Naptár-írók: Tormay Cécile és Erdős Virág
2013. november 28-án jelent meg Erdős Virág új munkája, az Adjon az Isten, avagy ötvenhárom „originál haza-ötlet” 2014-re. Kérdés, hogy kötetnek, könyvnek nevezhetjük-e egyáltalán, hiszen maga a szerző írta 2013. november 29-i facebook-posztjában: „Viszont azt tudni kell, hogy ez NEM egy »új kötet«, csak egy verses/saját-rajzos/jövő-évi-naptáros minikönyvecske (nem mellesleg az idén 60 éves PNL-nek címzett ajánlással)”, ugyanakkor a könyv borítószövege – szintén Erdős Virág tollából – azt állítja: „Vers / és rajz / és könyv / és naptár, / amit aján- / dékba kaptál.” Könyv vagy nem könyv, nem a mi tisztünk eldönteni, témánk szempontjából azonban kijelenthető, hogy az Adjon az Isten funkciója szerint naptár (amelyben van szöveg és vannak rajzok, utóbbiak is a szerzőtől), formátuma szerint pedig könyv.
És mint ilyen, nem előzmény nélküli a magyar irodalomban.
Tormay Cécile-nek van egy nagyon hasonló kis munkája, amely szöveg „és rajz és könyv és naptár”, az írónő bibliográfiái nem is szokták feltüntetni, mert talán nem is ismerik, és a szerzője is úgy volt vele, mint Erdős Virág a sajátjával, hogy „ez NEM egy »új kötet«. Az Álmok című, 61 lapos kis kiadvány Tormay Cécile-nek mindössze egyetlen, azonos című novelláját tartalmazza, ezt pedig a szerző – a címoldal szerint – „a M.O.V.E. 1920. évi naptára részére írta”. Aktuálisan és szerepe szerint a naptár részére született írásról van tehát szó – ez is közös Erdős Virág idei „minikönyvecské”-jével, amelyben szintén csupán egy írás olvasható, a kötet címével megegyező vers, s ez „a kiadvány alapjául szolgáló, frissen elkészült versike a Rájátszás október 31-i koncertjén hangzott el először Pécsen”, amint az a programsorozat egyik fb-posztjából megtudható.
Az Álmok című novella keletkezéstörténetében tehát nem elhanyagolható szempont a társadalmi-politikai befolyásoló szándék. Valójában alkalmi írás, adott helyre készült, célja volt. Ez az írói attitűd – az utóbbi időben egyre jobban látszik – nem idegen Erdős Virágtól sem, aki többek közt az előző, ezt is el című kötetének nyitóversét (van egy ország), egy „józsefvárosi hajléktalanellenes népszavazás apropóján” írta, és amelyről így nyilatkozott egy Böszörményi Gyulának adott interjúban: „A szöveg egyébként nem jelent meg nyomtatásban, mert őszintén szólva nem tartom jó versnek.” Az interjú után persze ez a vers mégis bekerült a gyűjteményes kötetbe, s talán majd az Adjon az Isten is be fog – mint ahogy Tornay Cécile aktuális novellája is.
Nyilvánvaló, hogy egy ilyen típusú kötetecskéhez valami más, irodalmon kívüli összetevő is kell. Egyetlen „alkalmi” írást nem lehetne eladni, ha a szerző nem ismert és nem népszerű bizonyos társadalmi körökben – majdani vevőpiacán.
Tormay Cécile nemcsak írónő volt, de politikai közszereplő is. A 1919. január 19-én megalapított Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége elnökének választották. (Ez a szervezet három korábbi csoportosulás – a Keresztény Női Tábor, az Országos Katholikus Nőszövetség és a Magyar Protestáns Nők Országos Szövetsége – egyesítéséből jött létre, azok önállóságának fenntartásával, viszont az új egységbe forrt, erős szervezet „már nem vallási, inkább politikai volt”, „eredeti célja szerint az ellenforradalmi pártokat akarta segíteni az asszonyok mozgósításával”. „Tormay Cécile ezután tovább folytatja ellenforradalmi tevékenységét: röpcédulákat és leveleket fogalmaz, az antant misszió számára tiltakozó memorandumot készít, együttműködik más ellenforradalmi csoportosulásokkal, köztük az újonnan alapult MOVÉ-val”, ugyanakkor – bár nem veszélytelen – „írásaival is igyekezett ebben részt venni. A Bujdosó könyv első részében többször is történik arra utalás, hogy Tormayt ezért megfigyelik, a gyűléseken elhangzottakat jelentik”. Ezt követően, a Tanácsköztársaság kikiáltása után menekülnie kellett Budapestről, a proletárdiktatúra bukása után, augusztusban tér vissza, azonnal újjászervezi a MANSZ-ot, és „november 16-án a Budapestre bevonuló Horthyt már ő fogadja a Parlament előtt a magyar asszonyok nevében” (Az idézetek forrása: Kollarits Krisztina: „Maroknyi világosságunkból egy országon végigragyogó tüzet teremtünk”Magyar asszonyok részvétele az ellenforradalomban és a Trianon elleni harcban. Trianoni Szemle, 2010. dec.–jan. 71–81. Interneten a következő linken érhető el.). (Később a MANSZ hivatalosan is támogatta a numerus clausus beiktatását, üdvözölte Mussolinit stb.)
