Érettségi szint
Az idei érettségi már éppen eltelt volna botrányok nélkül, amikor egy hazai közösségi oldalon a következő vélemény jelent meg egy magát „magyar hazafinak” valló diplomás férfitől...
Az idei érettségi már éppen eltelt volna botrányok nélkül, amikor egy hazai közösségi oldalon a következő vélemény jelent meg egy magát „magyar hazafinak” valló diplomás férfitől: „a nemzet szégyene, hogy egy homoszexuális író alkotását kellett értelmezni az érettségin, miközben ott van nekünk Wass Albert, aki persze számba se jöhet”. A hagyományos értelemben vett botrány elmaradt, hiszen a közösség néhány tagjának megrökönyödése után valódi vita nem bontakozhatott ki a technikai adottságok miatt.
A nemcsak maturált, hanem diplomás fenegyerek a közép szintű magyar érettségi első részére utalt, amelyben az ország összes ilyen formában vizsgázójának egy Nádasdy-interjúhoz kapcsolódó kérdésekre kellett válaszolnia. A szókimondó recenzens feltehetően el sem olvasta az adott szöveget, hogy az alapján ítélje meg a feladat (in)korrektségét, legalábbis erre vonatkozóan semmiféle utalás nem található véleményében. Feltehetően az írásbeli érettségi menetét sem ismeri, hiszen Nádasdy Ádám nem a kortárs magyar irodalmi kánon részeként volt jelen a feladatban (bár így is szerepelhetett volna), akiről esszét lehetett volna írni, hanem egyszerűen egy interjúalanyként, aki a nyelvről beszélt. A szöveg felületes átolvasása után is látható, hogy a szövegben egyetlen utalás sem található arra vonatkozóan, hogy pontosan ki Nádasdy Ádám. A beszélgetésből csak kikövetkeztethető, hogy nyelvész (erre az egyik feladat rá is kérdez).
Az önjelölt közösségi kritikus azonban a szöveget teljesen mellőzve fogalmazza meg ellenérveit az idei magyar nyelv és irodalom érettségivel kapcsolatban. Nem veszi figyelembe, hogy az eddigi monologikus és pusztán írott nyelvi formákhoz kötődő szövegértelmezési feladatok az előző években talán jelentősebb kihívást jelenthettek az érettségizőknek. Nem veszi figyelembe, hogy napjaink egyik legfontosabb kérdése, a nyelvi változások és az ahhoz való viszonyulás állt az interjúrészlet középpontjában. Nem veszi figyelembe, hogy ez a viszonyulás az értékítéletektől való mindenféle tartózkodás mellett érvelt. És végső soron azt is figyelmen kívül hagyja, hogy a maturálók „könnyűnek”, megoldhatónak, azaz korrektnek tartották az idei szövegértési feladatot.
Az önjelölt kritikusnak azonban nem sok affinitása van a kritika köznyelvi változatának műveléséhez, hiszen nem jól választja meg kritikája tárgyát. A kritika a személyes érzelmek, meggyőződések hangoztatásává válik, amely nem egy adott megszólalás milyenségéről, hanem a megszólalás szerzőjének személyéről szól. Mivel az adott közösségi oldalon a vélemény kontár megfogalmazója ismerősöm, ezért én is mondhatnám, hogy a rövid hajú, szeplős arcú emberek nem tudnak kritikát írni. Ezt persze nem teszem, mert inkább miniatűr reflexiójának második felével kívánok foglalkozni.
Túllépve azon, hogy az idézett hozzászólás a kritika köznyelvi műfajába, de még a véleménynyilvánítás kategóriájába is csak rendkívül megértő olvasói magatartással sorolható, jelentős előnye, hogy konkrét alternatívát is felkínál. Wass Albert életművének jó néhány részlete bizonyosan kiválóan alkalmas arra, hogy bármely évben szövegértelmezési, sőt szövegalkotási feladat legyen. De ha a szövegtől eltávolodva egy pillantást vetünk Wass Albert mint ember életére, akkor számtalan kétség merülhet fel azzal kapcsolatban, hogy alkalmasak-e szövegei egy középiskolai érettségin való elemzésre.
A fenti példák is mutatják, hogy amennyiben egy szöveget teszünk meg a kritika tárgyává, akkor az adott írás bármely közegben való létjogosultságáról ne kizárólag a szerző személye alapján döntsünk. Mert nem szükséges egyoldalúan személyeskedni, hiszen mondhatnánk például azt, hogy Nádasdy Ádám homoszexuális, de az idei érettségin szereplő szövege kiváló választás volt. Hangoztathatnánk, hogy az író más, de a lényeg, hogy az egyik legkiválóbb magyar költő. Persze a korrektebb az lenne, ha egyszerűen a szövegek alapján ítélnénk. Ehhez azonban nem végzettséget igazoló lepecsételt papírdarabokra, hanem valódi érettségi szintre lenne szükségünk.
