Onagy Zoltán

Veres Péter

2011. január. 06. - 06:03

(1897. január 6.–1970. április 16.)

54 éve, 1957-ben, nem megnyugtató évszám, mégis jut fontos könyv a boltokba, például Nagy László Deres majális című verseskötete, benne olyan vers, mint a Ki viszi át a szerelmet. Nagy László az aktív írószövetségi emberekre veszélyes ötvenhatot Bulgáriában tölti, bolgárból fordít, így kimarad a megtorlásból.

De megjelenik Veres Péter Három nemzedék trilógiájának harmadik regénye is, a János és Julcsa, pedig Veres Péter ott totyog a felvonulók közt, talán mégis, minden ellenkező híreszteléssel együtt bűntudata lehet a Rákosi-féle hadügyminiszteri stallum miatt. Tehát annak ellenére, hogy kivette a részét a forradalomból, a legvadabb megtorlások idején megjelenik kötete. Lehet, Kádár és a Csapat más mércével méri a volt hadügyért, mint a mezei írót, újságírót.

Már szerkesztik a Tűz-tánc antológiát Tűztánc antológiát, "szerzői közül Váci Mihály és Garai Gábor költészete nőtt a szocializmus mellett szenvedélyesen elkötelezett, érzelmileg, gondolatilag gazdag, szocialista humanista lírává." Mindemellett a Tűztánc lobogóvá válik, az utánuk érkező fiatal költőnemzedék attól függően fogadható el, mennyire tűztáncol. A teljes kortárs irodalomra ráhasal a "tűztáncosok" néven irodalomtörténeti elemmé vált marxista izé.

De ebben az évben jelenik meg Ottlik Géza Hajnali háztetők című kötete, Mándytól a legendás Idegen szobák, a lassan új zenitre érkező Füst Milán bácsi Ez mind én voltam egykor című önéletírása.

Aczél elvtárs, a kultmindenes és guru 1957 elején még csak előkészíti a három T évtizedekre érvényessé váló alapvetését, az 1958 augusztusában közzétett művelődéspolitikai irányelveket, hogy "hát, elvtársak, potyautasokat ne cipeljünk magunkkal". Így történt, szó se róla. A "támogat, tűr, tilt" szentháromsága aranyba-acélba vésetett.

„Mert törvény volt, ami történt! // Mit az ember egyre várt, // Végre trónra ült a Párt” – közölte az országgal költeményben az a Gellért Oszkár, aki nem sokkal korábban a Kortársaim című visszatekintő sorozatvetővel kiiktatta a létező irodalomból Babits Mihályt, beiktatta József Attilát.

Veres Péter (Balmazújváros, 1897. január 6. – Budapest, 1970. április 16.) író, politikus, honvédelmi miniszter 1947–1948 között.

Művei
Gyepsor (elbeszélések, versek), Budapest, 1940
Ember és írás (tanulmány), Budapest, 1941
A válság éveiből. Szabad ország, szabad munka, Budapest, 1945
Paraszti jövendő, Budapest, 1948
Próbatétel (regény), Budapest, 1950
Szolgaság (regény), Budapest, 1950
Ukrajna földjén (napló), Budapest, 1951
Szegények szerelme, (regény), Budapest, 1952
Asszonyhűség (elbeszélések), Budapest, 1957
János és Julcsa (regény), Budapest, 1957
A kelletlen leány (regény), Budapest, 1960
A Balogh család története (regény), Budapest, 1961
Olvasónapló, Budapest, 1962
Tiszántúli történetek, Budapest, 1962
Bölcs és balgatag őseink, Budapest, 1968
Napforduló (összegyűjtött elbeszélések), Budapest, 1970
Történelmi jelenlét (cikkek, tanulmányok), Budapest, 1970
Szárszó (visszaemlékezések), Budapest, 1971
Számadás (dokumentum)
Napszámosénekek (versek), Budapest, 1972
Pályamunkások (regény)
Almáskert (szatirikus regény)