BESZÁMOLÓ AZ ERDÉLYI MAGYAR ÍRÓK LIGÁJÁNAK  IRODALMI RENDEZVÉNYEIRŐL

(2011. május 12.–2013. Április 04.)

 

 

 

 

Szakmai beszámoló az Erdélyi Magyar Írók Ligájának 2012. évi irodalmi rendezvényeiről

 

 

 

Január 12-én Kolozsváron, a Bulgakov Kávézóban, 19 órai kezdettel L. Simon László országgyűlési képviselő Személyes történelem című esszékötetének bemutatója illetve beszélgetés történelemről, kultúráról, borról és politikáról a szerzővel és Hatos Pállal, a Balassi Intézet főigazgatójával. A könyvet bemutatja: Király Zoltán. Az est moderátora az est moderátora Lakatos Mihály, Magyarország Sepsiszentgyörgyi Kulturális és Koordinációs Központjának igazgatója. Közönség: 35 fő.

 

Sajtóvisszhang:

http://itthon.transindex.ro/?hir=27979

Magyar Kulturális Intézet létrehozását javasolta Hatos Pál

Kolozsváron, “Erdély fővárosában” is létre kellene hozni egy kulturális intézetet a már létező bukaresti és a sepsiszentgyörgyi központok mellett, de ehhez a román fél kedvező hozzáállása is szükséges – jelentette ki csütörtökön Kolozsváron Hatos Pál. A Balassi Intézet főigazgatója szerint Magyarország minden ilyen jellegű kezdeményezésre nyitott.
A javaslat azon a beszélgetésen hangzott el, amelyen bemutatták L. Simon László író-politikus, a magyar Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottsága, és a Nemzeti Kulturális Alap elnöke Személyes történelem című esszékötetét. L. Simon László úgy nyilatkozott, hogy a Kárpát-medencében Kolozsvárnak kell az egyik első helyszínnek lennie, ahol új magyar kulturális intézet nyílik. Úgy vélte, többek között Pekingben is fontos lenne létrehozni az intézetet.
Az eseményen részt vett Szilágyi Mátyás kolozsvári magyar főkonzul is, aki szerint a kolozsvári magyar kulturális intézet régi terv, amelynek több szempontból is létjogosultsága van. Kifejtette, nemcsak a magyar–magyar viszonylatban lenne haszna az intézetnek, hanem a románság felé is közvetíteni tudná a magyar kultúrát, ugyanis a bukaresti intézet csak a szűk román értelmiségi elitet szolgálja ki. (hírszerk.)

 

http://www.kronika.ro/index.php?action=open&res=59471

Kolozsvári magyar intézetet akarnak

„Indokolt lenne magyar kulturális intézet nyitása Kolozsváron, de ehhez szükség van a romániai kulturális minisztérium együttműködésére is” – hangzott el L. Simon László író-politikus, a magyar Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága, valamint a Nemzeti Kulturális Alap elnöke, Személyes történelem című esszékötetének bemutatóját követő csütörtök esti beszélgetésen.

L. Simon László a kolozsvári Bulgakov kávéházban szervezett eseményen úgy nyilatkozott: a Kárpát-medencében Kolozsvárnak kell az egyik első helyszínnek lennie, ahol új magyar kulturális intézet nyílik. Hozzátette: véleménye szerint többek között Pekingben is fontos lenne létrehozni az intézetet. L. Simon László beszélgetőtársa, Hatos Pál történész, a Balassi Intézet főigazgatója megerősítette: van igény a bővítésre, a zágrábi és a belgrádi magyar kulturális intézet létrehozása folyamatban van, illetve Kínával is tárgyalnak.

Mint mondta: a bukaresti és a sepsiszentgyörgyi központok mellett Kolozsváron is létre kell hozni egy hasonló intézményt. Az eseményen részt vett Szilágy Mátyás kolozsvári magyar főkonzul is, aki elmondta: a kolozsvári magyar kulturális intézet régi terv, amelynek több szempontból is létjogosultsága van. A főkonzul kifejtette: nemcsak a magyar–magyar viszonylatban lenne haszna az intézetnek, hanem a románság felé is közvetíteni tudná a magyar kultúrát, ugyanis a bukaresti intézet csak a szűk román értelmiségi elitet szolgálja ki.

Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ezzel kapcsolatban a hétvégén közleményt adott ki, amelyben üdvözli a magyar kormány álláspontját, illetve egyúttal Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi minisztert kérik arra, hogy indítsa el az intézmény létrehozásához szükséges folyamatot. „A leendő kulturális intézet egyedi értéket képviselne, ugyanakkor az alkalom is kedvező: a magyar intézet létrehozása pozitívan befolyásolná a kincses város esélyeit az Európa kulturális fővárosa cím elnyerésében” – indokolja a közlemény az EMNP kérését.

 

A kultúra mint eszköz

Hatos Pál a csütörtök esti beszélgetésen elmondta: a kultúrpolitika a kultúrát eszközként használja. Mint részletezte, a Balassi Intézet feladata a magyarság jó hírének fenntartása. „A magyar kulturális örökség, identitás pozitív viszonyainak végiggondolása az intézet filozófiája” – jelentette ki Hatos. Mint kifejtette: Németországban vagy az Egyesült Államokban a magyar kultúra bemutatását nem lehet Trianonnal kezdeni. Hozzáfűzte: ha a nagy nemzeteket nem érdekli a magyarság, akkor Közép-Európát, az itteni viszonyokat kell nekik bemutatni.

L. Simon László ugyanakkor arról számolt be, hogy 2 milliárd forinttal növelték a Nemzeti Kulturális Alap forrásait, így több mint 11 milliárd forint lesz év végéig az intézmény költségvetése, a pénz nagy részét pedig a kulturális intézmények viszik el. „Az, hogy én lettem az elnök, garancia arra, hogy erdélyi írók még nagyobb eséllyel pályázhatnak az NKA támogatásaira” – válaszolta a hallgatóságból érkező kérdésre L. Simon László.

 

Aki szereti a magyar kultúrát, minimum gyanús

A kulturális politikáról szóló eszmecserét megelőzően L. Simon László Személyes történelem című esszékötetét mutatta be Király Zoltán kolozsvári író. A szerző a Mire való a magyar kultúra című esszéjét olvasta fel a hallgatóságnak. Mint részletezte, a könyvben szereplő esszék mind 2004. december 5. után születtek, olyan írásokról van szó, amelyekből egyfajta identitáskeresés köszön viszsza. Korábbi kritikákra reagálva a szerző elmondta: nincs abban semmi feudalista nosztalgia, ha valaki leírja, hogy mi hiányzik neki a régmúltból. „Nincs ellentét a konzervatív és progresszív fogalmak közt, speciális betegség Magyarországon, hogy ha valaki szereti a magyar kultúrát, az minimum gyanús” – fűzte hozzá L. Simon László. Kiss Előd-Gergely

 

http://www.irodalmijelen.hu/node/12455

Mire jó a magyar kultúra, avagy hajtani a forgalommal szemben

Egy avantgárd költő, borász és parlamenti képviselő, képzőművész és tanár hajt szembe a forgalommal, a magyar trenddel. Olyasmikről ír, mint haza és hazaszeretet, barátság, libává változott dédapa és nagyanyák, szülőföld, szőlő és bor, nemzet, és a városi ember gyomrát felfordító, törköllyel öntözött disznóvágás, ami az erdélyi fülnek is kedvesen cseng. Közben Magyarországot le-, fel- és átminősítik jóakaró számemberek, a szerzőt pedig lezsidózzák, mert megnézett egy Alföldi Róbert-előadást a Nemzeti Színházban. Más fórumokon médiadiktátor fasisztaként emlegetik a Magyar Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottsága elnökét – jellemezte Király Zoltán az esszékötet apropóján a jelenlegi magyarországi közhangulatot is.

Többek között felemás, sokat vitatott korunkra is reflektál L. Simon Mire való a magyar kultúra című esszéje, amelyet az esten is felolvasott. „A keresztapám, aki nemrégen költözött haza Amerikából, mesélte, hogy ott van valami furcsa, sárga-fekete csíkos bogár, amelyik megeszi a krumpli levelét. Nehéz ellene védekezni, és azt is mondta, hogy csak ide ne cipeljék be valami ellenőrizetlen hajón, mert felfalja a szegények elől az ennivalót. Akkor eszembe jutott, amit Sándor atya mondott az iskolában, hogy a régi vezetőink, táltosaink, szentjeink tudták, hogy az idegen dolgoktól csak a magyar kultúra védhet meg bennünket, úgyhogy – mondtam is a keresztapámnak – az biztosan jó lesz az amerikaiak nevezetes bogara ellen. Mert hát erre való a magyar kultúra. Erre is”.

A Személyes történelembe foglalt írások 2004. december ötödike után születtek, bár ezen a szerző csupán Király Zoltán szavai után gondolkodott el. Mégsem lehet véletlen az időzítés, hiszen számára nagyon megrázó volt a fenti dátum.

Király szerint „L. Simon kötetét olvasva, mi erdélyi, nemzeti émelygésben felnőtt harmincasok szinte kezdjük nem érteni a diskurzust, ugyanis a szerző pozitív jövőképet ábrázol, teszi mindezt a múlt tanulságaiból táplálkozván”.  Haza és szabadság című írásában Arany János 1848-ban írott szavait idézi: „Mentsük meg a hazát! Veszély tornyosul hazánk felett.” A moderátor ehhez hozzátette: aki szereti hazáját, az nem elmegy, hanem visszajön, nem elvesz, hanem ad, nem egyedül akar boldogulni, hanem hozzá akar tenni egy kis darabot a közös nyelv, az együtt megélt dolgok, a közös múlt abroncsként összefogott valósághalmazához, a nemzethez, a hazához. Az író megengedheti magának és olvasóinak azt, amit a Kárpát-medencei gyakorló politikus nem tehet meg: nem akar meggyőzni igazáról. „Jó irányban halad a forgalommal szemben” – szűrte le a következtetést Király.

Bár a felolvasott szemelvény többnyire rokonszenves az erdélyi hallgatóság számára, L. Simon Lászlót negatív kritikákkal is illették. Egyesek ugyanis úgy látják, manapság kínos dolog a szülőföld, a haza fogalmával előhozakodni. Tehetséges, konzervatív politikus, aki réveteg nosztalgiával tekint a feudalizmusra – állapítják meg róla. Az író válasza minderre: „Speciális betegség Magyarországon, hogyha valaki szereti a magyar kultúrát, az minimum gyanús. A magyarságnak nem kell konstruálnia a múltat, sem szégyenkeznie miatta”. A letűnt korok emlékeiből felidézi azt, ami nem idejemúlt, nem a feudalizmus nosztalgiája. Akkor is úgy gondolta ezeket a dolgokat, amikor éppen avantgárd verseket írt – közölte L. Simon. Elmondta továbbá: kétkötetnyi anyagból válogatta ki azokat az írásokat, amelyek az identitással és annak keresésével foglalkoznak, ezek kerültek bele a Személyes történelembe. Lakatos Mihály vélekedéséből kiderült: a közösségi cselekvésre, a közös emlékezet megőrzésére kellene törekednünk.

A meghívott jelenlegi tisztségéről elmondta: az, hogy ő lett az Nemzeti Kulturális Alap elnöke, egyben garancia arra, hogy az erdélyi magyar írók még nagyobb eséllyel pályázhatnak az NKA kiírásaira. Megtudtuk azt is, hogy két milliárd forinttal növelték a forrásokat, így több mint tizenegy milliárd forintot tesz ki az idei évi költségvetés, amelyet nagyrészt a kulturális intézmények fenntartására költenek.

 

Magyar kulturális intézet Kolozsváron?

A rendezvény másik vendége, Hatos Pál, a Balassi Intézet igazgatója így foglalta össze az általa vezetett intézmény feladatait: az elsődleges cél a magyarság jó hírének fenntartása, a kulturális örökség, az identitás pozitív elemeinek népszerűsítése. „Ne felejtsük el, hogy régi kultúra vagyunk. Nem kell panaszkodni, az áldozat szerepét felvállalni. Németországban vagy az Egyesült Államokban a magyar kultúra bemutatását nem lehet Trianonnal kezdeni. Hozzáfűzte: ha a nagy nemzeteket nem érdekli a magyarság, akkor Közép-Európát, az itteni viszonyokat kell nekik bemutatni.

Ezt követően kifejtette: a bukaresti és sepsiszentgyörgyi kulturális intézetek mellett Kolozsváron is létre kellene hozni egy ilyen intézetet, amelyre a magyar kormány maximális mértékben nyitott, csak a román fél együttműködése szükséges. Szilágyi Mátyás kolozsvári magyar főkonzul meglátása szerint nem csak a magyar-magyar kultúra szempontjából lenne hasznos, hanem a románok felé is közvetítene, hiszen a bukaresti intézet csak egy szűkebb értelmiségi kört szolgál ki. Hatos ennek kapcsán hozzáfűzte, igény lenne a kulturális intézetek bővítésére Belgrádban, Zágrábban, sőt Pekingben is, de a kolozsvári fiók létrehozása prioritás. L. Simon Lászlóval és Hatos Pállal a hét végén Sepsiszentgyörgyön is találkozhattak az érdeklődők. Varga Melinda

 

Február 17-én, Kolozsváron a Bulgakov Kávézóban, 19 órai kezdettel Veress Gerzson Igazolatlanul jelen illetve Jancsó Noémi A webkamera-arc című könyveinek poszthumusz bemutatója. A köteteket bemutatja Egyed Péter és Egyed Emese. Közönség: 30 fő.

