Idén ünnepeljük Jókai Mór születésének bicentenáriumát. Az évforduló kapcsán számos film, színházi előadás, kiállítás, könyv emlékezik meg a legnagyobb magyar mesemondóról.

„Kávéház nélkül nincs irodalom” – írta Márai Sándor és valóban: a 19. század második felétől a II. világháború végéig tartott a magyar kávéházak reneszánsza. Az aranykor kávéházi rengetegében pedig mindig volt öt-hat olyan hely, amit „irodalmi” vagy „művészkávéháznak” nevezhetünk. Nyáry Krisztián ezeket a helyeket veszi sorra, kitágítva ezt a közel százéves időszakot kétszáz évre: Berzsenyitől Kertész Imréig.

A Szendrey Júlia és Petőfi Sándor szerelmi szabadságharca című kiadvány dr. Gyimesi Emese irodalom- és társadalomtörténész, Szendrey Júlia-kutató legújabb ajándéka az olvasótársadalom számára. A címet nagy elődje, a Petőfi Sándor-kutató dr. Kerényi Ferenc mai napig érvényes és megkerülhetetlen Petőfi-monográfiájának egyik fejezetcíme ihlette. Gyimesi ezzel a választással tiszteleg a már elhunyt irodalomtörténész életműve előtt. Nem véletlenül. Kerényi kötetének egyik nagy erénye érvényességén és alaposságán túl az olvasmányosság és érthetőség.

„Vitézek, mi lehet e széles föld felett / szebb dolog az végeknél?” – teszi fel a kérdést Balassi Bálint Egy katonaének című versében. Mi is feltehetjük ugyanezt a kérdést Balázs Attila A déli végekről című irodalomtörténetének olvasásakor. Bár Balázs Attila már nem török ellen harcoló végvári katona, hanem kisebbségi sorsra ítélt magyar író az egykori határőrvidéken, a ma Szerbiához tartozó Vajdaságban. Annak magyar irodalomtörténetét veszi számba új kötetében.

Csinszka, a múzsa, a költő, a festő. Csinszka, aki idén (június hetedikén) százharminc éve született, és kilencven éve (október huszonnegyedikén) halt meg. Csinszka, akiről mindenkinek Ady jut eszébe, aztán Babits, aztán Márffy, de sohasem ő. Csinszka, akinek megértéséhez sokan a pszichológia tankönyvek személyiség-lélektannal foglalkozó fejezeteire lapoznak. Csinszka, aki örülne ennek, mert önmagát hasonlóan vizsgálhatta. Csinszka, aki volt már kurva, aszexuális, tehetségtelen, apakomplexusos, egyszerűen buta, de polihisztor is.

A rendszert szolgai módon kiszolgáló féltehetségek, a rendszer ideológiát fércművekben tematizálók, támogatók azonban nem panaszkodhattak: bőséggel jutott pénz rá, hogy nyomdafestékhez jussanak. – Mohai V. Lajos írása Balassa Péter emlékére, aki idén lenne 70 éves.

S. Varga Pál irodalomtörténésszel beszélgettünk Az újraszőtt háló – Kulturális mintázatok szerepe a felvilágosodás utáni magyar irodalomban című könyve megjelenése apropóján szakmája múltjáról és jelenéről, a kényszerkonferenciákról és a készülő Arany János kritikai kiadásról.

A folyóiratokban megjelenő hirdetések sokat elárulnak arról, mennyit változott a világ 100 év alatt. Néhány 1914-ben megjelent lapból szemezgettünk, és közben kiderült, a fogyasztói igények nagyon hasonlóak a maihoz, a reklámok viszont kevésbé.

Melyek a legjobb kulturális archívumok? Mi a gond a pdf, a jpg és a doc formátumban tárolt szövegekkel? Hogyan változtatta meg a digitalizáció az irodalmárok munkáját? Ki az a Német Máté koma? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk a Szegedi Tudományegyetem docensével, Labádi Gergellyel.

Nyáry Krisztián szegedi estjén színészek olvastak fel az Így szerettek ők című kötetből, majd Kúti Gergő magyartanár faggatta a szerzőt munkamódszeréről, szakmai és olvasói visszajelzésekről.

Több mint tízszer utasították vissza pályázatát a Móricz-ösztöndíjra, ennek ellenére két kézirata vár megjelenésre. Az NKA-val jóban van Magyarország egyik legelszántabb fiatal irodalomtörténésze. Bíró-Balogh Tamással beszélgettünk.

Hász-Fehér Katalin irodalomtörténésszel beszélgettünk a hamarosan megjelenő Arany János-széljegyzetekről, a magyar szakos képzésről, gróf Gyulay Lajosról és a halott szerzők magánéletének határairól.

Bíró-Balogh Tamás érdekes párhuzamokra bukkant Erdős Virág legújabb minikönyvecskéjét és Tormay Cécile egyik apró kötetét összehasonlítva. Politikáról, üzletről és irodalomról szóló esszéjét olvashatják.

Hogyan és hová utazott egy XIX. századi arisztokrata? Dede Franciska Justh Zsigmond úti szövegeit gyűjtötte össze Az utazás filozófiájában. Farkas Daniella értékelte a kötetet.

Boka László nagyszabású irodalomtörténeti vállalkozása, az Egyszólamú kánon? strukturális problémái ellenére alapvető megállapításokat tartalmaz mind az elmélet, mind pedig az elemzések terén.

Dr. Urbán László irodalomtörténész számos ismeretlen novellát mentett meg az utókornak régi folyóiratokból. Legutóbb Mándy Iván és Petelei István életművét bővítette Könyvhétre megjelent köteteivel.

Hogyan bulvárosítja íróink, költőink magánéletét egy celeb? – Nyáry Krisztián Így szerettek ők című sikerkönyvének tévedéseit és „irodalomtörténeti” túlkapásait tárja fel Bíró-Balogh Tamás kritikája.