„Vitézek, mi lehet e széles föld felett / szebb dolog az végeknél?” – teszi fel a kérdést Balassi Bálint Egy katonaének című versében. Mi is feltehetjük ugyanezt a kérdést Balázs Attila A déli végekről című irodalomtörténetének olvasásakor. Bár Balázs Attila már nem török ellen harcoló végvári katona, hanem kisebbségi sorsra ítélt magyar író az egykori határőrvidéken, a ma Szerbiához tartozó Vajdaságban. Annak magyar irodalomtörténetét veszi számba új kötetében.

Ez a helyzet manapság a mi híres jó öreg dr-prof. Hatvani Istvánunkkal, akiről az a kósza hír járja, hogy réges-rég lepaktált, szakszerű nemzetközi jogi kifejezéssel élve: ratifikálta szerződését az ördöggel, ezért képtelen meghalni.

Balázs Attilának a Könyvhétre jelent meg legújabb kötete, melyben a nagyvilágban szétszóródott magyarok sorstörténetei mellett számos abszurd és mulatságos história is felvonul. „Szép kis történetekről” beszélgettünk az íróval pesti törzshelye, a Zappa napernyői alatt.

A Pokol mélyén rózsakert című regénye apropóján Balázs Attilát kérdeztük dokumentarista prózáról, újságírásról, szabadságról, világkönyvtárról – és a tojásokról is megtudtunk egyet s mást. Sirbik Attila interjúja.

Az Ex Symposion folyóirat legújabb, ExJugó tematikájú számának bemutatóján Bárdos Deák Ágnes köszöntötte a jelenlevőket a Gödör Klubban, majd az alapítók és a szerkesztők beszélgettek a szerzők közreműködésével.

Balázs Attila Pokol mélyén rózsakert című regénye egy néhány évvel ezelőtti botrány szereplőiről, a Bolíviában terroristaként lelőtt vagy bebörtönzött magyarokról szól. Molnár Dávid segítségével térképeztük fel az összeesküvés-elméleteket.

Népdalok vegyülnek a határőr pecséthangjai közé, lassan megérkezik Szabadkára a sínbusz, ahol a szegedi restiből szabadult két férfi egy-egy pleskovicás burger mellett egy-egy üveg Jelen sört iszogat, ami éppen kapóra jön egy frappáns befejezéshez, és a városhoz, amely a szecessziós épületek sokaságán kívül gyógyszertárak rengetegét sűríti magába, hogy valahogy túlélje ezt a századot.