 

Február 18-án, Kolozsváron a Bulgakov Kávézóban, 19 órai kezdettel Egyed Emese Briszéisz és Benő Attila A kórus és a kutyák köteteinek bemutatója. A köteteket bemutatja Bréda Ferenc és Király László. Közönség: 35 fő.

 

Sajtóvisszhang:

http://www.helikon.ro/index.php?m_r=2875

László Noémit választották az idén tízéves Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) új elnökévé a szervezet február 19-i kolozsvári tisztújító közgyűlésén. László Noémi Orbán János Dénest váltja a tisztségben. Az E-MIL új Választmányának tagjai (az elnökön kívül): Fekete Vince, Gáll Attila, Karácsonyi Zsolt és Király Zoltán, aki az ügyvezető elnöki teendőket is ellátja. Az Etikai Bizottság új tagjai: Benő Attila, Farkas Wellmann Éva és György Attila. A tízéves évforduló alkalmából irodalmi fesztivált is tartottak a Bulgakov irodalmi kávéházban – ennek keretében Noszlopi Botond A szórakoztatás mesterfoka című verseskötetét Murányi Sándor Olivér, Egyed Emese Briszéisz című könyvét Bréda Ferenc, Benő Attila A kórus és a kutyák című kötetét pedig Király László mutatta be. Holt Költők Társasága címen Jancsó Noémi- és Veress Gerzson-emlékműsort tartottak; Veress Gerzson Igazolatlanul – jelen című versgyűjteményét Egyed Péter mutatta be, Jancsó Noémi A webkamera-arc című, összegyűjtött írásokat tartalmazó könyvét Egyed Emese méltatta.

 

http://www.irodalmijelen.hu/node/12950

Új elnöke van a tízéves E-MIL-nek

Háromnapos irodalmi rendezvénysorozattal ünnepelte tizedik születésnapját az Erdélyi Magyar Írók Ligája. Ennek keretében bemutatták az Erdélyi Híradó Kiadó és az Előretolt Helyőrség Szépirodalmi Páholy újabb kiadványait: Noszlopi Botond A szórakoztatás mesterfoka és Veress Gerzson Igazolatlanul – jelen című verseskötetét, Jancsó Noémi Webkamera-arc címmel összegyűjtött írásait, Egyed Emese Briszéisz, valamint Benő Attila A kórus és a kutyák című kötetét.

Erdélyben a különböző generációkhoz tartozó alkotók közösen vesznek részt irodalmi rendezvényeken, ahol könnyen megtalálják egymással a hangot. Az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) egyik fontos célkitűzése e közösségi érzés ápolása. Az irodalmi élet fenntartása, a rendezvények érdekében történő pályázás, lobbizás elsődleges feladata marad a szervezetnek – fogalmazott László Noémi újdonsült elnök. A hétvégén sorra került tisztújító közgyűlésen a választmány tagjairól is döntöttek. Az ügyvezető elnök Király Zoltán maradt, továbbá Gáll Attila, Karácsonyi Zsolt és Fekete Vince mellett voksoltak az E-MIL-tagok.  

 

 

Teremtő jelenlét

A fesztivál második napján, a Holt költők társasága című rendezvényen két olyan alkotó kötetével találkozhattunk, akiknek művészi pályája korai haláluk miatt nem teljesedhetett ki. A huszonkét évesen elhunyt Jancsó Noémi A webkamera-arc című, összegyűjtött írásokat tartalmazó könyvét megrendítő olvasmánynak nevezte Egyed Emese. Egy átlelkesített világban él, aki ezt olvassa – fogalmazott. Jancsó Noémi szövegeire a teremtő jelenlét jellemző, hiszen versei, prózái által továbbra is jelen van életünkben. Nem a rendezett üresség érdekli, hanem az emberiben hisz. Írásművészetét a teremtés-igék, a játék, a halál, a bélyeggel születés, a léthatárok elleni lázadás határozzák meg.   
Veress Gerzson Igazolatlanul – jelen című versgyűjteményét Egyed Péter, a költő jóbarátja ismertette. A nyolcvanas években a Kriterion Forrás sorozatát szerkesztő Egyed elmondta: az alkotó „örök jelölt” volt a kiadónál, de mindig visszakérte a leadott kéziratot további javítások céljából. Első könyve végül 1995-ben látott napvilágot Ezer énekből vérzem címmel, amelyet további három követett. Hallatlanul tudatos alkotó volt. Személyében és lírájában egyaránt klasszikusan vágánsköltő. Tömör, frappáns képekben fogalmaz, rendkívül sok szójátékkal. „Folyton lángolni akart és ez nagyon jól állt neki, különös költői lázállapottal született” – jellemezte Veress Gerzsont a közös mulatozásokat, vidám estéket is felidéző moderátor.

 

Költői hologram-tér és személyes versbeszéd

A fesztivál zárónapján Egyed Emese Briszéisz című új kötetét Bréda Ferenc méltatta. Az esztéta meglátása szerint 1918-tól napjainkig nem született hasonló könyv az erdélyi magyar irodalomban. „Sokrétű szellemi hozadék, amelyet három vetítőtoronyból kibocsátott sugár, hologram-tér jellemez.” Az elsőben a petrarcai lírát fedezhetjük föl, egyfajta univerzális töltettel. A másodikban önmagát értelmezi a vers, esszéisztikus antik bölcsességgel találkozunk. A harmadikban pedig dinamikus prózát művel a költő. A mitológia, a mágia, az alkímia művészete is tetten érhető Egyed Emesénél, ugyanakkor a vágy, az elérhetetlenség, a titkos szerelem költészete is fellelhető – összegezte benyomásait Bréda.
Benő Attila A kórus és a kutyák című kötetét Király László mutatta be, aki szerint a szerző verseire a nyugalom és a magabiztosság jellemző. A hívatlan vendég költeményt emelte ki a könyv egyik legjobbjaként. Véleménye szerint az ebben megfogalmazott gondolatok a következő verseskönyvet is meghatározzák. „Benő Attila egy építkező költő, ez a kötet egy lépcsőn való felfelé haladás egyik lépcsőfokaként is értelmezhető.” Valósággal bűvöli az olvasót, bevonja egy varázslatba. Távlatokat nyit, de semmit sem magyaráz. Költészete személyes, meleg emberi szóval előadott. Király szerint a poéta bízik szavai, a megfogó gondolat erejében.
Az irodalmi fesztivál zenei színfoltjaként ifjú Fodor „Neti” Sándor muzsikája szórakozatta az Erdély és Magyarország különböző tájairól ez alkalomból Kolozsváron összegyűlt irodalmárokat és közönségüket. Varga Melinda

 

http://www.erdelyiriport.ro/irodalmi-unicumok-r-362.html

Irodalmi unicumok

A különböző generációkhoz tartozó alkotók jól érzik magukat az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) irodalomszervező munkájának eredményeként létrejött rendezvényeken. Február harmadik hétvégéjén, az E-MIL tizedik születésnapját ünneplő könyvbemutatókon nemcsak az irodalmárok, de a közönség is szép számban megjelent. Varga Melinda tudósítása az Erdélyi Riport 2012/8. számából.

„Az E-MIL célkitűzései a jövőre nézve sem változnak. Feladatunk elvégezni mindazt a munkát, amely a pályázással, lobbizással kapcsolatos, amely az erdélyi magyar irodalom fenntartásához szükséges, megteremteni azt az irodalmi életet, amelyet eddig is biztosítottunk, illetve azt a közösségi érzést, amely az erdélyi magyar alkotókat eddig is jellemezte, amelyre én személy szerint büszke vagyok. Erdélyben a különböző generációkhoz tartozó alkotók jól érzik magukat, közösen vesznek részt rendezvényeken, meghallgatják egymást, akár egy közgyűlésen is, még ha vita is van, sikerül azt baráti és emberi módon megoldani” – fogalmazott László Noémi, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának újdonsült elnöke a szervezet tizedik születésnapját ünneplő irodalmi fesztiválon a kolozsvári Bulgakov Kávéházban. Mi sem bizonyítja jobban az E-MIL új elnöke által megfogalmazottakat, mint a háromnapos irodalmi rendezvénysorozat, amelyben Király Lászlótól Egyed Emesén és Bréda Ferencen át a legfiatalabbakig színesedett a literatúra kávéházi pódiuma.

Az egyedüli férfi Csütörtök este Noszlopi Botond A szórakoztatás mesterfoka című kötetének bemutatójába kapcsolódhattunk be. A költő második verseskönyvét Murányi Sándor Olivér író méltatta, aki nemcsak a költemények átütő jellegét, eredetiségét emelte ki, hanem az alanyiság kérdését firtatva a meghívott szerelmi életének pikánsabb részeit is érintette.

Míg a Csendrapszódia címet viselő első kötetet a biztos rímkezelés, a kötött versforma ismerete, illetve egy teljesen egyedi hang jellemzi, A szórakoztatás művészete jóval filozofikusabb, tematikájában is érettebb kötet.

„Noszlopi Botond költészete unicum. Ha sokat fogyasztunk belőle, minden nővel el akarjuk hitetni: mi vagyunk az egyedüli Férfiak, a többi hím csak pasi” – összegzett Murányi, aki a továbbiakban kiemelte a könyv néhány számára fontos darabját: A magány genealógiája, Társkeresés, Óda a zsarnok szépséghez, A vágyott undor, A kambodzsai neje, Eszter és a téboly, Fémrúd és tükör, Nyílik a húspiac, Szerelem ábécé, Egy rozzant ágy alatt, A megalkuvás pszichológiája című verseket. Ízesítésképp Noszlopi fel is olvasott néhányat közülük.

Sötétség és világosság határán A második napon, a Holt költők társasága címet viselő eseményen Jancsó Noémi A webkamera-arc című, összegyűjtött írásokat tartalmazó könyvét és Veress Gerzson Igazolatlanul – jelen című versgyűjteményét ismertették. A fiatalon elhunyt alkotók pályája ugyan nem teljesedhetett ki, de mint ahogy azt a huszonkét évesen elhunyt Jancsó Noémit méltató Egyed Emese is jelezte: „a szerző a szövegei által most is jelen van közöttünk”. A sötétség és a világosság határán él a szerző, életművére a teremtő jelenlét, az elsőség, a valamit másképp csinálni, mint az előttünk járók, a vele született bölcsesség jellemző. Jancsó Noémi kísérletet tesz a majdnem tökéletes emberi mérce megérintésére. Írásaiban gyakori a haláltematika, a játék, a mitológiai elemek feldolgozása, a belső titokra figyelés. „Nem a rendezett üresség érdekli, az emberiben hisz” – fogalmazott a méltató.

A Veress Gerzson verskötetét bemutató Egyed Péter, aki egyébként a Kriterion Forrás sorozatának szerkesztője volt, elárulta: az alkotó „örök jelölt” volt a kiadónál, de valamiért mindig visszakérte a leadott kéziratot további javítások céljából.

Hallatlanul tudatos alkotó volt, személyében és lírájában egyaránt klasszikusan vágánsköltő. Tömör, frappáns képekben fogalmaz, rendkívül sok szójátékkal. „Folyton lángolni akart és ez nagyon jól állt neki, különös költői lázállapot jellemezte” – emlékezett Egyed Péter.

Hasonló könyv nem született A rendezvény zárónapján Benő Attila A kórus és a kutyák című verseskötetét Király László költő mutatta be, s A hívatlan vendég című verset emelte ki a kötet erősségeként. Véleménye szerint a szerző a költeményben megfogalmazott gondolatokat a következő verseskönyvében fogja kamatoztatni. „Benő Attila egy építkező költő, ez a kötet egy lépcsőn felfelé haladás egyik lépcsőfokaként is értelmezhető” – vélekedett a műről Király. A meghívott fölhívja, bűvöli az olvasót. A kötet erénye: távlatokat nyit, de semmit sem magyaráz. Személyes, mély, emberi szóval előadott költészetet olvashatunk.

Egyed Emese Briszéisz című új kötetét Bréda Ferenc esztéta méltatta, valóságos költői párbeszédet improvizálva a könyvbemutatón, s ezáltal a kötet bensőséges hangulatát is érzékeltette.

Az esztéta meglátása szerint az 1918-tól napjainkig terjedő időintervallumban hasonló könyv nem született. Sokrétű szellemi hozadék, amelyet befolyásol a petrarcai líra, a mitológia, a szó jó értelmében vett varázslás, a mágia művészete, az esszéisztikus, antik bölcsesség. „A vágy, az elérhetetlenség, a titkos szerelem költészete”– összegzett Bréda.

Kolozsváron, hatékonyan Szombaton tartották meg a tízéves erdélyi magyar írószövetség tisztújító közgyűlését is. A tagság a választmányba szavazta László Noémit, Gáll Attilát, Karácsonyi Zsoltot, Király Zoltánt és Fekete Vincét. Ezután a választmány saját tagjai közül megválasztotta László Noémit elnöknek, az ügyvezető elnöki teendőket továbbra is Király Zoltán látja majd el. Az E-MIL új elnöke szerint a kortárs irodalmi élet, az események szervezése, a különböző problémák megoldása az eddigiekhez képest azért lesz hatékonyabb, mert a választmány nagy része Kolozsvárott tartózkodik, így könnyebben tudnak majd találkozni, személyes beszélgetéseket folytatni. Az E-MIL nyitna a külföld felé, műfordítások által; ennek megvalósításában Karácsonyi Zsolt vállal szerepet.

