• Artzt Tímea

    Arctalan hősök

    Erdős Virág legújabb kötete két művészeti ág, a szépirodalom és a fotográfia találkozása, mint korábban a világító testek – 100 kis budapest (2016), melyben a hajléktalanok életét mutatta be saját versei és fotói által. A Hősöm témája a felszámolás alatt álló szegregátum, a drogelosztó helyként ismert kőbányai gettó, a Hős utca.

  • Schranz Áron

    Egy különös szerelem története

    Akárcsak a mozaikos szerkesztésű Luther kutyái, Szilasi új regénye is elbeszéléstöredékekből áll össze: a kötet egy-egy évet felölelő, néhány oldalas fejezetei további, hosszabb-rövidebb bekezdésnyi szövegegységekre bomlanak. Az elbeszélés struktúrája – követve az úszás dinamikáját – tükrözi Ilma emlékezésének módszerét, töredezettségével ugyanakkor mintha a bemutatott emberi kapcsolat legfontosabb jellemzőjére, az állandóság hiányára is utalna.

  • Kadlót Nikolett

    Nincs kapcsolat

    Harag Anita könyve – noha megelőzte a pandémiás időszakot – hangulatában abszolút illik a kor emberéhez, aki agyonhajszolt, valami miatt biztosan szorong, magába fordul, és rendkívül komplex belső világából aligha tekint ki, így küzdve meg vagy hajolva el a problémák elől.

  • Frei Gabriella

    Variációk Kieferre

    Schein Gábor Megleszünk itt című regénye egy valaha gyermek-elmegyógyintézetként működő, rémisztő szépségű épületben éri el tetőpontját. Hol máshol dőlhetne el, miként végződik egy infantilis férfi őrület felé vezető útja? Az a szép, hogy végül el sem dől. Vagy ha mégis, akkor egyedül bennünk, olvasókban.

  • Artzt Tímea

    A kín poétikája – a mítosz visszakövetelése

    Ebben a regényben a pompás szívvirágok a fekáliából születnek, a lepkék pedig emberi szenvedésből. De kétségkívül ezek a meghökkentő, szürreális elemek tartják fenn az érdeklődést. A hatalom és a félelem poétikája lételméleti kérdésekkel és metafizikai töprengésekkel kapcsolódik össze.

  • Lajtos Nóra

    Textúrák - piktúrák - jazz-túrák

    A kötet olvasása közben olyan befogadói pozíciót érdemes felvennünk, melynek révén nyitottak lehetünk arra, hogy egymás mellett értelmezzük a különböző művészeti ágak – irodalom, zene, képzőművészet – ötvenen túli árnyalatát. A felvezető zenei idézetek igyekeznek egy képzeletbeli utazást tenni a jazz világába, s ez az odüsszeuszi bolyongást szimbolizálhatja, míg a festmények kifelé vezetnek a szövegből, elidegenítő funkciójuk van.

  • Rimóczi László

    A seholból a sehovába

    A valós és fiktív helyszíneken játszódó történetek egy pontban találkoznak: mindegyikben benne rejlik az elképzelhetőség potenciálja, hogy ez akár meg is történhetett volna valahol, valamikor. A kibontott témák a halál és a szerelem körül forognak, ami még banális is lehetne, ha lepusztult környékekkel és kilátástalan emberi sorsokkal nem szélesednék a spektrum. – Rimóczi László írása Bodor Ádám Sehol című kötetéről.

  • Gáspár Ferenc

    Lélek a tükörben

    „Szürkeség, szenvedés, és az a bizonyos bartóki hetedik ajtó, amely ha kinyílik, akkor jön az igazi haddelhadd, vagyis a visszafordíthatatlan, megjavíthatatlan nyomorúság.” – Gáspár Ferenc kritikája Tóth Krisztina novelláskötetéről.

  • Kabdebó Lóránt

    Helykeresés a létezésben

    Kedves Vince Barátom!

     

    A Székelyföld bemutatkozó estjén adtad kezembe legújabb, Szárnyvonal című, a létezésben helyünket kereső versköteted.

