Fazekas Mihály
Aki kétszáznegyvenhat éve születik, az sok. Lúdtollal írna és dühösen keresné a videó gombjai közt a megfelelőt, lesné, a körforgalomból hogyan szakadhatna ki, melyik úton, hogy hazataláljon. De amúgy elvan – aki kétszáznegyvenhat éve született – a cívis város aktuális anomáliáival, az irodalompolitikával, mindennel. (A Szabad Föld sikeres irodalmi pályázattal emlékezett meg a 240. évfordulóról.)
Fazekas Mihály összekötve főművével, a Lúdas Matyival. Szinte más egyebet nem is tud róla az átlagolvasó, pedig élete is, hatvankét éve is sokkal gazdagabb, minthogy a valóban jelentős, de mégsem kizárólagos Lúdassal el lehetne intézni.
Átmeneti korszak költője: a felvilágosodásból indul, a romantika felé dönget a Petőfi-népiesség legkezdete. Csokonai barátja, márpedig Csokonai Vitéz Mihály az időszak egyik legmeghatározóbb irodalmai alakja.
Mindemellett Fazekas Mihály botanikus, a hazai növénytan tudományának egyik fontos előfutára. Megírja Diószegi Sámuellel Földi János konstrukciója alapján a Magyar Füvész Könyvet, az első magyar nyelvű növényhatározót Linné rendszere alapján.
1819-től szerkeszti az évente megjelenő Debreceni Magyar Kalendáriumot, amelyben elbeszéléseket, s a felvilágosodás eszméit hirdető cikkeket közölt..
Nem hivatásos költő. A hivatásos költő a XX. század találmánya. A lírát a művelt, olvasott ember szenvedélyének tartja.
Szülei debreceni iparos-polgárok. Apja gyógykovács. Ő a debreceni Kollégium növendéke. De tizenhat évesen felcsap huszárnak. Közlegény, azután sokáig altiszt, hétévi szolgálat után hadnagy, végül főhadnagy. Végigcsatázza a Habsburgok háborúit, egyik ujját elveszti a harcokban. Az első években lelkesedik a kalandos életért, formás csatadalokat ír. Csatadal nélkül a huszár nem huszár. De mennél magasabb a rangja, annál inkább elege van a katonaéletből. Szinte békepártivá válik (ami nem kimondottan jó belépő katonatiszt számára), hogy még később sztoikus legyen.
Apja 1796-os halála után csomagol, hátat fordít a seregnek, nyugdíjas főhadnagyként Debrecenbe költözik. Idejét a költészet és a botanika tölti ki. 1806-tól városi adópénztáros, később esküdt, mindemellett 1823-ig a Kollégium pénztárnoka.
Legtöbb verse a hazaköltözés és Csokonai halála közti esztendőkben születik.
Magányában – nem nősül meg egy nagy-nagy franciaországi szerelem miatt, a testi szerelmet is versekbe transzformálja – mindenre ráér.
Vitairatokkal szól bele az irodalom ügyeibe. Debrecen védelme című cikke miatt összevész Kazinczyval (az ászokkal, a kor irodalmi ászaival: Kölcseyvel, Kazinczyval nem nehéz), mivel Kazinczy Csokonaira emlékezve megvetően beszél a debreceni lokálpatrióta gőgről. Mókás, érdemes felkeresni: az irodalmi gőg beszél így a lokálpatrióta gőgről).
Ír azután egy méretes cikksorozatot, a Dorottya-leveleket, amelyekben könnyed, tréfás hangon fejti ki esztétikai nézeteit, hitet téve a felvilágosodás racionalizmusa mellett.
Csokonai neve napjára
Már a tarka mezők illatos asszonya
Udvarlásra magát nem piperézheti,
Minden cifra virágit
A nap szűze leszaggatá.
Már a lanyha zefir, páfusi lantodon
Sem szunnyad, se cicáz, duzzog az olykori
Hamvas harmatozáson
S gubbaszkodva voná magát
Vénus hóna alá. A meleg estveli
Csend már a locsogó völgyre se csal, hogy ott
Nétán Lilla kerekded
Combjával leköszöntsenek
A sás közt susogó réti kisasszonyid.
Elment a meleges gólyasereg, s vele
Minden handarikázó
Nimfák eltakarodtanak.
Hagyján! a futikák menjenek, a csalárd
Pajtásság gyönyörű tűköri. Nézd drusza,
Bachus régi barátunk
Most hirdet jeles innepet.
Vivát! érjen azért annyi Mihály napot,
Amennyit csak akar. Jó drusza mink pedig
Amennyit lehet, és azt
Mind vígságba fecsérljük el.
Fazekas Mihály (Debrecen, 1766. január 6. – Debrecen, 1828. február 23.) költő, botanikus.
Művei:
Magyar füvészkönyv, mely a két magyar hazában találtatható növényeknek megismerésére vezet, a Linné alkotmánya szerént. Debrecen, 1807. Két rész., Diószegi Sámuellel dolgozta ki.
Orvosi füvész-könyv mint a magyar füvészkönyv praktikai része. Debrecen, 1813.
Ludas Matyi – A első kiadás 1815-ben jelent meg Bécsben, a szerző tudta nélkül. Fazekas 1815. november 15-én levelet küldött a kiadónak, amelyben tudatta, hogy a Lúdas Matyit még 1804-ben írta ugyan, de miután az 1805-ben Kazinczy tetszését nem nyerte el, nem szánta kiadásra. Ekkor újra átdolgozta, és 2., javított kiadásként jelent meg 1817 júniusában, F. M. kezdőbetűkkel a címlapon, 8 rét egy íves füzetben négy fametszettel, rajzolt borítékkal és 36 koronáért árulták. Minden ebből bejövendő pénzt, mint a mellé ragasztott híradás tudtul adta, a kiadó a szombathelyi és körmendi tűzkárosultak segélyezésére fordította. A 3. kiadás 1831-ben Budán jelent meg. Ezután sok kiadást ért, és a ponyvára kerülve eljutott a nép közé.
Csillag óra, melyből a ki a jelesebb álló csillagokat esmeri, az esztendőnek minden tiszta éjjelén és annak minden részeiben, megtudhatja, hány óra és fertály légyen. Debrecen, 1826.
Fazekas Mihály versei. Összegyűjtötte Lovász Imre. Pest, 1836.
Levelei Debrecenből Kazinczy Ferenczhez, 1805. aug. 20. (Kazinczy Levelezése III.), Kerekes Ferenchez 1815. nov. 24. (Delejtű 1859. 286. l.), Fodor Gerzsonhoz 1826. ápr. 22. a Figyelőben (V. 1878.).