 

http://www.kronika.ro/index.php?action=open&res=60704

Ünnep könyvekkel

A háromnapos születésnapi ünnepségen az Erdélyi Híradó Kiadó és az Előretolt Helyőrség Szépirodalmi Páholy gondozásában megjelent legújabb könyveket mutatták be. Csütörtök este Noszlopi Botond második, A szórakoztatás mesterfoka című verseskötetét ismertette Murányi Sándor Olivér, hangsúlyozva, hogy az első kötethez képest a szerző jóval filozofikusabb, érettebb hangot üt meg. A pénteki Holt költők társasága című eseményen két olyan alkotóról emlékeztek meg, akik korai haláluk miatt nem teljesedhettek ki alkotóként. Jancsó Noémi A webkamera-arc című, öszszegyűjtött írásokat tartalmazó könyvét Egyed Emese méltatta, kiemelve, hogy a 22 évesen elhunyt szerző a szövegei által most is jelen van.

„A sötétség és a világosság határán él a szerző ebben az alkotói jelenlétben” – mutatott rá Egyed Emese, akinek egyébként szombat délután mutatták be Briszéisz című új kötetét. Veress Gerzson Igazolatlanul – jelen című versgyűjteményét a szintén fiatalon elhunyt költő egykori barátja Egyed Péter ismertette. Egyed, aki a 80-as években a Krietrion Forrás sorozatának szerkesztője volt, kitért arra, hogy Veress örök jelölt volt a kiadónál, folyton visszakérte azonban a leadott kéziratot további javítások miatt. Végül 1995-ben jelent meg Ezer énekből vérzem című első kötetet, amelyet 1998-ban bekövetkezett haláláig még három verseskönyv követett.

Az egykori pályatársat úgy jellemezte, mint aki folyton lángolni akart, és ez nagyon jól állt neki.
Benő Attila A kórus és a kutyák című verseskötetét Király László költő méltatta, aki A hívatlan vendég című verset emelte ki, mint a kötet erőssége. Mint mondta: Benő Attila egy építkező költő, ez a kötet egy lépcsőn való felfelé haladás egyik lépcsőfokaként is értelmezhető, az olvasó érzi, hogy a költő továbbhalad majd. Varga László

 

Március 23-án, Kolozsváron az Insomnia Kávézóban, 11 órai kezdettel Hol vannak az olvasók? címmel kerekasztal-beszélgetés írásról, olvasásról és a mindenkori olvasóközönségről. Résztvevők: Cserna-Szabó András, Szálinger Balázs, Szántai János, Karácsonyi Zsolt, Papp Attila Zsolt, Demeter Szilárd. A beszélgetést moderálja: László Noémi. Közönség: 55 fő.

 

Sajtóvisszhang:

http://www.kronika.ro/index.php?action=open&res=61898

Közelkép az erdélyi kultúráról a Tájoló konferencián

Filmes és irodalmi kerekasztal-beszélgetésekre is sor került a hétvégén Kolozsvárott megszervezett Tájoló erdélyi közéleti konferencián. A filmesek a magyar film jelenének és jövőjének gondjait járták körül, az írók Hol vannak az olvasók? címmel tartottak kerekasztal-beszélgetést.

 

A világ hátsó zuga

Hol vannak az olvasók? címmel irodalmi kerekasztal-beszélgetésen vett részt az E-MIL néhány tagja:  Cserna-Szabó András, Demeter Szilárd, Karácsonyi Zsolt, Papp Attila Zsolt, Szálinger Balázs, Szántai János, valamint László Noémi, a szervezet elnöke. Demeter Szilárd megfogalmazta ugyan, hogy „az olvasók a Facebookon vannak”, a vitapartnerek arra is rávilágítottak, hogy ugyanakkor a legnépszerűbb szépirodalmi kiadványok a nagyregények, míg a vers és a novella lassan eladhatatlanná válik.

Szántai János felidézte: Kányádi Sándor egy beszélgetés alkalmával kijelentette az ismerősöknek, hogy nem tudnak olyan zugot mondani Erdélyből, ahol ő ne járt volna, és erről a jelen levők meg is győződhettek. Az alkotók egyetértettek abban, hogy a „direkt marketing”, a felolvasóestek szervezése valóban fontos a könyvek népszerűsítésében. Karácsonyi Zsolt arra is felhívta a figyelmet, hogy miközben a könyvpiac hanyatlásáról lehet hallani, rengeteg versrajongó-oldalt lehet találni az interneten, tehát növekedett a konkurencia is.

Demeter Szilárd szerint a könyvterjesztéssel is komoly gondok vannak, és manapság például az új kiadványokból nem rendelnek példányokat a városi könyvtárak sem. Azt is kiemelte ugyanakkor, hogy irodalom-centrikus kultúrában élünk, ha például egy ismert író megszólal egy politikai kérdésben, az emberek jobban odafigyelnek rá, mint egy politológusra. Végül a felek abban maradtak, hogy olvasók mindig vannak, az irodalom egyébként is a világ egy hátsó zuga kell, hogy legyen, ahol csak az író és az olvasó van. Varga László

 

Március 28-án, Budapesten, a Magyar Írószövetség Bajza utcai székházában 18 órai kezdettel 10 éves az E-MIL, ünnepi irodalmi est. Beszélgetnek, felolvasnak: Nagy Koppány Zsolt, Király Farkas, Fekete Vince, György Attila, Gáll Attila, Szálinger Balázs, László Noémi, Király Zoltán, Karácsonyi Zsolt. Az est moderátora: Erős Kinga. Közönség: 35 fő.

 

Sajtóvisszhang:

http://helikon.ro/index.php?m_r=2909

Az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) tízéves születésnapját ünnepelték március 28-án a Magyar Írószövetség budapesti székházában. Az est vendége László Noémi, Fekete Vince, Gáll Attila, György Attila, Karácsonyi Zsolt, Király Farkas, Király Zoltán, Nagy Koppány Zsolt és Szálinger Balázs volt. A meghívottakkal Erős Kinga beszélgetett.

 

Április 7-én, Székelyudvarhelyen a G Caféban 18 órai kezdettel Költészetnapi felolvasás. Verseit felolvassa: Bálint Tamás, Böszörményi Zoltán, Farkas Wellmann Endre, Fekete Vince, Gáll Attila, Király Zoltán, László Noémi, Muszka Sándor, Nagyálmos Ildikó. Az est moderátora: Murányi Sándor Olivér. Közönség: 60 fő.

 

Sajtóvisszhang:

http://www.irodalmijelen.hu/node/13390

A Magyar Költészet Napja Székelyudvarhelyen

Az elmúlt években a Költészet Napját az erdélyi írószervezet Kolozsvárott ünnepelte, most azonban a kedvezőbb anyagi körülményeknek köszönhetően Murányi Sándor Olivér író meghívásának tettek eleget a Küküllő-parti Athénban. A többkötetes, elismert meghívottakat népes, fiatal közönség fogadta. ”Az E-MIL mozgékony szervezet, így a közeljövőben erősíteni kívánjuk székelyföldi jelenlétünket” – indokolta Király Zoltán, a szervezet ügyvezető elnöke a helyszín megválasztását.

Az esten László Noémi, Nagyálmos Ildikó, Bálint Tamás, Farkas Wellmann Endre, Gáll Attila, Király Zoltán és Muszka Sándor olvastak fel verseikből, Böszörményi Zoltán költeményeit – mivel nem tudott részt venni a rendezvényen – Murányi Sándor Olivér tolmácsolásában hallgathattuk meg. Betegsége miatt Fekete Vincének is távol kellett maradnia. A lírai szövegek mellett elhangzottak a költők vallomásai is.         
 „A költészet ama szent feleslegesség, játék és sírva nevetés egyben, melynek határozottan értelme van” – Sántha Attila e gondolatára hivatkozva fejtette ki Farkas Wellmann Endre, hogy a vers egyrészt az olvasónak, másrészt az örökkévalóságnak íródik. A költemény szerves része a kultúrának. Van, hogy éppen felszínre kerül, van, hogy teljes mértékben háttérbe szorul, de sosem veszíti el fontosságát. Szomorú, hogy manapság nem nagyon olvasnak az emberek, és ezért idővel még kevésbé fogjuk érteni a költészetet. De ez a szellemi elfásulás, sajnos, érvényes a többi művészeti ágra is.       
„Nem tudom, ki az olvasó, vagy ki a potenciális olvasó, azt viszont pontosan le lehet mérni, hogy erdélyi városokban hányan kíváncsiak mostanság a kortárs versre, és mint láttuk, a mai esten szép számban megjelent a székelyudvarhelyi közönség. Úgy gondolom, a költészetnek, ezen belül a kortárs erdélyi magyar lírának vannak hallgatói-olvasói, akik zömében fiatalok. Tehát mindenféle sápítozó és baljós jóslat ellenére: a költészetnek jelene és jövője is van. Azt kívánom mindenkinek, szeressék meg és olvassák a verseket, mert az nem hagyja őket cserben soha” – fogalmazott Király Zoltán.
László Noémi szerint „az olvasó a másik ember, az írott sorok mögé odaképzelt Te”. Költészetre pedig általában az kíváncsi, akinek valamilyen okból átmenetileg kibillen az érzelmi egyensúlya. „Ne múljon el nap elgondolt vagy elolvasott vers nélkül” – üzente a Költészet Napja alkalmából az E-MIL elnöke az olvasóknak.     
Amióta világ a világ, a művészetek élvezete és gyakorlása az úgynevezett arisztokrácia kiváltsága. Ez a szűk réteg a középosztályából kerül ki, amely egyre szegényebb, ezért vásárolnak könyvet vagy mennek színházba manapság kevesebben. Amikor mindenki rohan a pénz után, szinte pofátlanságnak tűnik, hogy valaki ráér könyveket lapozni, és ebben is van valami jó. Talán ezért is érdemes olvasni – tanácsolta az irodalom kedvelőinek Muszka Sándor.

Nagyálmos Ildikó elmondta, hogy tapasztalatai azt mutatják, ezelőtt tizenöt évvel – amikor elkezdett irodalommal foglalkozni – sem olvastak az emberek verset. Szerinte napjainkban a literatúra a kiváltságosak szórakozása           .
Bálint Tamás találkozott már olyan végzős bölcsészlánnyal, aki kifejezetten rühellte a verseket, de olyan üzletemberrel is összehozta a sors, aki imádta a poézist és kapásból idézett neki gyönyörű passzusokat, vagy olyan irodalmi dolgokról mesélt, amelyekről sosem hallott.  Csak azt szabad olvasni, ami közel áll az ember lelkivilágához, és rögtön a kezdetén megragadja. Semmiképp se rágja át valaki magát egy könyvön csak azért, mert kritikus vagy ismerős ajánlotta.        
A költők terveikről is beszéltek. Farkas Wellmann Endre L.T. hagyatéka címmel ír verseskönyvet, melyben Néró költői hagyatékát próbálja rekonstruálni. László Noémi szintén dolgozik már új kötetén, akárcsak Király Zoltán az Egy marék szív (munkacím), illetve Muszka Sándor Mendék munka című könyvén. Bálint Tamás egy verses kisregény darabjain munkálkodik, Nagyálmos Ildikó pedig a 2010 végén megjelent Panna első könyvének folytatását tervezi.           
Az est sikere megmutatta, milyen népszerű a kávéházi irodalom Székelyudvarhelyen. Mivel a fiatalok szívesebben verődnek össze verset hallgatni, ha a lírát könnyűzene követi, a felolvasás után a Monyo Projekt fergeteges koncertje következett. Varga Melinda

 

Április 26-án Kolozsváron, a Babes-Bolyai Tudámányegyetem Bölcsészkarán 19 órai kezdettel E-MIL irodalmi est. Írásaiból felolvas és a diákokkal beszélget Papp Attila Zsolt, Potozky László, Szántai János, Varga László Edgár, Varga Melinda. Az est moderátora: Egyed Emese. Közönség: 25 fő.

 

Sajtóhír:

http://hunlit.lett.ubbcluj.ro/hu/hirek/emil-est-a-bolcseszkaron

EMIL-est a Bölcsészkaron

Az Erdélyi Magyar Írók Ligája irodalmi estet szervez 2012. április 26-án a Brassai teremben. Az est házigazdája Egyed Emese.

Az Erdélyi Magyar Írók Ligája irodalmi estet szervez 2012. április 26-án, csütörtökön, este fél nyolctól, a kolozsvári Bölcsészkar épületében, a Brassai-teremben. Vendégek: Papp Attila Zsolt, Potozky László, Szántai János, Varga László Edgár, Varga Melinda. Minden érdeklődőt szeretettel várnak. Az est házigazdája Egyed Emese.

 

Május 17-én, Kolozsváron az Evangélikus-Lutheránus Püspökség Jánosi Andor Keresztyén Kulturális Műhelyének Reményik Sándor Galériájában, 18 órai kezdettel „Csak a derű óráit számolom.” Czigány György és Simon Erika szerzői estje. Az est moderátora: László Noémi. Közönség: 25 fő.

