Ugrás a tartalomra

 

Filmfesztivál Janoviccsal és Koltai Róberttel – Drakula-filmnovella, szerelem és cigánygyilkosságok

Az október 3–6. között megrendezésre került Filmtettfeszt változatos kínálatát Kolozsvár mellett idén még hat erdélyi városban: Nagybányán, Sepsiszentgyörgyön, Nagyszebenben, Székelyudvarhelyen, Nagyváradon, Csíkszeredában lehetett megnézni.

Kolozsvárott, a rendezvény központi helyszínén igazi filmes forgatag volt a hétvégén, a mozizást kerekasztal-beszélgetések, szakmai workshopok és egyéb kísérőprogramok színesítették. Tavalyhoz hasonlóan, a vetítéseket követően ismert rendezőkkel találkozhattunk, akiket Gergely Zsuzsa, a Kolozsvári Rádió szerkesztője kérdezett.

 

 

 

Átadták a Sárga Csikó-díjat

 

Az első nap ünnepélyes pillanattal rajtolt: Buglya Sándor rendező vehette át a tavaly, a Filmtett Egyesület által alapított Sárga Csikó Életműdíjat. Buglya munkásságát, fontosabb filmjeit Zágoni Bálint, a rendezvény szervezője értékelte. A elismerésről tudni kell: az egyesület évente tüntet ki egy-egy olyan filmes személyiséget, aki munkásságával jelentős mértékben segíti vagy segítette a kezdő és a tapasztalt erdélyi filmesek pályájának alakulását. A 2012-es Filmtettfeszten Durst György producer vitte haza a Sárga Csikó-díjat.

Zágoni méltató szövegében hangsúlyozta: tavaly egy producer kapta az elismerést, idén egy orvosnak adják. A díjazott a gimnázium befejezése után orvosi pályára lép – 1970-ben általános orvosként diplomázik, de már egyetemi hallgatóként beszippantja a film. 1965-től független filmesként tevékenykedik, előbb a Magyar Független Film és Video Szövetség (MAFSZ) főtitkára, később elnöke, majd örökös tiszteletbeli tagja, később pedig az UNESCO Union Internationale du Cinéma Non Professionel elnökségi tagja.

Ezzel párhuzamosan felvételizik a Budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol operatőri, valamint film- és tévérendezői oklevelet szerzett. 1983-tól kezd tanítani, előbb a budapesti Színház- és Filművészeti Egyetemen és a Klagenfurti Egyetem Média Fakultásán. Ezután olyan állomások következnek, mint a Szent István Egyetem, a Pázmány Péter Egyetem, a Dunaversitas. S végül, hajszálpontosan tíz évvel ezelőtt itt, Kolozsváron, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen, a Fotó-, filmművészet, média szakon vizuális nyelvet, operatőri, produceri, rendezői és dramaturgiai ismereteket tanít.

Alkotóként, tehát rendezőként és operatőrként több mint 400 rövid-, kísérleti, animációs és oktató-, dokumentum- és játékfilmet, valamint televíziós műsort jegyez. Producerként előbb a Movi, a Duna Televízió, a Fórum Film, majd a Dunatáj Alapítványnál több mint 350 film útját egyengeti. „A díjak általában statikus, méltóságteljes kis szobrok. A Sárga Csikó egy dinamikus, vidám, fiatalos díj. Olyan, mint te magad” – zárta méltatását a szervező.

A díjátadó ünnepség végén a Juhász Ágota rendezte Nászidő című, 13 perces, 2007-ben készült dokumentumfilmet nézhettük  meg, amelynek a producere a friss Sárga Csikó-díjas Buglya Sándor.

Ezt követően Bálint Ibolya A csoda,  Felméri Cecília Boldogságpasztilla , Szőcs Petra A kivégzés, Cristina Groşan Együtt és a Vakáció a tengerparton című rövidfilmjekbe kóstolhattunk bele, majd Pikler Mátyás Köszönöm, jól című nagyjátékfilmje és Deák Krisztina Aglaja címet viselő alkotása voltak terítéken. A vetítések után a közönség a filmek rendzőivel ismerkedhetett a Gergely Zsuzsa vezette beszélgetéseken.

A Győzelem mozi programjával párhuzamosan a Bulgakov Irodalmi Kávézóban is zajlottak különböző rövidfilmevetítsések, animácisó vetítések.

