Ugrás a tartalomra

 

Búcsú költészetünk egyik legjobb angol nyelvű tolmácsolójától

Az angliai Bristolban, ahová azért költözött, hogy közelebb legyen a lányaihoz és unokáihoz, élete nyolcvanharmadik évében, hosszú betegség után elhunyt Zollman Péter Füst Milán-díjas műfordító. A magyar költészet legjavát  ültette át angolra, Csokonaitól Kányádi Sándorig, Arany Jánostól Baka Istvánig. Mindig csak verseket, prózát csak a legritkább esetben.

A lírához volt érzéke, és a rímeléshez, versmértékhez különleges adottsága. Magyarországon nem minden esztéta vagy szerkesztő méltányolta gazdag termésű és a legtöbb esetben meggyőző fordítói munkáját. A legfinnyásabbak azt hajtogatták, hogy aki nem született angol, és a saját nyelvén nem költő, az ne fordítson angolra verseket. De Zollman Péter angolságában senki nem találhatott hibát, s a keze alól költemények kerültek ki, nem klapanciák.

Érdekes élete  volt. Az Egyesült Izzó fiatal kutatómérnökeként 1956-ben beválasztották a forradalmi bizottságba, novemberben menekülnie kellett. Angliában a legnagyobb londoni egyetemek egyike, az Imperial College elektrofizikai tanszéke nyújtott számára kutatási lehetőséget, mégpedig a magyar születésű Nobel-díjas, a holográfia elméletét és gyakorlatát kidolgozó Gábor Dénes professzor mellett. Vele dolgozott többek közt a lapos tévéképernyő létrehozásán s repülőgépek navigációs műszerezésén.

Egy szép napon úgy döntött, hogy a gyakorlati élet érdekesebb a számára. 1974-ig nagy cégeknél vezette a fejlesztést, találmányokat szabadalmaztatott, például a bankjegynyomás területén. Ekkor néhány rendkívüli tehetségű munkatárssal saját vállalatot alapított, a ZED Instruments Ltd-et. Magas technológiájú berendezések kifejlesztésére, olykor legyártására szakosodtak. Lézervezérlésű fúrópajzsaik milliméteres pontossággal találkoztak a La Manche-csatorna alatt, mikor az alagút készült. A királynő 1987-ben a technológiai újdonságokért, 1991-ben az exporteredményeiért tüntette ki a céget.

1993-ban Zollman Péter eladta a virágzó vállalkozást, azzal a feltétellel, hogy onnan senkit nem lehet elbocsátani. Ő maga azonban ettől az évtől fogva csak a magyar költészetnek szentelte minden idejét. A Csongor és Tünde átültetését bemutatták az Edinburghi Fesztiválon, Budapesten és Indiában. A Kékszakállú herceg eredeti, Balázs Béla-féle verses librettóját úgy fordította le, hogy az kitűnően énekelhető Bartók zenéjére.

Arany János Walesi bárdok című balladájának az angol fordítása zenekari és kóruskantáta komponálására ihlette Carl Jenkins walesi zeneszerzőt. A megoldhatatlannak hitt költői feladatokat hetekig tartó töprengés és próbálkozás után közel-tökéletesen oldotta meg, ügyelve versmértékre, az angol poétikai rím-szabályok szigorú betartására, az alliterációkra, a nyelvi lelemény fordulataira és a hangulatokra. Így fordíthatta Kosztolányi remekeit, Babits Laodameiáját és József Attila híres, Születésnapomra című versét.

A magyar költészet 960 oldalas, nagy angol nyelvű antológiájában, az In Quest of the Miracle Stag című kötetben ötvennyolc fordítása szerepel. József Attila verse, A Dunánál szinte úgy szólal meg, mint a magyar eredetiben:

I sat there on the quayside by the landing,
a melon rind was drifting on the flow.
I delved into my fate, just understanding:
the surface chatters, while it's calm below,
As if my heart had been its very source,
troubled, wise was the Danube, mighty force.

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.