 

Sajtóvisszhang:

http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article,PArticleScreen.vm/id/74051

Aki válaszolt: Czigány György és Simon Erika

„Aki kérdez: László Noémi, aki válaszol: Czigány György és Simon Erika”, hangzott el csütörtökön délután, a Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely, a Magyar Írószövetség és az Erdélyi Magyar Írók Ligája közös szervezésében tartott író-olvasó találkozón, amelyre az evangélikus-lutheránus püspökség Reményik Sándor Galériájában került sor. A Magyar Rádió egyik legnépszerűbb, Ki nyer ma? – játék és muzsika 10 percben című műsorának házigazdája, valamint Simon Erika író, latin–történelem szakos tanár az est folyamán irodalomról, zenéről beszélgetett az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnökével. – 81 év, 20 kötet, 20 év a Magyar Rádió szerkesztőségében, 20 év a Magyar Televízió Művelődési Szerkesztőségének élén, emellett Erkel-díj, József Attila-díj, Stephanus-díj, Péterfi Vilmos-életműdíj, a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje, és még sorolhatnám – mondta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen diplomázott Czigány György író, költő, újságíró, zenei szerkesztő munkásságát méltatva László Noémi.

Czigány Györgynek a Magyar Rádióban, majd később a televízióban is a kor legnagyobb muzsikusaival és íróival volt alkalma találkozni és beszélgetni. – Nehéz, politikailag korántsem megnyugtató évtizedek voltak, a zenével és az irodalommal viszont meg lehetett lenni. Volt lehetőség ugyanakkor, hogy rögzítsük ezeknek a nagyszerű embereknek a zongorajátékát, az énekét, a költők pedig verseikkel voltak jelen a műsorokban – részletezte a vendég, aki a rádióban és a televízióban több ezer zenei, irodalmi, vallási műsort és interjút készített, emellett műsorvezetője volt a Ki nyer ma? című rádiós sorozatnak és alapítója a Házimuzsika című műsornak. Többek között Antall József temetéséről, valamint a két magyarországi pápalátogatásról is tudósított azokban az években.

Nagyon korán elkezdett érdeklődni az irodalom iránt, s a lelkesedést, amely már kamaszkorában jelen volt az életében, az a tény is igazolja, hogy 16 évesen irodalmi pályázatot nyert háborús novelláival. 1970 után rendre jelentek meg verseskötetei – A magunk kenyerén (1971), Aszfaltfolyók (1974), Álmok Ninivéből (1983), Fények a vizen (1995) stb. –, legutóbb tavaly, 80 nyár címmel látott napvilágot könyve a Szent István Társulat kiadásában. Korábbi versesköteteiből válogatva, nyolcvanadik születésnapjára jelent meg, a címében szereplő nyár pedig elmondása szerint a „dolgok belső derűjére utal”. – Egy kicsit visszapillantás, ha nem is az életemre, de az eddigi verseimre mindenképpen. A régebbi és az új versek mellett olyan levelek közül is válogattam, amelyeket olyan emberektől kaptam, akik hozzátartoztak az életemhez: Pilinszky, Weöres Sándor, Cs. Szabó László, Illyés Gyula stb. – ismertette Czigány György. Hozzátette: a vers, amiként valamennyi művészeti alkotás, voltaképpen élőlény: befejezése pillanatában függetlenné válik a költőtől, s ettől kezdve már az olvasón múlik, hogy mivé alakítja.

Az író–olvasó találkozó másik meghívottjának, a szekszárdi születésű Simon Erikának a Kairosz Kiadó Miért hiszek? sorozatában 2009-ben jelent meg Mikor a hervadás is hála című interjúkötete, amelyben Czigány Györggyel folytatott beszélgetései olvashatók. Beszélgetőkönyve jelent meg továbbá Takler Ferenc borásszal (A gerinc mindig maradjon egyenes!), Kocsis Zoltán zongoraművész, karmesterrel (Zene, zene, zene), Ritoók Zsigmond ókorkutatóval (Homérosszal is Jézushoz), Varga László egyházzenész pappal (Cantate Domino!) stb., amelyekben munkájukról, életükről, hitvallásukról faggatta az interjúalanyokat. Az est folyamán Simon Erika Pilinszky és Bach című kötetét is a jelenlévők figyelmébe ajánlotta, amelyben a XX. század egyik legnagyobb magyar költőjének Bach életművéhez való viszonyát mutatja be, s ezzel kapcsolatban szólaltatja meg például Kocsis Zoltánt, Szokolay Sándort és Czigány Györgyöt. Ferencz Zsolt

 

Június 7-én, Kolozsváron a Bulgakov Kávézóban, 18 órai kezdettel A vers és hordozói. Kerekasztal-beszélgetés a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét keretében. A Román Televízió Kolozsvári Magyar Adásával közösen, Felméri Cecília, Laczkó Vass Róbert, Gergely Zsuzsa, Lövétei Lázár László, Fekete Vince, Jánk Károly, Karácsonyi Zsolt részvételével. A beszélgetést moderálja: László Noémi. Közönség: 50 fő.

 

Június 9-én, Kolozsváron a Katolikus Nőszövetség Dísztermében 18 órai kezdettel Fodor Sándor Emlékest a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét keretében, a Román Televízió Kolozsvári Magyar Adásával közösen, Fodor György piarista konfráter, Zsigmond Emese, Burus Endre, H. Szabó Gyula, Víg Emese részvételével. Közönség: 70 fő.

 

Sajtóhír:

http://multikult.transindex.ro/?hir=5993

Az Erdélyi Magyar Írók Ligájának rendezvényei a II. Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten:
A vers és hordozói - kerekasztal-beszélgetés és felolvasás lesz a Bulgakovban, június 7-én 20 órától.
Vetítés és beszélgetés a Román Televízió kolozsvári stúdiójának magyar szerkesztősége által 2012-ben szervezett vers-versenyről, illetve felolvasás.      
Meghívottak: Felméri Cecília rendező, Laczkó Vass Róbert színművész, Skovrán Tünde színművész, Gergely Zsuzsa rádiós szerkesztő, Víg Emese televíziós szerkesztő, valamint Lövétei Lázár László, Fekete Vince, Jánk Károly, Orbán János Dénes és Karácsonyi Zsolt. Házigazda: László Noémi, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke.      
Fodor Sándor-emlékest a Katolikus Nőszövetség Dísztermében június 9-én, 18 órától.
Résztvevők: Fodor Éva, ft. Kovács Sándor főesperes, Zsigmond Emese, Orbán János Dénes, Burus Endre, H. Szabó Gyula. Házigazda: László Noémi. (közlemény)

 

Július 18–22. Részvétel a Fiatal Írók Szövetségének Visegrádi Táborában. Meghívott előadók: Bálint Tamás, Potozky László, Varga László Edgár, Gáll Attila, Karácsonyi Zsolt, Király Zoltán, László Noémi. Közönség: 150 fő.

 

Sajtóvisszhang:

http://ambroozia.hu/index.php/az-i-nemzetkoezi-fisz-taborrol

A tábor folyamán, aki nyitott füllel járt, elcsíphette többször is a nyűgös kérdést: „megint program?” Nem csoda, hiszen a fentebb leírtakkal közel sem zártam le a sort, amit a FISZ szervezői a három teljes tábornapba bezsúfoltak. Engedtessék meg, hogy a további napokról a felsorolás szintjén emlékezzem meg, így talán még patetikusabb: a fiatal alkotócsoportok között színre lépett még szombaton a kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör, a Jelfolyam, a Kultúra és Kritika (Kuk), valamint a Szkholion, a folyóiratok bemutatásában pénteken a Szépirodalmi Figyelő, az Új Könyvpiac, másnap pedig az Alföld és az Új Forrás kapott helyet, két kerek születésnapot is megülhettünk, az ünnepeltek a 10 éves EMIL (Erdélyi Magyar Írók Ligája) és a főszereplő, a 15 esztendeje alapított FISZ voltak, esténként pedig olyan alkotók munkafolyamataiba nyertünk bepillantást, mint Szilágyi István és Spiró György. Vesse ránk az első követ, aki ezt mind végig bírja ülni, sokan többre tartották az alkotást, mint az író-olvasó találkozókat. Írásba is adta valaki ezt a kérést, a tábor végi „mitetszett?” formában, olyan javaslatok mellett, mint (két)literes söröspohár, házi pálinka és a korlátlan internet. Kíváncsian várom, mennyire veszik komolyan a szervezők.

 

http://www.vajma.info/cikk/tukor/5081/

Költői tájakon. Beszámoló az I. Nemzetközi Irodalmi FISZ Táborról

Idén ünnepli fennállásának tizenötödik évfordulóját a Fiatal Írók Szövetsége. A különleges évben különleges a FISZ-tábor is. Idén rendezték meg ugyanis az I. Nemzetközi FISZ Irodalmi Tábort Visegrádon. Különleges, mert nemzetközi (az egész Kárpát-medence magyar alkotóit várták), és különleges, mert a százhúsz fős létszám nagyságrendi ugrást jelentett az eddigi FISZ-táborokéhoz képest. Akadtak olyan résztvevők, akik a kényelmetlenséget vállalva sátorral jöttek, mikor kiderült, hogy beteltek az ifjúsági tábor faházaiban meghirdetett helyek. A táborozók végül igazi csapatként, példátlan összhangban, szakmai kíváncsisággal és alázattal gyűrték végig az olykor korántsem pihentető programsorozatot. A műhelymunkák után minden napra jutott lapbemutató, felolvasás (a résztvevők saját írásaikat mutathatták meg a többieknek), valamint egy-egy beszélgetés erejéig a tábor vendége volt Szilágyi István, Spiró György és Tóth Krisztina. Esténként az egész napi koncentrálástól és a kultúrától telítődött írók, költők, kritikusok lazításképpen irodalomról és kultúráról beszélgettek egy pohár kiváló kézműves sör vagy bor és lilahagymás-libazsíros kenyér mellett.            
Szerdán, a beköltözés után a szervezők a mikrofonba énekelték a legfontosabb információkat. A kulturális program a Kritikustusa néven futó FISZ-es programsorozat tábori különkiadásával kezdődött, ahol Falvai Mátyás Gépindák című kötetéről Hermann Veronika, Antal Nikolett, és Várnagyi Márta beszélgetett. A legnagyobb ellentétet keltő kérdés az volt, hogy az emberi tragikum tragikum-e, ha a benne létező ember nem érzi annak?        
Másnap reggel a vártnál korábban ébredt a tábor, túl jól viselkedtek este a táborozók, így viszonylag sokat kellett várni a műhelymunkák kezdéséig, ezért a műhelycsoportok vezetői (Németh Zoltán líra, N. Tóth Anikó próza, Orcsik Roland kritika és műfordítás) előrehozták a kezdési időpontokat, ami azért is indokolt volt, mert egy-egy műhelyben 20-25 fő is összegyűlt. Délutánonként megindult a folyóirat bemutatók, beszélgetések, felolvasások folyama. Csütörtökön bemutatkozott a Műút és a Tiszatáj. Mindkét folyóirat hangsúlyt fektet az induló szerzők közlésére, és azt is megtudhattuk, hogy Zemlényi Attila több képregénnyel, Orcsik Roland pedig kék, zöld, rózsaszín oldalakkal dobná föl a lapokat. Ezután a FÉLonline, a FÍK (Fiatal Írók Köre), a Hátsó bejárat, az Apokrif, az Ambroozia szerkesztőit ismerhettük meg. Később Neszlár Sándor kérdezte Tóth Krisztinát írásról, fordításról, műhelytitkokról. Megtudhattuk, hogy írni nem is olyan könnyű, és, hogy váltani líra és próza között olyan, mint újból megtanulni járni.            
Pénteken a Szépirodalmi Figyelő és az Új Könyvpiac kezdte a folyóiratok sorát, őket követte a FISZ-szel együtt szülinapozó EMIL (Erdélyi Magyar Írók Ligája). Ezt a programpontot már az est fő vendége is figyelemmel kísérte a közönség soraiból. Az ősz bajszú, ámde annál elevenebb Szilágyi István a közönség és a szereplés iránti tisztelettel a tábor egyik legemlékezetesebb pillanatát jegyezheti. Felolvasással kezdődött a beszélgetés, Molnár Gábor Tamás kérdezte az írót napirendjéről, íráshoz való viszonyáról, mindenről, ami a fiatal, pályakezdő táborozókat érdekelhette. A beszélgetést anekdota zárta keretesre, a jó humorú előadó példaértékű estje után kezdetét vette a FISZ születésnapi bulija, melynek alkalmából kihirdették a FISZ alkotói pályázatának nyerteseit. Próza kategóriában Hanula Zsolt, Fekete Richárd, vers kategóriában Korpa Tamás kapott díjat, míg Kalapos Éva Veronika dráma különdíjban részesült. Bengi László, Bednadics Gábor, Pápay György és L. Simon László nosztalgikus megemlékezése az elmúlt tizenöt évről derűs, meghitt tónussal alapozta meg az esti buli hangulatát, ahol a szervezőség is feloldódott végre, és kipogózta magát a régi szép idők emlékére.        
Szombaton már mintha kicsit gyűröttebben kerültek volna elő a táborlakók. Délután az Alföld és az Új Forrás mutatkozott be, Csapody Kinga moderált. Majd a Bretter-kör, a Szkholion, a Jelfolyam, és a KuK mutatta meg, mire képesek az induló, fiatal folyóiratok. Ez alkalomból egy performanszot is láthatott a közönség, s az izgalmaktól megélénkülve várták Spiró Györgyöt, akit Varga Betti kérdezett, s aki indulásról, az Írás folyamatáról beszélt, majd egy novellával előbb megnevettette, aztán letaglózta a közönséget. Este Fényírás és slam poetry oldotta fel a sokkot, Simon Marci meglepetés szereplésével. A fák lombján fényszövegek úsztak, és a falra vetített szavak fényében emberek beszélgettek, ennél stílusosabb záróbulit aligha lehetett volna kitalálni.     
Az utolsó nap a pakolás és hazautazás jegyében telt, a táborozók száma rohamosan csökkent, ennek ellenére még két programpont vasárnapra is jutott. Felolvastak azok, akiket a műhelycsoportok maguk közül legjobbnak ítéltek, majd a Kritikustusa témájaként Izsó Zita Tengerlakó című kötete volt a tábor záróakkordja, de ez a beszélgetés már elég pilledtre sikeredett.
Azon kívül, hogy felejthetetlen élményben lehetett részük, olyan mély és sokáig tartó tapasztalatokat kaphattak a résztvevők, amelyeket jó darabig kamatoztathatnak majd irodalmi pályájukat egyengetve. Lendületet, kapcsolatokat, példaképeket, pártfogókat, pártfogoltakat, egyszóval nemcsak, hogy maradandóan jó élmény volt, még hasznos is az I. Nemzetközi FISZ Irodalmi Tábor a költő szépségű pilisi hegyekben. Káldy-Kovács Sára

