Ugrás a tartalomra

 

Költő és vadkan

(1620. május 3.–1664. november 18.)

Nikola Zrinski, ki ismerne rá Zrínyire ezzel a névvel? Gróf, horvát bán, kora leggazdagabb magyar főura, költő. Harminc alatt írja életműve javát, nem is értjük, hogyan tette, tehette főúrként, politikusként, hadvezérként, hogyan szorított rá időt, hogyan lehetett a 17. század lírai barokkjának legmarkánsabb képviselője.

A fiatal, művelt főúrban még benne a líra harminc alatt. Negyvenes évei környékén – beszorulva a kor két meghatározó katonai-gazdasági hatalma közé –, stratégaként is, politikusként is sikereket ér el, kevesebb az erő, az idő az irodalomra. Miközben harcol, és győzelmeket arat a török ellen, Bécset is szorongatja követeléseivel. A nemzeti egységet (csatolt területek) nemzeti párt szervezésével kívánja elérni.

Hogy szarvait letörje, a bécsi udvar hátrányos békét köt az Oszmán Birodalommal, ezzel annulálják hadi sikereit. Leváltják magyarországi főkapitányi címéről, erre új terveket sző a magyar államiság újraépítéséről. De már nincs hátra sok ideje.

1664. november 18-án több magyar és horvát főúrral vadászni indul a Csáktornya környéki kuršaneci erdőbe. A vadászat végeztével sebesült vadkan felkutatására indulnak. A legenda szerint késével támad a vadra, kétszer megsebzi, de az felugrik, ledönti, mellét felhasítja.

A közvélemény (sem a korabeli, sem az utókor) nem fogadja el a vadászbaleset tényét, udvari merényletnek gondolják. Bethlen Miklós önéletírásában kétkedik a baleset tényét illetően. E. Dervarics Kálmán „Gróf Zrínyi Miklós a költő halála” című művében állítólag „minden kételyt kizáró adatok” nyomán bizonyította, hogy Zrínyit este 5-6 óra közt a bécsi kormány által felfogadott Póka István vadász orozva lőtte agyon. Akár így, akár úgy, az udvar számára szerencsés ügy az ellenséggé vált főúr halála.

Jelmondata: Sors bona, nihil aliud (Csak jó szerencse, semmi más).

A költő és a stratéga vetélkedéséből a költő kerül ki sikeresebben. A Szigeti veszedelem Vergilius és Tasso eposzmintáira épülő strófáival komolyan megterheli a későbbi tanulóifjúság fejét. Az török áfium ellen való orvosság csak érintőlegesen került – érthető okból, nehogy szovjet áfium ellen valónak fordítsa bárki – a tankönyvekbe.


Zrínyi Miklós gróf (Csáktornya, 1620. május 3. – Kursanecz, 1664. november 18.) horvát bán, Zala és Somogy vármegyék főispánja, nagybirtokos főnemes, költő, hadvezér és politikus.

 

Fontosabb művei:

  • Adriai tengernek Syrenaia groff Zrini Miklos (1651)
  • Obsidio Szigetiana (Szigeti veszedelem) (1651)
  • Tábori kis tracta (1646-51)
  • Vitéz hadnagy (1650-53)
  • Mátyás király életéről való elmélkedések (1656-57)
  • Ne bántsd a magyart – Az török áfium ellen való orvosság (1661)
  • Siralmas panasz (röpirat az örökösödési kérdésről és a nemzet sérelmeiről)
  • Az Udvari Haditanács elnökségének (Az Új-Zrínyi-vár építésének okairól – Légrád, 1661. július 5.)
  • Névtelen levél (mely Montecuccoli ellen intézett hatásos irat – 1662)

Emlékirat I. Lipót királyhoz (Bécs, 1664. július 17.)

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.