Tormay Cécile és Erdős Virág
Erdős Virág szintén mozgalmi ember. 2011 októbere óta vesz részt aktívan különböző nyilvános megmozdulásokon: ilyenkor rendre saját versét olvassa fel. Fellépett már A Város Mindenkié, a Milla, a Magyar Szolidaritás Mozgalom és „Az Alkotmány nem játék” csoport tüntetésein, a Demokratikus Koalíció rendezvényén olvasták fel költeményét, versével felszólalt a rasszizmus, a hajléktalantörvény és a romákat sújtó iskolai szegregáció ellen. (Legutóbb éppen egy fotója járta be a világhálót, amikor az AVM november 14-i tüntetéséről rendőrök vitték ki.) És persze ide lehet sorolni azt a nagy sajtónyilvánosságot kapott nyilatkozatot is, amikor ősszel Erdős Virág „tüntetőlegesen” lemondott az NKA neki megítélt támogatásáról, csak mert ugyanakkor a Kárpátia zenekar is kapott.
Az Álmokat a MOVE adta ki, nekik írta novelláját Tormay. Sőt, ahogy a könyvben olvasni: a kiadásból származó „tiszta jövedelem a »Magyar Országos Véderő Egyesület hazafias céljaira fordíttatik«. A kötetkét jegyző MOVÉ-t 1918. november 18-án alakították, Gömbös Gyula, Bajcsy-Zsilinszky Endre és Eckhardt Tibor vezetésével. Az irredenta mozgalom „kemény” ágához tartozó szervezet a fajvédő eszméket is magának vallotta. Élesen támadták Károlyi Mihályt és programját. A Tanácsköztársaság alatt betiltották – Gömbös Bécsbe menekült –, majd a proletárdiktatúra bukása után azonnal újraszervezték. 1919. július 5-én a MOVE Szegeden tartott díszgyűlésén Gömbös az ott jelen lévő Horthy Miklóst (akkori hadügyminiszter) az Egyesület díszelnökévé avatta. Az ugyancsak ekkor felállított Magyar Nemzeti Hadsereg állományának jelentős része MOVE-tag volt, és belőlük verbuválódott a köztörvényes gyilkosságokat elkövető Prónay-század is. Ezt a mozgalmat támogatta Tormay Cécile könyvével, de ez nem ütközött elveivel, hiszen a MOVE női tagozatának elnöke volt. Ebben a tekintetben nincs párhuzam Erdős Virág naptárával.
Egy korabeli MOVE-plakát
Mindkét kötetecske rajzos, az Adjon az Istent maga Erdős Virág illusztrálta, Tormay Célile novellájához pedig Márton Ferenc készített rajzokat. Márton Ferenc (1884–1940) erdélyi származású festő, grafikus, szobrász, építész és bélyegtervező volt, saját korában is elismert és azóta is jegyzett képzőművész. Érdekesség, hogy az Álmok megjelenése előtt nem sokkal még a Tanácsköztársaság számára készített plakátokat, viszont a naptár-könyvecske megjelenése után, egy számára nem jól sikerült festménypályázat eredményhirdetését követően megjelent a kiíró Védő Ligák Szövetsége helyiségében, „ott – heves jelenet közben – belerúgott a festménybe, annyira, hogy tenyérnyi lyuk támadt a vásznon”. A kép címe Eskü a Vérmezőn volt, Horthyt ábrázolta, de a zsűri szerint „nem teátrális beállítással, »hanem szimbolikus formában örökítette meg a vérmezei eskü monumentális erejű pillanatát« (Bíró-Balogh Tamás: Egyszerű, rövid, populáris. „Csonka-Magyarország nem ország”: a revíziós propagandagépezet működése. Forrás, 2007. júl.–aug. 86–105.). Az Álmokból egyébként 100 számozott példány is készült a szerző és az illusztrátor kézvonásával.
Erdős Virág illusztrációi
Természetesen nincs közvetlen kapcsolat a két naptárkötet között, Tormay Cécile nem mintája Erdős Virágnak. Viszont ahogy a sikeres és népszerű, társadalmi mozgósító erőt is jelentő írónők egy-egy ilyen, nagyon hasonló munkával rukkolnak elő, az sok mindent elárul a hazai könyvpiac működéséről és az írói mentalitásról. Naptárakról lévén szó gyors munka kell: előző év végén kell létrehozni egy olyan kiadványt, amely jellegénél fogva csakis egy idényre szól: naptár-mivolta miatt a következő évben már nem lehet (?) újranyomni vagy újra kiadni. Tormay Cécile esetében a történelmi események miatt kellett sietni: csakis a Tanácsköztársaság bukása és a konzervatív berendezkedés után lehetett ilyen munkát kiadni, Erdős Virágnál pedig a személyes felismerés kvázi megkésettsége indokolja a gyors tempót. Egy november 14-i blogbejegyzés tanúsága szerint Erdős Virág egy azóta eltávolított posztjában arról írt, hogy megálmodta és három nap alatt készítette el a kötetet, amelyre azonnal kiadót is talált. És bár a poszt eltűnt (miután sokan lájkolták és megosztották), a hírérték megmaradt, mert több portál is átvette, pl. a Könyvesblog. És hát a gyors munkára bizonyíték az is, hogy a kötet szövegét alkotó Adjon az Isten október 31-ére született, a kötet pedig egy hónapon belül, november 28-án már ki is került a nyomdából.
Nincs is ezzel semmi gond: a kereslet megszüli a kínálatot. (A könyv megjelenését hírül adó szerzői poszt alatt az egyik kommentben ez áll: „Én négyet rendeltem és viszem »Nyugatra«!”) Az október legvégén felolvasott, és egy betűnyi változtatás nélkül négy hét múlva kötetként is megjelent, szóközökkel együtt 2370 leütésnyi szöveget (verset?) tartalmazó Adjon az Isten bestseller-gyanús kiadvány, amelyben talán több az üzlet, mint az irodalom.
Bíró-Balogh Tamás