 

Augusztus 15-én, Kolozsváron a Bulgakov Kávézóban 18 órai kezdettel. A Kolozsvári Magyar Napok E-MIL rendezvényei. Viotti négy vagy öt élete. Irodalmi- és életút-beszélgetés Géczi János József Attila-díjas íróval, képzőművésszel és biológussal, Bréda Ferenc részvételével. Közönség: 35 fő.

 

Sajtóvisszhang:

http://www.kronika.ro/index.php?action=open&res=66249

Irodalmi programok, díszvendégek

A Kolozsvári Magyar Napok keretében díszvendégeket hívott meg a Bulgakov kávézó: többek közt a magyarországi Géczi János József Attila-díjas író-költőt, képzőművészt, biológust, esztétát, egyetemi docenst, az MFTK antropológia és etika tanszékének vezetőjét, a legnagyobb magyar rózsakutatót, a Rózsa kultúrtörténetének szerzőjét. A svájci Nagy Anna nemzetközi jogász lesz a Bulgakov vendége vasárnap – Széfeddin Sefket bej felesége egyike azon ritka személyeknek, akik emberközelbe tudják hozni a film és kultúrtörténet legendás és titokzatos figuráját, a török főkonzul Kolozsváron született fiát, szultánok ivadékát, a magyar, egyiptomi és libanoni filmtörténet nagy alakját, a Kalotaszegi Madonna íróját.

Szerdán 18 órától az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) irodalmi délutánt szervez Viotti négy vagy öt élete címmel, az irodalmi és életút-beszélgetés keretében Géczi Jánost a házigazda, Orbán János Dénes kérdezi arról, hogy milyen út vezet a bosszúverstől a haikun és wakán át a balladáig, majd a regényig, illetve mi az, amit az író a képzőművésztől, a biológus a költőtől kölcsönözhet.

 

Augusztus 16-án, Kolozsváron a Bulgakov Kávézóban 18 órai kezdettel a Kolozsvári Magyar Napok E-MIL rendezvényei. Limerick-csütörtök. Egyed Emese, Farkas Wellmann Endre, Fekete Vince, Karácsonyi Zsolt, László Noémi, Lövétei Lázár László és Szálinger Balázs improvizációs produkciója. Házigazda: Karácsonyi Zsolt. Közönség: 30 fő.

 

Sajtóvisszhang:

http://eletmod.transindex.ro/?cikk=18050

Limerick
Tavaly a Szonettszerdán szórakoztunk, és nagyon tetszett. Tisztán emlékszünk arra, hogyan próbáltak szonettet faragni a Transidexről. Meggyőződésünk, hogy a hasonló mintára tervezett Limerick csütörtök csak jó lehet. Minden irodalomkedvelőnek kötelező!
Idő és hely: augusztus 16., csütörtök 18 óra - a Bulgakov–Macskaház terasza

 

http://www.helikon.ro/index.php?m_r=3093

Limerick és vidéke.

Augusztus közepén, a tavalyi nagysikerű Szonettszerda után, az Erdélyi Magyar Írók Ligája a Kolozsvári Magyar Napokon Limerick-csütörtök elnevezésű, a Bulgakov Irodalmi Kávéházban megtartott rendezvényén kért fel költőket arra, hogy a tavalyi szonett-portréfestés után, ez alkalommal limerick-karikatúrákat írjanak a közönség soraiból előmerészkedő bátor jelentkezőkről. Lapunkban az ott született, néha egészen vitriolos tollal rajzolt „karikatúrákat” közöljük. A szerk.

 

Augusztus 17-én, Kolozsváron a Bulgakov Kávézóban, 18 órai kezdettel a Kolozsvári Magyar Napok E-MIL rendezvényei. Felolvasnak az Erdélyi Magyar Írók Ligája 2011-es tehetségkutató pályázatának nyertesei: Adorjáni Panna, Jobb Boróka, Korpa Tamás, Láng Orsolya, Serestély Zalán és Székely Örs. Házigazda: László Noémi. Közönség: 60 fő.

 

Augusztus 18-án, Kolozsváron a Bulgakov Kávézóban 17 órai kezdettel a Kolozsvári Magyar Napok E-MIL rendezvényei. A ragyogás ideje – Túl a sivatagon. Végh Attila és Rózsássy Barbara szerzői estje. Házigazda: László Noémi. 19 órai kezdettel: Sándor vagyok én is. Orbán János Dénes könyvbemutató, Boros Lóránd részvételével. Közönség: 40 fő.

 

Sajtóhír:

http://www.helikon.ro/index.php?m_r=3090

Számos programmal várta az irodalom kedvelőit az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) az idei Kolozsvári Magyar Napokon, augusztus 15–18. között. Augusztus 15-én Viotti négy vagy öt élete címmel irodalmi és életút-beszélgetés zajlott Géczi János József Attila-díjas íróval, képzőművésszel és biológussal (házigazda: Orbán János Dénes.) Limerick-csütörtök címmel zajlott a helyszíni karikatúra-gyártás: limerickben. Az eseményen Egyed Emese, Farkas Wellmann Endre, Fekete Vince, Karácsonyi Zsolt, László Noémi, Lövétei Lázár László és Szálinger Balázs vett részt (házigazda: Karácsonyi Zsolt). A következő napon az E-MIL tehetségkutató pályázatának nyertesei: Adorjáni Panna, Jobb Boróka, Korpa Tamás, Láng Orsolya, Serestély Zalán és Székely Örs olvasott fel (házigazda: László Noémi). Végh Attila és Rózsássy Barbara szerzői estjén László Noémi töltötte be a házigazda szerepét. Az E-MIL rendezvénysorozatát Orbán János Dénes Sándor vagyok én is című könyvének a bemutatója zárta, Boros Lóránd közreműködésével.

 

Augusztus 30 – szeptember 2 között Árkoson, Kovászna megyében Az Erdélyi Magyar Írók Ligájának XI. Irodalmi Tábora.

A tábor augusztus 30-án csütörtökön este vacsorával kezdődik. Pénteken és szombaton egy-egy délelőtti és délutáni blokkban elméleti előadások, kerekasztal-beszélgetések zajlanak, a késő délután a rituális futball-mérkőzések ideje, míg vacsora után irodalmi felolvasás, anekdotázás kerül sorra. A tábor témája: Az erdélyi magyar irodalom elmúlt 22 esztendeje. Az koncepció része a témául választott terület az idősebb és fiatalabb generációkban élő felfogásának ütköztetése, egyeztetése, összehasonlítása is- Részletes program:

Augusztus 31-én pénteken 10 órai kezdettel: A kortárs erdélyi irodalom magyarországi recepciója. Lakatos Mihály és Erős Kinga előadása. 16 órától Kerekasztal-beszélgetés. A helyzet komolysága. A kortárs erdélyi magyar irodalom szerkesztői szemmel. Részt vesznekaz erdélyi magyar irodalmi lapok az utóbbi években hivatalba jutott fiatal főszerkesztői, főszerkesztő-helyettesei: Karácsonyi Zsolt, Lövétei Lázár László és Szabó Róbert Csaba. A beszélgetést vezeti: László Noémi. 18 órától: foci.21 órától Felolvasás:Zsidó Ferenc, Varga Melinda, Demeter Szilárd, Nagyálmos Ildikó, Balázs K. Attila.

Szeptember 1-én szombaton, 10 órai kezdettel: Miért nincs, ha van? Erdélyi irodalomkritika a rendszerváltás után. Borbély András és Borcsa János előadása. 16 órai kezdettel Kerekasztal-beszélgetés: Anekdota és környéke. Az elmúlt húsz év irodalmi kulisszatitkai. Résztvevők: Ferenczes István, Gálfalvi György, és Szilágyi István. A beszélgetést moderálja: Karácsonyi Zsolt. 18 órától: foci. 21 órai kezdettel Felolvasnak a tábor résztvevői: Szabad a gazda. Gazdánként egy szöveg erejéig. A felolvasást mederben tartja: Karácsonyi Zsolt.

Szeptember 2-án, vasárnap 9 órától reggeli, csatabárdok elásása, hazautazás.

Közönség: a táborozók: 60 fő.

 

Sajtóvisszhang:

http://www.barkaonline.hu/helyszini-tudositasok/2946-az-e-mil-xi-irotabora-arkos

Bálint Tamás

Az Erdélyi Magyar Írók Ligájának XI. Írótábora – Árkos

2012. augusztus 30 – szeptember 2.

 

Az idén tízéves E-MIL tizenegyedik alkalommal szervezte meg az árkosi írótábort, a korábbi években megszokottnál pár héttel korábban, nyárból őszre fordulva, az elmúlt hét végén. A korosodás, érés több szempontból is érezhető volt, a szervezés a lehető legolajozottabban működött, a hangulat szokásosan kiemelkedő, az előadások László Noémi moderálása alatt talán még soha nem kezdődtek pontosabban, mint az idei évben.

A csütörtök esti tábornyitás és egymásra találás után a tulajdonképpeni programok péntek délelőtt kezdődtek. Lakatos Mihály és Erős Kinga az erdélyi irodalom magyarországi recepciója kapcsán Nyírő Józsefről és Berde Máriáról tartott előadást. Lakatos Mihály alaposan aláhúzta, hogy nem az emberről és a közelmúlt felhajtásáról fog beszélni, hanem az életműről, ezen belül négy jelentős kötetet emelt ki, amelyeket körül is járt, és amelyet mindenkinek elolvasásra javasol: a Jézusfaragó ember (az első műve és talán a legjelentősebb, 1924-ben jelent meg), a Kopjafák című elbeszélés-gyűjtemény, az Isten igájában és a Havasok könyve. Természetesen az előadás, majd utána a vitának keresztelt beszélgetések során még jópár kötetről szó esett, amelyben a hallgatók is kifejtették véleményüket, például abban is, hogy hiába az Uz Bence talán a legnépszerűbb műve, egy hajszálnyival azért elmarad Tamási Ábeljétől. Erős Kinga Berde Mária életét, lelkészi családi hátterét, nőírói mivoltát is fontosnak tartotta bemutatni, aki bár a pályáját versekkel kezdte, a művei közül főként A szent szégyen (1925) című regényéről esett szó. Ez a bemutató annyira jól sikerült, hogy az éjjeli szekrényemen már-már ijesztően tornyosuló elolvasandó könyvek eggyel mind hátrébb sorolódtak. Bevallom, korábban nem hallottam a regényről, és sajnálom, hogy a beszámoló nem képes visszaadni az előadás hangulatát, de mindenképpen mielőbbi elolvasásra érdemes.

Délutánra, bár a tábor programja már hetek óta nyilvános, „A helyzet komolysága, a kortárs erdélyi magyar irodalom szerkesztői szemmel” címnek, mint kiderült, időközben sajátos aktualitása lett. A Helikont Karácsonyi Zsolt főszerkesztő-helyettes, a Székelyföldet Lövétei Lázár László főszerkesztő, a Látót Szabó Róbert Csaba főszerkesztő-helyettes mutatta be (Balázs Imre József, a Korunk főszerkesztője sajnos nem tudott részt venni). A beszélők a folyóiratok szerkezetének, jellegzetességeinek ismertetése mellett személyes élményeiket is megosztották a hallgatósággal. A legérdekfeszítőbb részről egyértelműen Kovács András Ferenc, a Látó főszerkesztője mesélt, a folyóirat Maros Megyei Tanács általi megszüntetésének veszélye kapcsán. A problémáról és a jelenlegi tűzszünetről minden fórumon olvashatunk, ez esetben főleg annak volt jelentősége, ahogy a jelenlevők is egyöntetűen a támogatásukról biztosították a társaikat, kiemelve, hogy egyetlen magyar intézmény létének megkérdőjelezése sem megengedhető, és minden ilyen veszély ellen a közös fellépés az egyetlen szóba jöhető alternatíva.