 

 

Janovics Világrémje és a korabeli orvospropaganda

 

A fesztivál másnapja igazi filmtörténeti csemegéket tartogatott: a Művész moziban Janovics Jenő 1920-ban készült Világrém című némafilmjét vetítették annak apropóján, hogy száz éve készült az első erdélyi némafilm, a Sárga Csikó. Az alkotást sajnos ma már nem lehet levetíteni, nem maradt fenn egyetlen filmkópia sem. A Világrém az első olyan magyar–román kopordukció, amely állami finanszírozásban részesült, olyan ismert színészek játszanak benne, mint Fekete Mihály, Poór Lili, Izsáky Margit, Baróti Erzsi vagy Bretán Miklós.

 

A film utáni beszélgetésen Kötő József színháztörténész hangsúlyozta:  A világrémnek a művészeti értékei mellett fontos társadalomjobbító feladata is  volt, az emberek figyemét a két világháború között gyakori és akkor még gyógyíthatatlan betegség, a szifilisz veszélyeire próbálta felhívni.

Az alkotásra az akkor a színpadon is népszerű naturalisztikus jelleg, az élet fényképszerű ábrázolása, az ebből fakadó néhol groteszk, elnagyított mozgás, korszerű törekvések, játékstílus jellemző. Ellentmondások övezik azt a tényt, hogy valóban Janovics rendezte-e a Világrémet. Egyes történeti források szerint a film Csorba Mártonját alakító Fekete Mihály a rendező.

Bokor Zsuzsa társadalomtörténész a Világrémre mint orvosi propagandafilmre próbálta felhívni a figyelmet, amelyet 1921–22 között Erdély minden helységében levetítettek. Az „úri közönség” fizetett a moziért, a szegényebb emberek, katonák, cselédek pedig ingyen nézhették meg az alkotást. Hasonló jellegű  filmek egyébként más orvosi betegségekkel, a tuberkulózissal, gyermekhalandósággal kapcsolatban is készültek. A Világrém létrejöttéhez olyan neves orvosok járultak hozzá, mint a szifilisz gyógyításának kutatásával foglalkozó Constantin  Levaditi professzor vagy  Dominca Stanca korabeli ismert nőgyógyász is – hangsúlyozta a társadalomkutató, aki szerint nemcsak a betegségre, hanem a család és a közösség fontosságára is próbálta az alkotás ráirányítani az emberek figyelmét.

 

 

Egyszerre nevetni és sírni Koltaival

 

A Filmtettfeszt másnapján Kovács Andrással is találkozhattunk a Győzelem moziban sorra került Falak című  filmje vetítése után, valamint különböző témájú dokumentumfilmeket és rövidfilmeket nézhettünk meg.

Az esti vetítések csúcspontja a Sose halunk meg! filmklasszikus volt Koltai Róbert rendezésében.

A vetítés utáni közönségtalálkozón a rendező kedélyesen mesélt alkotásáról. „Azokat a történeteket szeretem, amelyeken egyszerre nagyon sokat lehet nevetni, néha be lehet pisilni a nevetéstől, és ugyanakkor facsarodjon meg az ember szíve” – utalt a film stílusára Koltai, aki fiatal színészként sokszor emlegette nagybátyjának, hogy Gyuszi bácsiból egyszer filmet fog csinálni. Ami akkor lehetetlenségnek tűnt, mégis megvalósult.

Gyuszi bácsi alakja hasonlít Koltai valós életbeli nagybácsijához, aki vállfaárus, szenvedélyes lóversenykedvelő, bohém alak volt. Mindenkit megnevettetett maga körül, óriási hangja volt, amikor a Népstadionban megszólalt berezonáltak a világítótestek – magyarázta a művész viccesen. Imike – akit Szabados Mihály alakít – pedig az ő gyerekkori énjét adja részben vissza, a krémesevő jelenet is megtörtént sztori alapján került a vászonra. A valóságban azonban Gyuszi bácsi csak saját magát avatta be az élet felnőtt örömeibe, tehát Imike találkozása a szőke lánnyal, akit Gáti Kati alakít, már a művészi fantázia szüleménye.

Megtudtuk azt is: a rendező eredetileg egy kisebb szerepet akart csak játszani, aztán a film producere, Simó Sándor meggyőzte: legyen ő Gyuszi bácsi.

Deutsch bácsit,  a tánctanárt alakító Csákányi László Koltai szerint felejthetetlen alakítást nyújt, és bár sajnos nem kapott életében Kossuth-díjat, nemigen van jobb magyar színész nála.

