„Addig jó, míg Tito él”
Bozsik Péter főszerkesztő visszautalt a folyóirat kezdeteire, az 1992-es indulásra. Azóta negyedévente folyamatosan megjelenik, bár az évek során többször volt példa összevont számokra is. Balázs Attila szerint arra törekednek, hogy a lap egyszerre legyen olvasmányos és tartalmazzon mély gondolatokat. A Veszprémben alapított folyóirat tematikus számai többek között a hontalansággal, Danilo Kišsel, vagy a filozófiával foglalkoztak.
Jugoszlávia mára történelmi legenda, s úgy gondolják, kellő távolságra vannak tőle, hogy giccses nosztalgiázás nélkül tudják megidézni – fejtette ki Ladányi István szerkesztő, egyetemi tanár, aki elmesélte: olykor ma is előfordul vele, hogy szerbül kezd beszélni.
Bárdos-Deák Ágnes, Balázs Attila, Józsa Márta, Bozsik Péter, Ladányi István
Balázs Attila Tarkovszkij Nosztalgiája nyomán kibővítené e fogalmat, ez az érzés fűzi az egykori Jugoszláviához, ahol élete nagy részét élte. Egy délvidéki könyvesboltban talált rá a Dubravka Ugrešić összeállította kötetre, melyben hivatásos írók és amatőrök írták meg emlékeiket a délszláv államalakulatról. A formailag lexikonra hasonlító könyv adta az ötletet, hogy az Ex Symposion is foglalkozhatna a témával. De a lap nem csak a múltat idézi fel, hiszen olyanok is szerepelnek benne, akik életkoruknál fogva már nem emlékezhetnek a volt Jugoszláviára, mint Pályi Márk, vagy felbomlása után jártak ott, mint Bárdos Deák Ágnes, aki 2000-ben vett részt Kishegyesen egy irodalmi rendezvényen.
Józsa Márta Erdélyben élt, ahonnan csak egészen kivételesen lehetett útlevelet kapni külföldre, pláne az akkori Jugoszláviába. Földi paradicsomként tekintettek az országra, amit ma már ironikusan látnak, erről szól egyik írása: Jugoszláv = gazdag.
Pályi Márk, Németh Árpád, Balázs Attila
Pályi Márk generációja a szülei által ismerheti ezt a konzum-Jugoszláviát. Szerkesztőként beszélt arról, hogy a mostani tematikus összeállításban számos írói nézőpont található. Kortársa, Szegő János például a „Szerbia vendéglő”-ről írt. Pályi Márk Tolnai Ottó Újvidék Áruház című elbeszéléssorozatán keresztül került közel az ottani világhoz. Az írónak előbb írásain keresztül volt tisztelője, majd személyesen is megismerkedtek.
Ladányi István az összeállításról elmondta, a betűrendet követték és egyszerű lexikonkészítési technikát alkalmaztak. A szócikkek a kulcsszavakhoz kapcsolódnak. A szövegek általános jellemzője az irónia, amelyet drMáriás illusztrációi is erősítenek. A címlapon Tito hajója, a Galeb (Sirály) látható, a hozzá kapcsolódó legendát Balázs Attila mesélte el: Tito elvtárs hajója megközelítette a szegény halászokét, akik kérdésére elmondták, kicsi a fogás. Mire Tito intézkedett – elvonult a hajója, a halászok pedig aznap rekordmennyiségű halat fogtak. drMáriás képei ezt a groteszk világot jelenítik meg.
Kurdy-Fehér János, Balázs Attila
Az asztalnál ülők ízelítőként részleteket olvastak fel a folyóiratban szereplő szövegeikből: elsőként Bozsik Péter Staféta című írása hangzott el a személyi kultuszról. Pályi Márk Kosztolányi és szerelme, Lányi Hedda sétáit idézte meg a Palicsi-tó körül.
Józsa Márta a kolozsvári Jugoszláv utcáról emlékezett meg – ma is ez a neve. Ladányi István egykori jugoszláv alteregója, Kávai M. néven írt, Észak című szócikkét osztotta meg a közönséggel, a „Kinek Észak, kinek Dél” című regény szerzőjének, a jelen levő Balázs Attilának ajánlva azt.
Bozsik Péter, Ladányi István
Kurdy Fehér János, akinek első emléke a jugoszláv tankok emlegetése 1968-ban, a közönség soraiból jött a pódiumra, hogy a gyerekkort követően a kamaszkori jugoszláv farmermárkát idézze fel, amely jobb volt, mint a Levis vagy a Rifle. Szintén a hallgatóságból érkezett a pódiumra Németh Árpád, ő a burek nevű népi ételről értekezett néprajzi hitelességgel és humorosan, majd Rajsli Emese olvasott fel egyik fordításából.
Végül ismét Balázs Attila következett, aki nyolc írással is szerepel az ExJugó számban. Belelapozva még sok érdekességet találtunk, például a Vajdasági Írók Egyesülete vagy az Új Symposion történetét, és jól csengő, beszédes címeket, mint például: Addig jó, míg Tito él.
Balázs Attila, Józsa Márta, Bozsik Péter
Szöveg és fotók: Csanda Mária