A napot Zsidó Ferenc, Varga Melinda, Demeter Szilárd, Nagyálmos Ildikó és Balázs K. Attila felolvasása zárta. A közönség számát tekintve talán ekkor érte el a tábor az idei nézői csúcsot.

Szombaton Borcsa János és Borbély András beszélt a rendszerváltás utáni erdélyi irodalomkritikáról, előbbi kiemelte, hogy sajnálatos, hogy az újságolvasókhoz legnagyobb számban és rendszeresen eljutó napi- és hetilapok is megfogyatkoztak, de ezen belül az irodalommal foglalkozó mellékletek méginkább – ha voltak – rövid életűeknek bizonyultak, „nem sikerül kiemelniük az irodalom történéseit, rapszodikusan, véletlenszerűen kerülnek bemutatásra az új könyvek, események.” Szintén hamar elhaltak a különböző kiadók monográfiasorozat-kezdeményezései, támaszkodni csak az irodalmi folyóiratokban megjelenő, de a kelleténél jóval kevésbé támogatott recenziókra, kritikai megjelenésekre lehet.

Borbély András előadásának címe, kulcsgondolata a kritikai affinitás volt, a „miért nincs, ha van” kérdéskört is több irányból közelítette meg, mely szerint a kritika is mintha egy „mintha-kritika” lenne, létezik ugyan, de mégsem hatékony.

Gálfalvi György, Szilágyi István és Ferenczes István folytatták a programot a legvidámabb beszélgetéssel, és zárták az erdélyi magyar irodalom elmúlt húsz évének körbejárását, annak kulisszatitkaival, melynek során anekdotákkal csaltak mosolyt az érdeklődők arcára. A táborban, a szervezőkben, a hangulatban és a programokban idén sem csalódtunk, aki idén részt vett, minden bizonnyal jövőre is ott lesz, én biztosan. Remélem, találkozunk.

 

Szeptember 5 – 8. között, Keszthelyen. Részvétel a Balatoni Íróhét programjában. Meghívott E-MIL-tagok: Király Zoltán, László Noémi, Muszka Sándor, Nagy Koppány Zsolt, Szálinger Balázs. Közönség: 200 fő.

 

Sajtóvisszhang:

http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article,PArticleScreen.vm/id/78341

Balatoni Íróhét Keszthelyen

Fiatal irodalmárok, írók, költők, műfordítók és kritikusok részvételével Balatoni Íróhét kezdődik szerdán Keszthelyen. A Balaton Színházban előadásokat, kötetlen felolvasóestet tartanak többek között a Balatoni Íróhét történetéről, Nagy László költészetéről, a kortárs irodalomról, és bemutatják a Hévíz folyóirat aktuális lapszámát. A fiatal írók és költők a Sétáló utcán olvassák fel műveiket, a város középiskolásainak pedig rendhagyó irodalomórák keretében mutatkoznak be. A Balatoni Íróhét a múlt század harmincas éveinek elején rangos irodalmi eseménynek számított Keszthelyen. Nagynevű írók és költők – köztük Tersánszky Józsi Jenő, Tamási Áron, József Attila – találkoztak, az íróhét alatt számos anekdota született és irodalmi mű készült. Az idei résztvevők névsora: Bajtai András, Cserna-Szabó András, Deres Kornélia, Fehér Renátó, Király Zoltán, Krusovszky Dénes, László Noémi, Muszka Sándor, Nagy Koppány Zsolt, Szálinger Balázs, Urfi Péter.

 

http://www.keszthely.hu/hirek/balatoni-irohet-ujratoltve

A Balatoni Íróhét a múlt század harmincas éveinek elején rangos irodalmi esemény volt: egy hétre nagynevű írók és költők találkoztak a Balatonon – elég, ha csak Tersánszky Józsi Jenőt, Tamási Áront vagy József Attilát említjük az akkori rendezvény résztvevői közül. Az íróhét napjai alatt számos anekdota született és irodalmi mű készült.

Fél évszázadot követően, 1982-ben Keszthelyen jubileumi üléssel emlékeztek a találkozóra. Az ötvenedik évfordulón a Balaton fővárosa szintén több napra látta vendégül az élő irodalom képviselőit – szakmai tanácskozások, felolvasások, kötetlen beszélgetések alkották a programot, résztvevő volt mások mellett Bertók László, Csorba Győző, Móricz Virág vagy Péntek Imre.

Keszthely harminc év elteltével idejét látja feleleveníteni a rendezvény emlékét. A hagyomány ápolása mellett a jelenkori igényeknek is megfelelve minőségi kulturális programot kínál a város minden érdeklődőnek. A programokon negyven év alatti írók és költők vesznek részt Magyarországról és a határokon túlról; korunk magyar irodalmának fiatal képviselői személyes találkozások során mutatkoznak be a rendezvénysorozat közönségének. Lesznek rendhagyó irodalomórák a város középiskoláiban, utcai felolvasó-délutánra várnak minden érdeklődőt, és esti kortárs irodalmi túrákon kalauzolják a kultúrára nyitott közönséget. A nemrégiben teljesen felújított, legendás keszthelyi Halászcsárda pénteken irodalmi gasztroestnek ad otthont – balatoni halászlével, túrós csuszával és stand-up comedy-vel.

Az önkormányzat és a Goldmark Károly Művelődési Központ mellett főszervező az Újkori Középiskolás Helikoni Ünnepségek Alapítvány, mely nevében hordozza és hagyományait ápolja a szintén nagy múltú – még a Festetics-család által indított – keszthelyi kulturális rendezvénysorozatnak. Csótár András, az alapítvány, valamint az önkormányzat oktatási, kulturális és ifjúsági bizottságának elnöke fontosnak tartja, hogy Keszthely megtartsa és erősítse kulturális központi szerepét, és megfeleljen a Kultúra Magyar Városa rangos címnek, melyet az országban az elsők között nyertek el.

A résztvevők névsora és bemutatásuk (nevükre kattintva): Bajtai András, Cserna-Szabó András, Deres Kornélia, Fehér Renátó, Király Zoltán, Krusovszky Dénes, László Noémi, Muszka Sándor, Nagy Koppány Zsolt, Szálinger Balázs, Urfi Péter

 

http://mno.hu/grund/itt-a-balatoni-irohet-30-ev-utan-ujra-elhozzak-1103220

Szerdán kezdődik a Balatoni Íróhét. Slam poetry, gasztroirodalom, székely stand up comedy és sok fiatal magyar szerző vár mindenkit Keszthelyen. Az íróhét hagyományai egészen 1932-ig nyúlnak vissza. Ekkor például József Attila, Tersánszky Józsi Jenő és Tamási Áron is részt vett a fürdőruhás kiruccanáson.

„Íme, elhoztuk a magyar írást, s nektek adjuk, olvassátok!” – így szólt szerényen és minden pátosztól mentesen a rendezvény szlogenje 1932-ben, amikor először tartottak Balatoni Íróhetet. Az Írók Gazdasági Egyesülete (IGE),  alakult meg ebben az évben, ennek a rendezvénye volt a Balatoni Íróhét. Bár az írók érdek-képviseleti és segélyezési szervéről van szó, itt nem a hátrányos helyzetű írók nyaraltatása volt a cél, hanem az írók és olvasók megismertetése a Balaton környéki lakossággal. Veszprémben, Balatonfüreden, Keszthelyen és Siófokon is voltak programok.

„Írók járták körül a Balatont, most először szervezett csapatban, nem azért, hogy nyaraljanak, hanem hogy ismerkedjenek: ők megismerjék a Balaton táját, vizét, népét és hogy a Balaton népe megismerje őket” – írja Schöpflin Aladár a Nyugatban 1932-ben. Úgy látszik, hogy a Balaton népe külön részt képezett a nemzet testében.   
„Az irodalmon, illetőleg az írók ügyén nem könyöradományokkal vagy más injekciókkal lehet segíteni, hanem (…) a közönség érdeklődésének felélesztésével. Van ebben valami szimbolikus is, tiltakozás az ellen a közfelfogás ellen, hogy az irodalom luxuscikk (…) Az IGE valami olyat kezdett, amit érdemes folytatni és folytatni kell, mert a gondolatok, érdekek, kívánságok mai zűrzavarában nagyobb szükség van az irodalom egységesítő erejére, mint valaha.” Schöpflin rövid kis írása az első Balatoni Íróhét után született, de ezeket a gondolatokat ma éppúgy leírhatná, mint nyolcvan éve, ezért azon sem lehet különösebben csodálkozni, hogy idén megint van Balatoni Íróhét Keszthelyen.   
A rendezvényt nagyon ügyesen vezették be a köztudatba, plakátokkal, reklámfilmmel és folyamatosan frissülő Facebook-oldallal. Itt meg lehet találni az idén részt vevő szerzők bemutatását, a programot és az 1932-es íróhéten részt vevő szerzők csoportképét, amin József Attila, Tersánszky Józsi Jenő és Tamási Áron is felbukkan. A legtöbb író fürdőruhában állt a fényképezőgép elé, és a képről is kiderül, hogy többen magukkal hozták a házastársukat. A hagyományt 1982-ben élesztették fel újra egy emléküléssel, az itt elhangzottakból könyvet is szerkesztettek. Ezen a találkozón jelen volt Móricz Virág is, bár számára nagyon szomorú dátum volt szeptember 5-e: akkor negyven, idén pedig éppen hetven éve, hogy Móricz Zsigmond elhunyt.

Az idei íróhét szervezői is ragaszkodtak a hagyomány diktálta dátumhoz, szerdán kezdődik Keszthelyen a négynapos találkozó, amelyen a program szerint nem emlékeznek Móricz Zsigmondra, viszont itt is szerepel majd egy íróleszármazott. Nagy Borbála Réka szerkesztővel nagyapjáról, Nagy Lászlóról beszélgetnek a Balaton Színházban. Első nap áttekintik az íróhét történetét Cséby Géza előadásával, de rögtön szót kap a kortárs kultúra is, a Balaton Színházban slammereket látnak vendégül, akik a műfajban nem is egyedülálló módon nagy költők életművéből merítenek a szövegeikhez ezen az estén.

A csütörtök már teljes egészében a fiatal íróké lesz Keszhelyen, sétálóutcai felolvasó-délutánon és a Balaton Színházban rendezett kortárs irodalmi túrán találkozhatunk Krusovszky Dénessel, Deres Kornéliával, Bajtai Andrással, Fehér Renátóval és Urfi Péter keszthelyi születésű kritikus-szerkesztő-újságíróval, aki egyébként nem az egyetlen helyi kötődésű résztvevő, a második nap programjában szereplő Szálinger Balázs költő is Keszthelyen látta meg a napvilágot, nemrég pedig főszerkesztőként átvette a Hévíz folyóiratot.
Pénteken a város iskoláiban tartanak rendhagyó irodalomórákat az írók-költők, és felbukkan néhány szerző a kortárs erdélyi irodalomból is: László Noémi, Muszka Sándor (költő, a székely stand-up comedy sztárja), Nagy Koppány Zsolt író és Király Zoltán szerepelnek Keszthelyen, és talán senkit nem lep meg, hogy este Cserna-Szabó András gasztroíró főzni fog a Halászcsárdában. Egyébként magának a vendéglátó-ipari egységnek is hatalmas múltja van, a Hévíz folyóirat legfrissebb száma erről is beszámol. Szombaton ennek az új lapszámnak a bemutatójával zárul az íróhét.

 

November 12-én, Kolozsváron a Bulgakov Kávézóban, 19 órai kezdettel a Bretter György Irodalmi kör E-MIL Különkiadása: Halmosi Sándor szerzői estje Demény Péter részvételével. Közönség: 25 fő.

 

Sajtóvisszhang:

http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article,PArticleScreen.vm/id/81734

„Halmosi Sándor ritkán szóló költő, de kevés szavának súlyos a fedezete. A tömörítés mestere: verseinek tiszta szövege mögött trilógiányi történetek, megszenvedett sors-tragédiák szoronganak.”

Ezek a súlyok azonban nem húzzák le a földre, nem is nehezednek rá. Szabadon repülnek ezek a versek, de nem úgy, mint az énekesmadarak, hanem úgy, mint az interkontinentális repülőgépek, hasznos terhet visznek egy, hál’isten még távoli célállomásra.” – írja a Gileád című kötet fülszövegében Gyimesi László. A Noran Kiadónál 2009-ben megjelent könyve mellett további munkáit is magával hozta Halmosi Sándor Kolozsvárra, a Bulgakov kávézóban hétfőn este tartott rendkívüli Bretter-körre, ahol a szerzővel Demény Péter író beszélgetett.

– Nem tudom, hogy ez a nyolc könyv sok-e vagy kevés, azt azonban nem gondolom, hogy az ember sok jó verseskötetet tud írni egy életben – magyarázta Halmosi. A költő, műfordító és matematikus 1971-ben született Szatmárnémetiben, majd 1989 és 2006 között Németországban élt, azóta Budapesten. Németből és románból fordít, irodalmi lapokban rendszeresen publikál. Első kötete, A démonokkal flancoló 2001-ben jelent meg, 2011-ben napvilágot látott Ibrahim című kötetében pedig 1996 és 2010 között írt költeményeinek egyfajta szerkesztett válogatását tárja az érdeklődők elé. Műhelymunkaként tekint a versírásra, és gondosan odafigyel köteteinek megtervezésére, hogy vizuálisan is izgalmas élményt nyújtson. Az iszlám világába röpítik az olvasót például az Ibrahim borítójának képi motívumai, amelyekben Halmosi Sándornak az élethez és a költészethez való viszonyulása is megtalálható. S hogy milyenek a költeményei? Gyimesi László így fogalmaz: „félreértés ne essék, nem szavalásra, nem plakátokra születtek. Esti meditációk, önbizalom-erősítő meghitt beszélgetések, vagy halk, közös felolvasások illenek hozzájuk.”