A Sose halunk meg! derűt fakaszt az emberek arcára, ugyankkor meghatódunk, el is gondolkodunk rajta. A  rendezőnek sikerült olyan stílusú alkotást vászonra vinnie, amelyet ő maga is szeret nézni – tán ez a titka annak, hogy a film ma is képes telt házat bevonzani.

Koltai  elmondta azt is: az emberi dolgok érdeklik, a gépfegyveres, lövöldözős jelenetek például határozottan untatják, aludt is el már ilyen jelenet közben.

 

 

 

 

               

 

A 13. Filmtettfeszt – Magyar Filmnapok szombati és vasárnapi programjai is tartogattak izgalmas pillanatokat a mozi kedvelőinek. A szerelemtől, a párkapcsolatoktól, a férfi-nő különbözőségeitől kezdve a cigánygyilkosságokról szóló dokumentum értékű filmeken át, az ifjúsági és gyerekeknek szóló filmekig bőséges volt a kínálat.

        

Szombat délelőtt elsősorban a szakmabelieket várta egy izgalmas kerekasztal-beszélgetés a Forgatókönyv-fejlesztés a Magyar Nemzeti Filmalapnál címmel, ahol Divinyi Réka forgatókönyv-fejlesztési igazgató, valamint három munkatársa, Benkő Orsolya, Hegedűs Bálint és Maruszki Balázs forgatókönyv-fejlesztőkkel Zágoni Balázs beszélgetett.

Ezzel párhuzamosan Kovács András 1967-ben készült Falak című filmjének vetítése zajlott a Győzelem moziban. Gábor Miklós, Latinovits Zoltán, Bánki Zsuzsa, Drahota Andrea, Mensáros László közismert színészek alakítása valóságos filmtörténeti revelációként hatott.

Kora délután a dokumentumfilmeké volt a tér: Felméri Cecília Eladó remények és Oláh Kata, Csukás Sándor A Griff, a Dámvad és a Varjú alkotásaiba lehetett belekóstolni.

Ezt követte egy újabb Kovács András-film, a Szeretők közönségtalálkozóval egybekötött vetítése. A Kossuth-díjas rendező 1983-ban készült alkotásában Cserhalmi György, Kiss Mari, Tábori Nóra, Bálint András, Borbáth Otília alakítják a főbb szerepeket, és az egyik legismertebb filmjeként tartják számon.  Vera elvált, fiatal nő, Tamás családos ember. Hosszú ideje találkoznak titokban, egy ismerősük nyaralójában. Vera azt szeretné, ha a férfi nyíltan vállalná a kapcsolatukat, de Tamás nem akar válni – hétköznapinak tűnő szerelmi történet, azonban a női karakterek kidolgozottsága, a képi világ a történetiségen túlmutató élményt nyújt.

A közönségtalálkozón Kovács András női szereplőivel kapcsolatban elmondta: a film a párkapcsolatok bonyolultságára utal, illetve arra is, hogy nem a férfi, hanem a nő a teremtés koronája, legalábbis ebben a filmben. A Verát alakító Kiss Mari egyénisége megragadta a rendezőt, ezért esett az akkor még annyira nem ismert művésznőre a választása.

A társadalomban még ma is férfiuralom van, amelynek folytán a nők sokszor kiszolgáltatottak, előnytelen helyzetben vannak, ezt is próbálja a film érzékeltetni – utalt a filmbéli történetre a művész.  Kovács nem szereti, ha túljátsszák a szerepet, ilyenkor mindig közbeavatkozik. A színészekkel való munka megkívánja a határozottságot – indokolta.

Kovács András alkotása után kissé nehéz volt ráhangolódni egy egyházi témát kibontó alkotásra. Maksay Magdolna Márton Áron boldoggá avatási pere című dokumentumfilmje az erdélyi püspök személyiségéhez visz közelebb.  A vetítés utáni beszélgetésen a rendező és Nagy Mihály történész-szakértő a dokumentumfilm alkotási folyamatába avatta be az érdeklődőket. A film rokonok, ismerősök, paptársak elbeszélésére, levéltári adatokra, egyháztörténeti forrásokra alapozva kívánja bemutatni az erdélyi katolikus püspök alakját. „Igazságszerető, szigorú, de kedves ember volt, úgy sírt, hogy közben mosolygott” – állapította meg Maksay.  

