Kornis Mihály
Ellenzéki író, ellenzéki dramaturg, ellenzéki kádárológus. Elég későn, '81-ben jelent meg első, a Végre élsz című kötete, ami érdekes, mert úgy tűnt, hogy a 79-es Isten tenyerén ülünk antológiaszerepléssel lekerült az indexről, amelyet '73 és '78 közt küzdött ki magának a Nagy Hálózatos Naplófolyam működtetésével. Ez így ment akkoriban.
A Színház és Filmművészeti Főiskola színházrendezői szakán végzett. Ő az az író, aki folyamatosan figyelmeztet bennünket, hogy nem vagyunk erkölcstelenek, hanem magunkkal cipeljük, nincs erőnk levetkőzni a Kádár-éra alatt kényszerűségből magunkra húzott mechanizmust, gyanakvást. Amikor az ember úgy érzi, hazugság veszi körül, ő maga sem tartja hazugságnak a hazugságot, hanem úgy tekint rá, mint az élet szerves, lényegi részére, gondoljunk az egyszerűség kedvéért az általánosan elfogadott adómorálra.
Kornistól a politikusok is kapnak mindkét parton. A Heteknek nyilatkozza egy interjúban: "Orbán tudatosan alkalmazta a kádárista hangütést az utolsó parlamenti választások előtt. Az öltözködésével, ízesnek szánt közmondásaival "kádárkodott". De ő maga is a kádárizmus gyermeke. Ebben az országban hazudni, elárulni elveinket, a hitünket a túlélés vagy a siker reményében, amíg a kádárizmus etikai örökségével le nem számolunk, többé-kevésbé sikeres politikai stratégia." Így, úgy, amúgy, nem gondolhatom szerencsésnek, ha egy jó író neve összenő egy politikuséval, márpedig annyit kádározik, hogy előbb-utóbb a vége nem lehet mást.
Legszebb, legkeservesebb, számomra legfontosabb írói tapasztalásokkal bíró kötete (a régi Napkönyv) éveken át a közelemben feküdt, elérhettem az íróasztal mellett ülve. Meg kellene vennem az újat, a tíz évvel fiatalabb, azaz írói szempontból tíz évvel idősebb változatot, amit ráadásul a Tericum Kiadó jelentetett meg, akik köztudottan nem vállalnak nagy kockázatot, összevetni, miből is áll az átdolgozás. Mi történt, mit írt át, hagyott ki, mit dolgozott át rajta.
Kornis Mihány művei:
Köszönöm, Lujzácska. – dialógus kitérőkkel In Főpróba. A Színház- és Filmművészeti Főiskola Kiadványa, (1970), megjelent Kertész Mihály néven.
Végre élsz, Szépirodalmi kiadó, Budapest, (1980), novellák. A kötet forgalombahozatalát 1980-as jelzettel 1981 májusában engedélyezte a Kiadói Főigazgatóság.
Halleluja,[1] dráma, (1980), első, könyvdráma-változat, zenés számokkal.
KI VAGY TE, Magvető Könyvkiadó, Budapest, (dráma), (1986), tartalom: Halleluja, (a Fodor Géza által szerkesztett, szinházi változatban), Büntetések, Kozma. Utószó: Radnóti Zsuzsa, Chagall a Vitkovics Mihály utcában.
A félelem dicsérete, Szépirodalmi könyvkiadó, Budapest, (1989), próza, esszé, kritika.
Körmagyar[2], (1990), komoly bohózat, két részben.
Végre élsz ,Cserépfalvi kiadó, Budapest, (1992), cenzúrázatlan, bővített kiadás.
Napkönyv, Pesti Szalon, Budapest, (1994).
Sóhajok hídja, Magvető kiadó, Budapest, (1997). Próza, esszé, kritika.
Színházi dolgok, Tercium kiadó, Budapest, (2003). Szótár, a színházak színfalak mögötti életéről.
Pestis előtt, Budapest, Novella kiadó, (2005). Novella.
Napkönyv, Tericum Kiadó, Budapest, (2004). Második, átdolgozott kiadás.
Vigasztalások könyve, Tericum Kiadó, Budapest, (2004).
Kádár János utolsó beszéde, Kalligram kiadó, Budapest, (2006).
Végre élsz, Pesti Kalligram Kft, Budapest, (2006), novellák, CD-ROM melléklettel.
Egy csecsemő emlékiratai, Kalligram kiadó, Budapest, (2007).
Lehetőségek könyve, Kalligram kiadó, Budapest, (2007). A Vigasztalások könyvének folytatása.
Feliratok a fehér égen, Pesti Kalligram kiadó, Budapest, 2008, Válogatott, írások, esszék, blogok.