 

November 21-én, Székelyudvarhelyen 11 órától a Tamási Áron Gimnáziumban: Alternatív irodalomóra. Este 19 órai kezdettel a G. Caféban: Irodalmi est. Résztvevők: Bálint Tamás, Papp Attila Zsolt, Szántai János, Varga László Edgár. Közönség: 150 fő.

 

November 22-én, Sepsiszentgyörgyön, 12 órától a Mikes Kelemen Gimnáziumban: Alternatív irodalom-óra. 19 órai kezdettel a Tein Teaházban: Irodalmi est. Résztvevők Bálint Tamás, Papp Attila Zsolt, Szántai János, Varga László Edgár. Közönség: 150 fő.

 

Sajtóvisszhang:

http://www.irodalmijelen.hu/node/15115

Az Erdélyi Magyar Írók Ligája novemberi udvarhelyi és szentgyörgyi irodalmi eseményei

November 21-én, szerdán Székelyudvarhelyen Alternatív Irodalomóra a Tamási Áron Gimnáziumban, 13.00 órakor. Moderátor: Szakács István Péter.

Este 19.00 órakor felolvasás a G Caféban. Moderátor: Szabó Károly. Az Alternatív Irodalomórát lebonyolítják és felolvasnak: Bálint Tamás, Papp Attila Zsolt, Szántai János, Varga László Edgár. Szervező: Erdélyi Magyar Írók Ligája.

November 22-én, csütörtökön Sepsiszentgyörgyön Alternatív Irodalomóra a Mikes Kelemen Gimnáziumban, 12.00 órakor. Moderátor: Török Katalin. Este 19.00 órakor felolvasás a Tein Teaházban. Moderátor: Szonda Szabolcs. Az Alternatív Irodalomórát lebonyolítják és felolvasnak: Bálint Tamás, Papp Attila Zsolt, Szántai János, Varga László Edgár. Szervező: Erdélyi Magyar Írók Ligája.

 

http://www.kronika.ro/index.php?action=open&res=69410

Korszellem nélkül: Udvarhelyen és Szentgyörgyön léptek fel az E-MIL alkotói

A hisztis erdélyi irodalmi közéletről, a korszellem szerencsés hiányáról, a kortárs irodalom stabil közönségéről osztotta meg gondolatait csütörtökön Sepsiszentgyörgyön az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) négy szerzője.

Bálint Tamás, lapunk korábbi munkatársa, Papp Attila Zsolt, Szántai János, és a Krónika munkatársa, Varga László Edgár a Mikes Kelemen Gimnáziumban tartottak alternatív irodalomórát, majd Szonda Szabolcs, az estet szervező Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatójának moderálásával a Tein Teaházban találkoztak a közönséggel.

A négy szerző egyébként egy nappal korábban, szerdán az E-MIL által szervezett felolvasókörút keretében Székelyudvarhelyen is fellépett előbb a Tamási Áron Gimnázium diákjai előtt, majd délután a G. Caféban. A felolvasásokkal színesített sepsiszentgyörgyi beszélgetés során Szántai János megfogalmazta, hogy az utóbbi időben bezárultak a csapok, nincs annyi pénz, nehéz a helyzet, és a nehéz helyzetben hisztissé vált az erdélyi magyar irodalmi közélet.

„Hozzászoktunk, hogy nemcsak írunk, hanem egyéb területen is dolgozunk – számokkal foglalkozunk, kocsmát irányítunk, szerkesztünk, hogy legyen miből megélni. Volt egy időszak amikor normalizálódott az irodalmi háttérintézményi rendszer, pályázni lehetett. De ez aztán leállt, így hisztissé vált a szakma” – fogalmazta meg Szántai. Papp Attila Zsolt kifejtette, a 2000-es évek első felétől kezdve fokozatosan újabb szemléletek jelentek meg a szakmában, már nemcsak egy domináns esztétikai szemlélet érvényesül, amely uralná az irodalmi beszédet.

„A korszellem sok újat és jót hoz, de bizonyos szempontból kirekesztő, ezért nekem alkotóként megfelel, hogy nincs korszellem” – szögezte le Papp Attila Zsolt. Varga László Edgár szerint, bár az irodalom nem tömegműfaj, sokan olvasnak, követik a kortárs szerzőket, nem tart attól, hogy elfogynak az olvasók, „és többé a nap sem kel fel”. Bíró Blanka

 

http://www.eirodalom.ro/index.php/hirek-tudositasok/456-felolvasas

A székelyföldi E-MIL estekről.

Az Erdélyi Magyar Írók Ligája négy szerzője: Bálint Tamás, Papp Attila Zsolt, Szántai János és Varga László Edgár felolvasóesten vett részt november 22-23-án Székelyföld két kultúrközpontjában, Székelyudvarhelyen és Sepsiszentgyörgyön.

Udvarhelyen a déli órán először a Tamási Áron Gimnázium diákjainak tartottak rendhagyó irodalomórát Szakács István Péter vezényletével, este pedig a G-káféban hozták az irodalmat a sörök mellé. Itt az estet Szabó Károly könyvtárigazgató vezette, s ő ugyan nem éppen irodalmár, de talán épp kívülállósága folytán keveredett olyan kommunikációs helyzetekbe, melyek általános derültséget váltottak ki a jelenlévőkből, megadva az alaphangulatot. Summa summárum, Szabó Károly eltévedt némiképp a posztmodern reprezentációk szublimátumaiban, de aztán beindultak a kérdések, a faggatózások, a „fiúk” pedig jó formában voltak, jöttek a poénok és mentek, aztán a papírok is előkerültek, Szántai János az Egy lassú skizofrén naplójából című, készülő regényéből olvasott fel, a jelenlévők (jó, na, lehettek volna többen is), vették a lapot, de Bálint Tamás Puskin-átirata is sikert aratott (könnyű volt neki, jegyezték meg a társai, hisz Tamás hazai pályán mozgott). Papp Attila Zsolt, aki felvállalta a tisztességes családapa szerepét (félig poénosan, de a valóságra is utalva, Attila ugyanis három lány apja, két hónapja ikrei születtek) a Fogadó a senki földjén című kötete óta született verseiből olvasott, és mit ad Isten, volt apás vers is közte (de nem mintaapás). Varga László Edgár első kötete megjelenés előtt áll, a nyomdagépek javában csattognak versein, ő elsősorban ebből a könyvből adott ízelítőt.    
Szentgyörgyön a Mikeses diákokat sikeresen ujjaik köré csavarták az EMIL-es szerzők, olyannyira, hogy jó néhány diák az esti, Tein teázóban szervezett estre is elkísérte őket. A szerzőgárda itt talán még felszabadultabb volt, Szonda Szabolcs faggatta őket, ki a társaságot (jól) ismeri. Szóba került a transzközép „blöff” és mai hatása, az EMIL és a populáris irodalom, szerzőség és magánélet: ki mit csinál amellett, hogy ír, hogy mennyire kell ezt halálkomolyan venni – vagy nem. És persze volt felolvasás is, meg poénok is, a generációs különbség mentén még némi élcelődésre is futotta. (Szántai és Papp az EMIL régi, idősebb szerzőinek számítanak – bár ők ketten sem egy generáció tagjai végeredményben; Bálint és Varga pedig fiatalabb).    
Tízéves elmúlt az EMIL, ez és az ehhez hasonló rendezvények is bizonyítják, hogy az irodalmat el kell vinni az emberekhez, s az alkotásokon kívül jó, ha a szerzőt magát is megismerjük. Zsidó Ferenc

 

November 26-án, Kolozsváron a Bulgakov Kávézóban 19 órai kezdettel a Bretter György Irodalmi kör E-MIL Különkiadása: Zudor János költői estje, Selyem Zsuzsa és László Noémi részvételével. Közönség: 70 fő.

 

Sajtóvisszhang:

http://ujkonyvek.egologo.transindex.ro/2012/11/27/zudor-janos-koltoi-estje-kolozsvaron/

Zudor János költői estje Kolozsváron

Zudor János olyasmiről énekelt(!), hogy a főbelőtt miniszterelnök képét látná vigyorogni egy papírpénzen. Ez volt a refrén, lement vagy négyszer. Aztán egy számot a feleségének. Majd felállt a Bretter-kör aktuális elnöke, akinek nagyváradiként, ahogy elmondta, nagy megtiszteltetés bemutatni a nagyváradi Zudor Jánost. Ezt elmondta még egyszer, így, aki nem tudta, megjegyzi egy időre, Zudor János nagyváradi, akár a Bretter-kör épp aktuális elnöke.

Majd Selyem Zsuzsától hangzott el a szokásos kérdés: János, te hogy írod a verseket? Úgy írja, hogy a sírástól halad a nevetés felé, majd a nevetést elérvén visszafordul a sírás irányába, s ott, hátraarc, vagy valahogy így.

Ez olyan, mint a sírva nevetés vagy a nevetve sírás, vagy a kettőnek valami egyvelege, mondja László Noémi, s elismételgeti, hogy ez a nyelvet-öltés szimbóluma, amit erősen szeret a Zudor János-versekben. S megint Selyem, a verset nem ésszel kell olvasni, s ebben, akkor bizonyosodott meg, amikor egyik Zudor-kötethez kellett volna utószót írnia. Mert ezeket megérteni nem lehet, ezeket költő írta, nem kritikus.

S Zudor János elkapja a mikrofont, olvasni akar belőlük, a legfrissebb termésből, azt mondja, tíz éve megjelent kötetből, Élet és irodalom, amiből kinyomnak tízezret, mondja, majd egy olyan, amelyben Băsescu sétáltatja a kutyáit. Ez a legutóbbi. Băsescu flangál, a kutyákon nyakörv van, ők szimbolizálják a népet, s vannak nagykutyák, ők feketéznek örökké, s nekik mindent szabad ebben a kurva országban. Eléggé kacagják. Erre pont megjött a söröm is, sokan voltunk, szék sem jutott mindenkinek.

A sztorizós résznél mesél egy kicsit arról a gorilláról, aki nagyon elverte még anno a zárt osztályos elmegyógyban, ahová bezárták a költőt, de mikor az szabadnapos volt, szabadon járkálhatott, lement a faluba is, nem volt baj.

Többet nem is mond. Mert Zudor János valahogy nemigen akar beszélni, sem válaszolni a kérdésekre, ő a verseit akarja olvasni. De nagyon, ki is cetlizte már őket. Tehát, az est zárásaképpen (is), a költő a verseiből olvasott fel. Elhangzott a Rusnya valcer, egy-egy haiku, elővette az És egy kicsit továbbot, a Jónás alakjára épülő verseiből jó párat, majd elért a Lesz-e öregkorom? címűhöz, melyről, talán, mint pont a legfontosabbról szólt. Valaki balról megválaszolta: lesz. Kálmán Szabi

 

http://www.kronika.ro/index.php?action=open&res=69493

Kolozsvári olvasóival találkozott Zudor János

A kolozsvári Bulgakov kávéházban találkozott olvasóival Zudor János nagyváradi költő, aki őszintén beszélt megpróbáltatásairól, és köteteiből is felolvasott. A költői estet a szintén váradi Báder Olivér gitáros játéka színesítette.

„Kapásból írok verseket, sok a szemét benne, így utólag alaposan ki kell válogatni” – vallott alkotói szokásairól Zudor János nagyváradi költő (képünkön) hétfő esti kolozsvári estjén a Bulgakov kávézóban. Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) és a Bretter György Irodalmi Kör által szervezett találkozón a költőt László Noémi és Selyem Zsuzsa kérdezték, az érdeklődők pedig zsúfolásig megtöltötték a kávéház emeleti termét.

Zudor köntörfalazás nélkül, már-már gyermeki őszinteséggel vallott kalandos vagy inkább tragikus élethelyzetekről, ugyanúgy, ahogy verseiben is teszi, amelyekben a „sírástól a nevetés felé halad”, vagy ahogy László Noémi, az E-MIL elnöke megfogalmazta, „nyelvet ölt” a világra. Az est is eleve oldott hangulatban kezdődött, hiszen a szintén nagyváradi Báder Olivér dzsesszzenész gitárjátékára Zudor rekettes hangján el is énekelte néhány költeményét.

Selyem Zsuzsa felelevenítette, hogy Rencsik Imre, a váradi költőt felkaroló és befogadó Posticum kulturális és ifjúsági központ vezetője kérte meg az idén megjelent A rusnya valcer című kötet szerkesztésére, és az első olvasás után döbbent rá, hogy „milyen kevés az ember esze, amikor verset olvas.” Azt is elmondta viszont, hogy ha valaki megpróbálja megérteni Zudor költészetét, akkor kinyílik előtte a világ, „olyasmit vesz észre, amit addig elrejtett az esze”, bár ettől még nem volt könnyű megírnia a kötet előszavát.

