Szepes Mária
Dermesztő feladat Orsi-Papír-Szepes Magda-Máriáról írni.
A választék, az életmű szinte áttekinthetetlenül széttartó, többszintű. Arra gondolok, talán A Vörös Oroszlán című regényét bemutatva feltárulna a kor, amelyben élt. Csakhogy a regény hatvan éve, 1947-ben jelent meg, és amint jutott idő és erő a kultúrára, magyarán az eredeti százalékra ráizmosodott a Magyarországi Dolgozók Pártja, államosítja és lenyúlja a Hungária Kiadót, a regényt bezúzza, íróját, Orsi Máriát halálra keresi. Végül öreg irodalomtörténész barátomat hívom segítségül, aki az elmúlt ötven év magyarországi történéseiből mindent tud. Amit nem tud, nem létezik.
A továbbiakban a kivonatolt beszélgetés olvasható.
A neve eredetileg Papir Mária. Apja Papir Sándor (Scherbak Sándor) színész, az Újpesti Népszínház alapítója, ahol Szepes Mária gyerekszínészként játszik. 1930-ban feleségül megy Szepes Béla képzőművész-, sportolóhoz. Berlinbe költöznek. Férje újságíró, Mária filozófiát, irodalomtörténetet és vallásfilozófiát tanul. Különös família. Bizonyíték, nem mindegy, hová születik az ember. Komédiások. Olvasnak, írnak, zenélnek, otthonosak különféle extrémnek számító tudományban. Anyja primadonna és nagyvállalkozó, ő alapítja az Astra Filmgyárat, apja rendező, testvére színész, nyelvész, író, filozófus.
Szepes Mária személyisége kifejezetten érdekes. Segítőkész és empatikus nő, aki köré odagyűlnek – Hamvas Béla, Baktay és Várkonyi Nándor -, akiknek segítségre van szüksége, akik okos partnert látnak benne. Kulturális szalont tart fenn. Boszorkány a jó boszorkány fajtából, a mindentudó, bölcs asszonyok közül. Arról nem beszélve, hogy gyönyörű nő. Keress egy korabeli portrét, a ma ízlésének is mindenben megfelel.
A Vörös Oroszlán az első regénye. A tiltás jót tett, a rejtély, a tiltás minden regénynek jót tesz, nimbuszát emeli. Halkan jegyzem meg, Szepes Mária hatvan éve közel sem tudott úgy írni, mint az utóbbi évtizedekben. A regény az alkímia története, és a keleti filozófia titkai. Amikor a világ olyan racionálisan ostoba, mint a szocializmus kezdetén, minthogy a remény hal meg utolsóként, az arra érzékeny olvasók az ezotériában keresik a megoldásokat veszteségeikre. Mindenben keresik. Hatvan éve Amikor a világ ennyire más, mint a korábban megszokott, nyílnak az új égi kapuk. Százötven könyve jelent meg. A kilencvenötödik születésnapján azt mondta, még kétszáz könyv van a fejében, és vagy ötven készen. A kiadók évekig adogathatják kifelé a könyveit.
Ötvenháromban írja a Pöttyös Panni sorozatot, ami maga a legendák birodalmába tartozik. Az első részben Mária szerepeltet egy négyéves szovjet kislányt, amitől ejakulálnak a szocreálba csapódott kritikusok, kikiáltják az időszak leghitelesebb regényének. Egy gyerekkönyvet. Idiotizmus. A korszak nem volt híján idiotizmusnak.
Mária író, abból élt, hogy író (és fordított persze, beszélt vagy öt nyelvet), és tudta, mitől döglik a légy. Az okos szovjet kislánytól döglött. A Pöttyös könyvek felülmúlhatatlan siker. Évtizedekig írja a gyerekkönyveket. Táltos Marci, Boróka néni kincse, Eleven képeskönyv. Aztán a szőrmentén ezoterikusokat Tükörajtó a tengerben, a Lázadó szerepek, a Mars szekere című kötet.
A nyolcvanas években a nép spiritualizmus felé fordul. Mária pontosan megérezte, hogy szűnőben a nagy közösségi szeánszok, iránymutató szózatok, a nép kénytelen új életforma után kutatni. Ha nem kutat, eltéved. Személyiségekre szabott sablonok híján egyedül kell eligazodnia az globalizáció újkori hazugságerdejében. Az ember nem tud megkapaszkodni magában, ha nincs mibe kapaszkodjon. Minthogy a probléma világszerte napirenden van, a siker nem kerülhette el. Olaszra, spanyolra, angolra, németre fordították a lélekformázással foglalkozó műveit. Mint például A mindennapi élet mágiáját, vagy az elképesztő példányszámot megért Pszichografológiát. A spiritualizmus olvasóközönsége sokkal szélesebb, mint bárki elképzelné a globalizmus mindent a ráció felől elemző világában. (A sors és csoda mágiája, 1995; A lélek anatómiája, 2002). A huszadik-, huszonegyedik századi ember keresi magát. Megfejtené magát, a társát, a kor embere tele van kérdéssel. Sokat tud, keveset ért. Belezavarodik.