  • Sándor, József, egyebek

    Bródy Sándor unokája, Hunyady Sándor unokaöccse, átélte a háborút, a vészkorszakot, számos országban élt és dolgozott. Egy nála több mint harminc évvel fiatalabb újságíróval, aki a hazai rendszerváltást élte meg, és egy KISZ-lakótelep emlékeit hordozza, annyit beszélgettek, hogy végül kötet lett belőle. Egyikőjüket úgy hívják, mint a nagypapát, csak angolosan: Alexander Brody. A másikuk Nagy József.

  • Gáspár Ferenc

    Nem húsvétnak való vidék

    „Már alig hal meg valaki otthon. Nem véletlen, hogy az író, aki főszereplője saját könyvének, csupán harmincéves korában lát először az életben igazi halottat. Nem, nem a tévé képernyőjén keresztül, hanem személyesen, testközelből, ráadásul saját apja személyében.” – Gáspár Ferenc írása.

  • Simon Adri

    „mintha nem volna teste”

    Nádasdy Ádámról, -tól, -nak

  • Irodalmi Jelen

    „Egy lassú korszakot szeretnék tudni magam körül”

    85. születésnapját ünnepli Konrád György, ebből az alkalomból köszöntötte őt a Digitális Irodalmi Akadémia, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Magvető Kiadó barátok, kollégák, művészek közreműködésével.

  • Irodalmi Jelen

    Egyesülés szerelemben és hitben

    85 éves korában elhunyt Per Olov Enquist, világhírű svéd író. Az Irodalmi Jelenben többször is foglalkoztunk életművével, az alábbiakban egy 2018-ban készült tudósítással emlékezünk rá.

  • Irodalmi Jelen

    Feldolgozás folyamatban

    „A pozitív végkicsengés külön erénye e vékony kis kötetnek, azonkívül, hogy nem akar több lenni, mint ami: egy kapcsolat történetének mauzóleuma. Ömlengés helyett mértéktartást, halálvágy helyett életszerű fájdalmat, mélyenszántó gondolatok helyett hangulatokat, tehetetlenség helyett útkeresést találunk a versekben.” – Hevesi Judit verseskötetét Kárpáti Zsuzsa veszi szemügyre.

  • Irodalmi Jelen

    Esterházy-éjszaka

    Esterházy Péter egy éve nincs velünk. A PIM nyári fesztiváljának zárónapján a kerti színpadon írók és költők olvasták fel a Márk-változatot, miközben a Károlyi-palota kertjében a színes reflektorok alatt együtt lélegzett a közönség.

  • Irodalmi Jelen

    Jöjjön a ciráda

    Nádasdy Ádám 70. születésnapjára jelent meg Nyírj a hajamba című verseskötete. A közelmúltban megnyílt Magvető Caféban a költővel Nyáry Krisztián beszélgetett – nemcsak költészetről.

  • A leáldozott múlttól az „Eleven 11”-ig

    A Költészet Napján több évtizedet barangoltunk be Budapesten: a Pinceszínházban az „ősünnep” kezdetét elevenítették fel, míg a Magvető Kávézó megnyitása a jelenből üzent a jövőnek.

  • Irodalmi Jelen

    A Török utcai garzontól a Nobel-díjig

    Az éppen egy éve elhunyt Kertész Imrét megidézve szervezett emléknapot a Szépírók Társasága, a Magvető Kiadó és a Kelet Kult Irodalmi Café. A budapesti Kertész-sétát követően este Fehér Renátó, Gács Anna, Krusovszky Dénes, Sándor Iván, Spiró György és Turi Tímea olvastak fel Kertész-hommage-okat.

  • Irodalmi Jelen

    „Az író a sötétségbe világít be az elemlámpájával”

    A Három Hét Galéria irodalmi estjeinek sorozatában ezúttal Tóth Krisztina volt a meghívott. Új verseskötetéhez, a Világadapterhez D. Duba Andrea pszichiáter a lélektan felől közelített, Kiss Noémi a költői műhely kérdéseit firtatta.