Zudor János elnézést kért, amiért nem volt könnyű megírni azt a bizonyos előszót, majd bevallotta, hogy a versek nagy része a diófási (Nucet) zárt elmegyógyintézetben születtek, ahol a költő másfél évet töltött. „Megvertek… egyszer nagyon. Különösen egy Ovidiu nevű felcser volt veszélyes. Egyszer lementem az udvarra, pedig ezt nem volt szabad, akkor Ovidiu nagyon összevert. De ha ő nem volt ott, mehettem, amerre akartam” – mesélte Zudor egyszerre megdöbbentve és nevetésre ingerelve hallgatóságát. A diófási intézetből végül a Posticum jóvoltából került ki, akik szállást adtak a költőnek, és – ahogy Zudor fogalmazott – „vállalták a felelősséget, hogy nem lesz többé dilis”.

A kolozsvári egyetem francia–magyar szakán diplomázott Zudor János annak idején József Attila Eszmélet című költeményéről írta a szakdolgozatát, és amint maga is bevallotta, költészetében is rokonságot érez József Attilával, aki szintén „elidegenedett” volt. Az est során számos verset hallgathattak meg az érdeklődők, nemcsak az új kötetből, hanem a 2010-ben Szálinger Balázs szerkesztésében megjelent, és tíz év anyagát összefogó Jónás és a mérték című könyvből is. „Zudort olvasva megtapasztalhatjuk milyen az, amikor nem az ész működteti a verset, hanem az a valami, amitől igazi költővé válik a költő” – zárta az estet László Noémi. Varga László

 

http://maszol.ro/index.php/kultura/5635-zudor-janos-sirva-nevetek-mint-villon

Zudor János: „Sírva nevetek, mint Villon”

Zudor János nagyváradi író, költő volt hétfő este Kolozsváron a Bulgakov Irodalmi Kávéház vendége. Az Erdélyi Magyar Írók Ligája és a Bretter György Irodalmi Kör közös meghívottja két kötetéből – A rusnya valcerből és a Jónás és a mértékből – olvasott fel, gitárkísérettel énekelte verseit, és mesélt az elmegyógyintézetről, ahol A rusnya valcer sorai születtek.

Báder Olivér jazz-zenész gitárkíséretével olvasta-énekelte Zudor János verseit a kolozsvári Bulgakovban, amelynek felső terme zsúfolásig megtelt a nagyváradi költő látogatásának hírére hétfő este. László Noémi, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) elnöke, az est egyik házigazdája úgy fogalmazott: Zudor János írásaiban az a legrokonszenvesebb számára, amikor a költő „kinyújtja a nyelvét".

„A sírástól haladok a nevetés felé a verseimben" – vallja Zudor. És valóban: a felolvasott Băsescu sétáltatja a kutyáit, a Nekem kijutott a rácsos szoba, az Übü király-sorozat sírva-nevetésre késztetik az olvasót, hallgatót, amit csak fokoz az elhangzó vallomás, hogy A rusnya valcer versei a Diófáson lévő elmegyógyintézet zárt osztályán születtek.

„Sokszor összevertek, mert nem lett volna szabad lemennem az udvarra, és én mégis lementem. Főleg egy Ovidiu nevű gorilla vert..." – emlékezett vissza a költő a Diófáson töltött másfél évre. Zudor jelenleg a nagyváradi Posticum Kulturális és Ifjúsági Központban él, a szervezet ugyanis „vállalta, hogy többet nem vagyok dilis", mesélte a költő.

Selyem Zsuzsa, az est másik házigazdája elmondta, a Zudor verseskötetéhez kért utószó írása kapcsán jött rá arra: verset nem biztos, hogy az eszével olvas az ember, de ha mégis megpróbálja, akkor kitágul számára a világ. „Bizonyos dolgokat az ember agya levéd, mert nem bír tudomásul venni. János olyan tapasztalatokat tud meg nem szelidítve egymás mellé tenni a verseiben, amikre egy standard ész képtelen" – részletezte benyomásait Selyem Zsuzsa.

Ezt mintegy aláhúzandó olvasott fel néhányat László Noémi a Zudor-féle asszociációk közül, például: „A legtöbb demokráciában fogyasztói rendszer van, amíg el nem fogy egészen", vagy: „latolgatom szép mesémet, kigombolom a vesémet", vagy, (József Attila után szabadon) „Tetem, tetem, magamat elültetem...". Igen, mondta Zudor János, valóban érzek rokonságot József Attilával, az elidegenedésével, csak én mentális elidegenedett lettem.

 

November 28-án, Zilahon 15 órától a Silvania Főgimnáziumban: Alternatív irodalomóra. Benő Attila, László Noémi, Potozky László.

 

November 29-én, Kolozsváron 11 órától az Apáczai Csere János Elméleti Líceumban: Alternatív irodalom-óra. Fekete Vince, György Attila, Hertza Mikola, Molnár Vilmos.

 

Sajtóvisszhang:

http://multikult.transindex.ro/?hir=6752

Újabb helyszínekkel bővült az Erdélyi Magyar Írók Ligájának Alternatív irodalomórák című felolvasó-sorozata. November 28-án 15 órától Zilahon, a Silvania Főgimnázium dísztermében olvas fel Benő Attila, Potozky László és László Noémi, a házigazda Szabó Katalin. Kolozsváron pedig november 29-én 11:30-tól az Apáczai Csere János Elméleti Líceumba látogat Fekete Vince, György Attila, Hertza Mikola és Molnár Vilmos, a házigazda Karácsonyi Zsolt. (hírszerk.)

 

http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article,PArticleScreen.vm/id/82395

ALTERNATÍV IRODALOMÓRÁKAT tart Zilahon és Kolozsváron az Erdélyi Magyar Írók Ligája. Ma, november 28-án, szerdán délután 3 órára a zilahi Silvania Főgimnázium dísztermébe várják az érdeklődőket (résztvevő írók: Benő Attila, Potozky László, László Noémi; házigazda: Szabó Katalin), november 29-én, csütörtökön délelőtt fél 12-től pedig az Apáczai Csere János Elméleti Líceumban találkoznak az olvasókkal (résztvevő írók: Fekete Vince, György Attila, Hertza Mikola, Molnár Vilmos; házigazda: Karácsonyi Zsolt).

 

December 8-án, Marosvásárhelyen a Bulgakov Kávézóban XI. E-MIL Díjkiosztó Gála.18 órától: Homonnai Varga András flamenco-gitáros produkciója. 19 órai kezdettel: Színes tintákkal – kortárs erdélyi költők estje. Felolvasnak: Farkas Wellmann Endre, Fekete Vince, Karácsonyi Zsolt, László Noémi, Lövétei Lázár László, Orbán János Dénes, Vass Ákos Lajos. 20 órától: a Méhes György Nagydíj és Debütdíj kiosztása – kiderül, kik részesülnek idén a legrangosabb erdélyi magyar irodalmi díjban. Laudációt mond: Selyem Zsuzsa, Szálinger Balázs. Záróakkordok: Homonnai Varga András. Allófogadás és ünnepi kerekasztal. Közönség: 40 fő.

 

Sajtóvisszhang:

http://vasarhely.ro/kozter/atadtak-mehes-gyorgy-nagydijat-es-debutdijat

Átadták a Méhes György-nagydíjat és debütdíjat

XI. Díjkiosztó Gálaestjét tartotta az Erdélyi Magyar Írók Ligája szombaton a vásárhelyi Bulgakov kávézó báltermében. Az est folyamán ünnepélyes keretek között átadták a legrangosabb erdélyi magyar irodalmi díjat: a Méhes György Nagydíjat, valamint a Debütdíjat.

A Gálaest kezdőakkordjait Homonnai Varga András, Európa-hírű erdélyi magyar zenész játszotta, aki flamencogitáros előadásában tradicionális flamenco műfajokkal és saját szerzeményeivel szórakoztatta az egyre gyülekező közönséget.

László Noémi, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) elnöke, az est házigazdájaként, megnyitotta a Gálaestét. „Marosvásárhely a kultúra metropolisza” – kezdte mondanivalóját, hiszen a résztvevőkkel a G. Caféban párhuzamosan zajló Látó Irodalmi Játékok Kovács András Ferenc felolvasóestjéről érkeztek a Bulgakovba. Kolozsvár, Arad, Brassó után, idén végre Vásárhelyen került sor a díjátadásra.

A Színes tintákkal nevet viselő kortárs erdélyi költők estje alatt a meghívottak, „jelöltek” tartottak felolvasást saját költeményeikből. A házigazda kérésére könnyed hangvételű versekkel készültek a költők. Fekete Vince kezdte a sort, aki előadta Tévé, A saját véleményről, A nimfomán című verseit.

„Hagyd a tévét, a hülye híreket, és napilap se/rontsa az otthoni légkört! Ki velük, kifelé!
Olvass könyveket, a költők, írók sorait vedd,/ és meglásd: nyugalom, béke köszön le reád.”  (részlet a Tévé című versből)

„Isten hozott újra a költők sorában” – köszöntötte László Noémi Orbán János Dénest. A kolozsvári Bulgakov tulajdonosa kevésbé vidám, komolyabb, hosszabb költeményt, Egy kiskörúti kis karámbanversciklusát olvasta fel. Őt követte a Pulton innen, pulton túl nemrég bemutatott kötet szerzője, Vass Ákos Lajos. A Bulgakov pultosa után Farkas Welmann Endre következett. Jód kisasszony című, nem túl vidám, de vidáman élvezhető költeményével örvendeztette meg a jelenlevőket.

„Jód kisasszony az egyetlen szerelmem / mert két másik közt csak ő marad / az ismétlődő, felsejlő értelem / s az idő is ő, amelyen áthalad.”

Az est házigazdája is a felolvasók között volt, „elérkezett az est kellemesen skizofrén pillanata”, így saját magát is felkonferálhatta. Karácsonyi Zsolt versei között volt vidám, barna, volt kávé, test és szerelem. A felolvasást „Székelyföld zárta keretbe”, utolsóként Lövétei László adta elő feleségének írt versét, kiengesztelésként, mivel hosszú távollét után sem tudott azon az estén családjával lenni.

A felolvasásokat követte a díjak átadása. A Debütdíjat a fiatal Vass Ákos Lajos vehette át, amit megelőzött Selyem Zsuzsa író és egyetemi tanár hozzá intézett dicsérete. „Jó versek vannak Vass Ákosban. Nem is hezitáltam, hisz láttam szemináriumon, hogy jól bánik a szavakkal” – hangzott. A Debütdíjban azon első kötetes szerzők részesülhetnek, akik az adott időben ígéretes írónak bizonyulnak. A díj odaítélése nem feltétlenül a kiadott köteten alapszik, hisz fontos a mögötte álló ember, árulta el az E-MIL elnöke.

Szálinger Balázs költő magánéleti okok miatt nem lehetett jelen a neves eseményen, így levélben közölte laudációját a Nagydíjas felé, amelyet az est házigazdája tolmácsolt. 2012-ben Farkas Wellmann Endre vehette át a Méhes György Nagydíjat, melyet őszinte hálával és meglepettséggel vett át. „Voltak előjelei, hogy ma este kitűntetésben részesülök, de őszintén meg vagyok lepve. Szakmai elismerésként is nagyon fontos, ugyanakkor jó visszaidézni Méhes György emlékét” – jegyezte meg az immáron Nagydíjas költő. Farkas Wellmann Endre gratulált Vass Ákosnak is, bátorította az ifjú költőt, hogy a slam poetry műfajában is további sikereket érhessen el. „Erős költőkké válnak, akik majd teltházas irodalmi esteket tartanak” – tette hozzá zárásként.

 

December 14-én, Berlinben, 19 órától a Magyar Írószövetség és a Collegium Hungaricum Berlin közös szervezésében: Krízis a krízisben. Irodalmi est és beszélgetés. Résztvevők: Király Zoltán, László Noémi, Szentmártoni János, Végh Attila. Az est moderátora: Kalász Orsolya. Házigazda: Can Togay filmrendező, színész, író, a Berlini Collegium Hungaricum igazgatója. Közönség: 25 fő.

 

Sajtóvisszhang:

http://www.szekelyhon.ro/muvelodes/udvarhelyi-iro-berlinben

A német fővárosban olvas fel Murányi Sándor Olivér székelyudvarhelyi író, akinek idén megjelent kötetét nemrég mutatta be Fried István Herder-díjas irodalomtörténész az udvarhelyi G. Caféban.

A Zordok, a székely szamuráj című regény szerzője ezúttal német ajkú közönség előtt képviseli a kortárs magyar irodalmat. A Magyar Írószövetség, az Erdélyi Magyar Írók Ligája és a Collegium Hungaricum Berlin által közösen rendezett december 12-i rendezvényen fellép még Szentmártoni János költő, írószövetségi elnök, László Noémi és Király Zoltán kolozsvári költők, az E-MIL elnökei, valamint Végh Attila József Attila-díjas budapesti költő. Az est moderátora Kalász Orsolya, Németországban élő költő és műfordító, házigazdája Can Togay filmrendező, színész, író, a Berlini Collegium Hungaricum igazgatója. A német anyanyelvűek mellett várják az elszármazott székelyföldi irodalomkedvelőket is a Dorotheenstrasse 12. sz. alatti Collegium Hungaricumban, 19 órától.