Amellett, hogy az utóbbi harminc év hivatalos irodalomkritikája nem vesz tudomást róla, nem hiszem, hogy érdekelte őt, mégis az Írószövetség örökös tagja. Közben íróként, dramaturgként filmeket csinál, forgat. Íróként nem csak az ezotéria, a spiritualizmus mentén, az okkultizmus mentén is mozog.
Kis fordítócsapata olyan könyveket fordít magyarra, mint Orwell Állatfarmja.
A teljesítmény ellenére Szepes Mária csak a rendszerváltás után születik ujjá. Sorozatban kerülnek ki fiókjából az évtizedeken át kiadatlan kéziratok. Munkásságát lassan elismerik, 1994-ben A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét, 1998-ban középkeresztjét veheti át munkássága elismeréseként. Kilencven évesen. A mindenkori hatalom csupa ízlés és elegancia.
Ma volna százhárom éves. Nevetne, ha véletlenül hallaná, olvasná, mit hordanak össze róla. Azt mondaná, az ember dolgai egymásból nőnek, hol párhuzamosan, és csak a végtelenben találkoznak, hol összegubancolódnak, de akkor is egymásból nőnek, ha az nem látható idegen számára.
Papír Mária, Budapest, 1908. december 14. – Budapest, 2007. szeptember 3., színész, forgatókönyvíró, író, költő.
Orsi Mária néven: A Vörös Oroszlán (1946, Hungária; 1971 után [1984] Püski)
Szepes Mária néven:
A Vörös Oroszlán (1984, Kozmosz; 1989, Háttér [1][2]; 1994-től Édesvíz)
Raguel hét tanítványa:
Ízisz bárkája (1990)
Mars szekere (1990)
Hermész útja (1990)
Jupiter palotája (1991)
Vénusz ösvénye (1991)
Szaturnusz barlangja (1991)
Phaeton fogata (1991)
Varázstükör (é.n., [1989 körül])
Katarzis (1999)
Mese- és ifjúsági könyvek
Pöttyös Panni-sorozat
Pöttyös Panni (1953?/1955)
Pöttyös Panni a Balatonon (1956)
Pöttyös Panni az óvodában (1956)
Pöttyös Panni naplója (1959)
Pöttyös Panni és Kockás Peti naplója (1962)
Pöttyös Panni Hetedhétországban (1973)
Szia, világ! (1980)
Bolondos szerszámok (1981)
Eleven képeskönyv (1982)
Csupaszín (1983)
Harkály anyó (1983)
Zsákbamacska (1983)
Rőzse néni kunyhója (1985)
Pöttyös Panni az idővonaton (1989)
Pöttyös Panni az iskolában (2002)
Egyéb
Pingvinkönyv (1957/1958)
Boróka néni kincse (1979)
Táltos Marci (1979)
Fityfiritty (1980)
Csillagvarázs (1996)
Tudományos-fantasztikus könyvek
Surayana élő szobrai (1971)
Tükörajtó a tengerben (1975)
Napszél (1983)
A változatlanság hullámhossza (1986)
A Tibeti Orgona (1987)
Gondwána boszorkánya (1993)
Felhőszobrász (2002)
Regény
Lázadó szerepek (1985)
Vers
Csillagpor (1994)
Versek
Ezotéria
A mindennapi élet mágiája (1989) [4]
Álomszótár (1989)
A szerelem mágiája (1990)
Pszichografológia (1990)
– Wictor Charon: Atlantiszi mágia (1990)
A gyógyító öröm mágiája (1991)
A tarot bölcsessége (1993)
Az álom mágiája (1994)
A smaragdtábla (1994)
– Wictor Charon: Academia Occulta (1994)
A fény mágiája (1995)
Az áldozat mágiája (1998)
Angyalok éneke (1998)
Merre tartasz, ember? (2000)
Misztériumok könyve (2000)
Dimenzió-tarot (2001)
Istenek tüze (2001)
Aranykor (2002)
A lélek anatómiája (2002)
Lángoló időfolyó (2002)
Csillagjóga (2004)
Örök pillanat (2004)
Szómágia (2004)
A nevek mágiája (2005)
A fény evangéliuma (2006)