Az alkotás olasz fordítása már elkészült, így a dokumentumfilm Rómában is bemutatásra kerül, valamint Székelyföldön és Nagyváradon terveznek legközelebb vetítést.

A vallásos tematika után újból a szerelem, a párkapcsolatok kifogyhatatlan témája került a vászonra. Szajki Péter Nejem, nőm, szeretőm című filmjében különböző szerelmes párokat, más-más nő- és férfitípusokat láthatunk, a szabad gondolkodásútól a nagyon vallásosig, mindenkinek más-más problémával kell megküzdenie, hogy a kapcsolat, avagy a házasság zökkenőmentesen tudjon működni. A nagyon sok humoros jeleneten könnyesre nevetjük a szemünket. A színészek, Schell Judit, Gubik Ági, Tompos Kátya, Lovas Rozi, Rudolf Péter, Stohl András játéka felejthetetlen pillanatokat nyújt.

A nagyjátékfilmet Nagy Dénes, Szabó Szonja, Szirmai Márton, Vácz Péter, Szabó Simon rövidfilmjei követték, valamint a Bulgakov kávézóban is zajlottak ezzel párhuzamosan vetítések.

A Filmtettfeszt zárónapjának délelőttjén a gyerekek is találtak kedvükre való csemegét. Két Fekete István-regény: a Vuk és a Tüskevár filmes változatát nézhették meg. Dargay Attila Vukja és a Balogh György rendezte Tüskevár nem csak a legkisebbeknek, bármely korosztály számára szép pillanatot nyújt.

Délután Rodriguez Endre, Daróczy József 1942-ben készült Férfihűség című filmjét nézhettük meg, majd a 12. Filmtett workshop alkotásainak vetítése zajlott.

Az esti nagyjátékfilm előtt a Filmtett születésnapi tortáját kóstolhattuk meg. Az édes pillanatok szükségesek is voltak a Csak a szél című alkotás drámai képeihez, amelyben a rendező, Fliegauf Bence valós történetéből ihletődve a cigánygyilkosságokra próbál reflektálni.

A nyomor, a mélyszegénység, a fajgyűlölet, az, ahogy egy cigánycsaládot gépfegyverrel végeznek ki az éjszaka leple alatt, ők meg a vészjósló zajok hallatán azt hiszik, hogy csak a szél, megrázó, ám tanulságos útravalóként szolgált. A főbb szerepekben Toldi Katalint, Lendvai Gyöngyit, Toldi Györgyöt, Sárkány Lajost láthattuk.

A nagyjátékfilm-vetítéseket Cserhalmi Sára Drága besúgott barátaim című filmje zárta.

Ezzel párhuzamosan az Insomnia kávézóban rendhagyó felolvasószínház várta az érdeklődőket, amelynek a Drakula halála című, 1921-es filmregény szolgált alapjául.

Papp Attila Zsolt költő, a Helikon szerkesztője elöljáróban elmondta: Drakula Bram Stoker világhírű regényének első adaptációja a közhiedelemmel ellentétben Magyarországon készült. A filmet Lajthay Károly rendezte, bemutatója 1921-ben volt, egy évvel a Murnau-féle Nosferatu premierje előtt. A filmszalagból mára sajnos egyetlen példány sem maradt fenn.

A rövid felvezetőt követően Karácsonyi Zsolt költő, a Helikon főszerkesztője, Szántai János író, Jakab-Benke Nándor filmrendező és Pál Emőke színművész felolvasták a filmnovella alapján készült forgatókönyvet.

Zágoni Bálint, a fesztivál egyik szervezője az Irodalmi Jelen kérdésére elmondta: jövőre lehetséges, hogy a fesztivált más városokra is kiterjesztik, mindenképpen örvendetes, hogy idén hét városban sikerült megszervezni az alkotások vetítsét. A fesztiválprogramba bekerülő filmek kiválasztásával kapcsolatban elmondta: a fő szempont a változatosság, hogy közönségfilmek és fesztiválnyertes szerzői filmek is kerüljenek be a programba az utóbbi egy-két évben bemutatott termésből.

A Filmtettfeszt jövőre is tartogat meglepetéseket,Szász János Nagy füzet c. játékfilmjét láthatjuk többek között, amelyet már az idei fesztiválon le szerettek volna vetíteni, csak a film most épp egy világkörüli bemutató turnén van. Zágoni azt reméli, hogy jövőre még több erdélyi várost be tudnak vonni a vetítésekbe.

 

Varga Melinda

 

 

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.