakezdés” című szám a kritikusoknak mindig van egy utolsó érvük… „az élet nagyon rövid / nincs idő erőszakra és harcra barátom / mindig úgy gondoltam bűn ez” ezt még a kezdeti vidám időkben írtad John amikor még többes szám első személyben éltünk és még volt Beatles igen és mivé lettünk azóta mondd? (hadd mondjam meg az összes versed közül nekem az a fáradt fütty tetszett a legjobban a FÉLTÉKENY FICKÓ VAGYOK közepén you know most már tudom hogy ez a fütty volt a fiatalságom nem volt túl hosszú mi?) felbomlottak utcahíres zenekaraink kiből tanár lett kiből lakatos kiből bár-zenész kiből – na jó! tiszta sor de mi a tiszta zenét akartuk a saját zenénket akartuk eljátszani ez az utolsó dobás azért felrázza a srácokat talán még nem késő te pedig te MUNKÁSOSZTÁLY HŐSE mindig is tudtad KÖLCSÖN IDŐN élsz s csak a STRAWBERRY FIELDS  tart örökké

Különben Lennon író volt. In His Own Write.
LENNIN ÉLT.
LENNON ÉL.
LENNON ÉLNI FOG.

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.