Sárközi Mátyás nemcsak az édesanyjával, hanem a nagyanyjával is sűrűn váltott levelet. Ezek a nagyanyjától érkező – 1957 és 1961 között írt – üzenetek képezik a kötet alapját. Ezekből betekintést kapunk abba, hogyan élt Amerikában több helyen, például Hollywoodban is, amikor filmstúdiókban alkalmi munkákat vállalt, forgatókönyvet írt, majd meglehetősen szerény amerikai nyugdíjából a spanyol tengerparton, Alicantében szó szerint csak tengődött utolsó éveiben.

Éppen 120 éve, egy terézvárosi lakásban látta meg a napvilágot a Nyugat második nemzedékének egyik legkiemelkedőbb költője, aki Szerb Antallal együtt vált kora áldozatává. Az utókor olvasóiként szerencsés helyzetben vagyunk: fia, Sárközi Mátyás eleven krónikása édesapja életének. Emlékezése mellé egy izgalmas részletet közlünk a Sárközi György életéről szóló, frissen megjelent kötetéből.

Prőhle Gergely sokunk gondolatát fogalmazta meg a Petőfi Irodalmi Múzeumban, amikor azt mondta, irigyli Sárközi Mátyás vitalitását. Bármilyen hihetetlen, az író, aki még olvasóinak is leginkább csak „Matyi”, július 19-én tölti be nyolcvanadik évét. Barátai, kollégái köszöntötték a PIM-ben.

Az 1956-os emlékév bemutatódömpingjében a Sárközi Mátyással rendezett beszélgetés igazi felüdülés volt: az író nemcsak ’56-os emigráns élményeiről beszélt új kötete kapcsán, de a londoni magyar cukrászdától a Churchillel forgatókönyvet író Bíró Lajosig minden szóba került.

Egyáltalán hol van a hon a nagyon régen külföldre vetődött magyar számára? Sokszor gondolok erre, amikor londoni ünnepségeken közösen énekeljük a Szózatot, s fél évszázada Angliában élő, esetleg anyanyelvükön már akadozva fogalmazó hazánkfiai dalolják meghatottan, hogy „Áldjon vagy verjen sors keze, itt élned-halnod kell.” – Sárközi Mátyás Recenziója a Honvágy című antológiáról.

Hogyan jutottak el az októberi forradalom hírei Budapestről a BBC lehallgatóállomásaira; mi maradt a Látóhatár ünnepinek tervezett számából; kik voltak a magyar adás „titkos” interjúalanyai? – Sárközi Mátyás izgalmas, Cs. Szabó László alakját felidéző kötetének egy részletével emlékezünk az 1956-os forradalomra.

„Az Isten-tagadóknál engem jobban érdekelnek a buddhisták. (Több mint 300 millióan vannak.) Fantáziámat ugyanis megragadja a lélekvándorlás lehetősége. Igen. Érdemes lenne újraszületni. A buddhisták szerint, sajnos, ugyanannak nem születhetünk újjá. Kár. Az lenne az igazi.” – Sárközi Mátyás recenziója Kabdebó Tamás After-Life című kötetéről.

Sárközi Mátyást könyvheti beszéde kapcsán kérdezgettük a magyarországi és angliai kulturális élet különbségeiről, a napjainkban a szigetországba kivándorlók perspektíváiról, és az angliai magyar kulturális élet meghatározó személyiségeiről. – Az író Londonból válaszolt kérdéseinkre.

Az Irodalmi Jelen az adventi időszak jótékonysági akciói közepette két kérdéssel fordult írókhoz, költőkhöz: „Tettek-e már jót önnel ismeretlenül?” és „Mi volt élete legfontosabb ajándéka, amit kapott vagy adott?” Ezúttal Csendes Toll (Jász Attila), Lackfi János, Márton László, Sárközi Mátyás válaszait olvashatják.

Ha van beszélgetés, amelyhez nem szükséges moderátor, akkor Sárközi Mátyásé és András Sándoré bizonyosan ilyen volt – a Csé című kötet megjelenése kapcsán a két kiváló mesélő szájából sorjáztak a történetek, anekdoták, múltidéző sziporkák a legendás esszéista-rádiósról, Cs. Szabó Lászlóról.

Napjainkban a betérő külföldiek ámulva csodálják a New York aranyozott stukkóit, csavart márványoszlopait, freskóit és velencei csillárjait, de írót nem nagyon találnak a márványlapos asztaloknál, mert az árakat a turisták pénztárcájához szabták. – Sárközi Mátyás tárcája.

Negyvennyolc évi békének és békés fejlődésnek, a magyar gazdaság és kultúra egyik virágkorának vetett véget a hadbavonulás. Képzőművészetünk és irodalmunk e szép korszakát mutatta be a világháborús időszakra is kiterjedőleg a londoni Balassi Intézet kiállítás- és előadás-sorozata. Dr. Pászthy Bea, a kulturális központ vezetője meggyőzően színvonalas sorozatot állított össze.

"Igen jó karban lévő, mozgékony és szellemileg friss, idősödő férfiú nyolcvanadik születésnapját ünnepelhetjük 2014. április 3-án. A családi tortákon és gyertyákon túlmenően szülővárosában, Budapesten rendezett konferencia előadói is ünneplik őt, sorra véve: mit tett le az asztalra mint költő és műfordító, milyen értéket képvisel a polonisztikai és történész-kutatói munkássága."

Böszörményi Zoltán, Sárközi Mátyás, Makkai Ádám, Gömöri György és Mányoki Endre írásaikkal köszöntik a 80 éves Kabdebó Tamást.

Az angliai Bristolban, ahová azért költözött, hogy közelebb legyen a lányaihoz és unokáihoz, élete nyolcvanharmadik évében, hosszú betegség után elhunyt Zollman Péter Füst Milán-díjas műfordító. A magyar költészet legjavát ültette át angolra, Csokonaitól Kányádi Sándorig, Arany Jánostól Baka Istvánig. Mindig csak verseket, prózát csak a legritkább esetben.

A Hadik Irodalmi Szalon harmadik születésnapi estje évfordulóhoz méltó vidámsággal telt: Sárközi Mátyás felmenőinek legendáit az író mellett Lator László és Piros Ildikó segítettek feleleveníteni. Anekdotázós élménybeszámoló, Gordon Eszter fotóival.

Oxfordban május nyolcadikán hosszú betegség után nyolcvannyolc éves korában elhunyt Vermes Géza professzor, a judeológus és bibliakutató, Jézus egyik legavatottabb kutatója.

Nagyon régen nem találkoztam  kedves barátommal, Halász Péterrel, s most annak jött híre, hogy január 13-án, élete kilencvenegyedik évében, Münchenben meghalt. Szép kort ért meg, és írogatott is még, többnyire a múltba nézett vissza. Azt mondják, hogy változatlanul elegáns jelenség volt, bár megrokkant és kerekes székbe kényszerült. Fia, a vele egy házban lakó Valér lelkiismeretesen gondját viselte. Felesége, a bársonyos hangú sanzonénekesnő, Rácz Vali 1997-ben hunyt el.

TÁRCA

Bár a Wikipédia szerint Szabó Zoltánnak Károlyi Judittól nem volt gyermeke, ez téves adat. Kristóf is felnőtt már, egy angliai intézet lakója. Nehezen beszél, nehezen gondolkodik. Édesanyja látogatta olykor, az író nem nagyon látta, nem igazán vállalta.

A Németh László emlékére rendezett irodalmi esten az író leszármazottai mellett ismert írók, irodalmárok, közéleti személyiségek is részt vettek a Petőfi Irodalmi Múzeumban.