Da Vinci
Egyetemes zseni, aki egyszemélyben festő, szobrász, grafikus, építész, mérnök, természettudós, író. Festészetében a művészetet a tudománnyal hozza kapcsolatba, rendelkezik a pontos érzékelés és a megszerzett ismeretek megjelenítésének képességével. Vázlataiban számos műszaki problémát megold az utókor számára. A legutóbbi kutatások bizonyítják, bár zseni, valóban az, de előzmények nélkül ő sem lehetne ekkora. Részben (vagy egészben), korban őt megelőző hadmérnökök terveit használja, vagy használja is, fejleszti tovább.
1482-ben milánói udvari állás reményében írt levelében az akkor harmincéves Leonardo úgy mutatja be magát Lodovico Sforza hercegnek, mint háborús tanácsadót, az alagút- és csatornaépítés szakértőjét, puskák és ostromgépek feltalálóját. A levél végén mellékesen megemlíti, hogy békeidőben festészettel és szobrászattal foglalkozik, és tudja, hogyan kell bronz lovasszobrot önteni, amit a herceg apja, Francesco emlékére akar felállíttatni. Ügyes.
Ma, 2011 áprilisában hozzávetőleg 100 000 000-val többen ismerik ezt a nevet: Leonardo Da Vinci, mint 2003-ban. Mindez egy regény miatt. A regény Dan Brown amerikai író és művészettörténész műve. A könyv Kr. u. 2003. év legnagyobb könyvsikere az Amerikai Egyesült Államokban, majd földbe döngöli valamennyi bestseller-listát, ahol csak létezik könyvnyomtatás, fordítóiroda. A da Vinci-kód elképesztő sikerét egyetlen – valójában érdektelen – vallástörténeti dogma krimibe ágyazása teremti, nevezetesen, kurva-e, vagy inkább feleség, s mint ilyen maga a Szent Grál Mária-Magdolna, és az ő méhe. A da Vinci-kód könyvklubok, olvasócsoportok, rajongói honlapok, újságcikkek tömegét generálta. Aki észnél volt, és akadt éppen szabad kapacitása, helyből felszállt a robogó mozdonyra, a hihetetlen érdeklődésre, és ellen, netán fél-ellen-regényt, tanulmányt írt a kötetről.
Brown szerint a regény szórakoztató olvasmány, krimi kívánt lenni. Nem új vallást óhajt teremteni a da Vinci-kód megírásával. De ezt már a halálos fenyegetések után. A katolikus egyház radikálisai szerencsére kevésbé elszántak és aktívak, mint az iszlám, ebből következően nem Brown testőrsége hízik, hanem a bankszámlája. A kritikák szerint a regény leginkább Umberto Eco nagyregényének, A Foucault-ingának kilúgozott, az amerikai olvasó számára fogyaszthatóvá rongált verziója. Én nem olvastam. Túl vastag. Valamiért elégnek tűnt az Eco-regény a témában.
Leonardo di ser Piero da Vinci, 1452. április 15. – 1519. május 2., itáliai polihisztor: festő, tudós, matematikus, hadmérnök, feltaláló, anatómus, szobrász, építész, zeneszerző, költő és író.
