Merészség a bel canto jegyében
Közel harminc színpadi művel várja közönségét a Kolozsvári Magyar Opera a 2013–2014-es évadban. Az országos premierek közül az elsőre – Rossini Ory grófjának bemutatójára – szeptember 22-én került sor.
Merészség a bel canto jegyében
„Az elmúlt évtizedek legmerészebb évadját nyitjuk meg” – jelentette be Szép Gyula, az intézmény igazgatója a sajtótájékoztatóval egybekötött közönségtalálkozón a Kolozsvári Magyar Opera emeleti előcsarnokában. Ebben az évadban hat premiert tűz műsorra a társulat, köztük olyan közismert zeneszerzők, mint Rossini és Verdi műveit.
Az első országos bemutatóra most hétvégén került sor: Gioacchino Rossini Ory grófja című, kétfelvonásos vígoperáját láthattuk eredeti (francia) nyelven, magyar és román feliratozással Szabó Emese rendezésében, Jankó Zsolt és Horváth József zenei vezetésével. Az előadás a Francia Kulturális Intézet támogatásával jött létre.
December elején igazi zenei csemege várja az érdeklődőket: a Magyar Állami Operaház együttműködésével Verdi három – Giovanna d’Arco, Haramiák és Luisa Miller című – operáját mutatják be Kolozsvárott. E zenei darabokat fiatalon, Schiller drámáira írta az olasz komponista. Előadásukkal Verdi születésének kétszázadik évfordulója előtt tiszteleg az intézmény, akárcsak – az Olasz Kulturális Központ felkérésére – októberben a Traviatával, amelyet már többször nagy sikerrel játszott a kolozsvári zenés társulat.
Mintegy 25-30 címet tűz műsorra a társulat ebben az évadban. Az igazgató kiemelte Igor Sztravinszkij Tavaszi áldozat című táncjátékának és Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című operájának januári előadását. Áprilisban a Budapesti Operettszínházzal közösen Lehár Ferenc operettjét, A mosoly országát mutatják be, májusban pedig Mozart Figaro házasságának premierjére kerül sor, amelyet Novák Péter magyarországi vendégrendező visz színre. A tervek között szerepel még Orbán György Bűvölet című darabjának színre vitele a Bartók Plusz Operafesztivállal közösen.
A Bánffy-emlékévhez igazi különlegességgel kapcsolódik a kolozsvári társulat: rekonstruálja azokat ajelmezeket, amelyeket a Kékszakállú herceg vára 1917-es budapesti bemutatójára készített Bánffy Miklós. Mivel a felújítás sok előkészületet igényel, a jövő év novemberére tervezik az emléknapokat. Szép Gyula végezetül elmondta: az új évadban műsoron maradnak a korábbi népszerű előadások is, mint a Valahol Európában – amely minden alkalommal telt házat vonzott – vagy A sevillai borbély, a Tosca, a Bál a Savoyban és a Cirkuszhercegnő, és a szilveszteri szórakoztató műsor sem marad el.
Az új operaévad rendkívül színes programjának ismertetése után részletesen kitértek a hétvégi bemutatóra. A Francia Kulturális Intézet igazgatója, Benoît Bavouset humoros, a darab cselekményét és a címszereplőt találóan szemléltető szövegét olvasta föl az egybegyűlteknek. Ory grófja a csábítás nagymestere volt, így minden kolozsvári férfinak oda kell a napokban figyelnie a feleségére, kedvesére, hiszen a főszereplő a város utcáin kóborol – jegyezte meg.
Nagy Ibolya, az előadás és az intézmény korrepetitora a mű előtörténetébe, a fontosabb bemutatók és az ezt övező kritikai visszhangok világába avatott be. Érdekességként említette, hogy Berlioz – az éles tollú kritikus és az olasz zeneszerző ellenlábasa – elragadtatással írt az 1828-as bemutatóról. Dicsérte a pergő cselekményt, az invenciózus dallamot, a zenekari összhatást.
Az Ory grófja rendkívül nehéz mű, ezért egy operaházon belül sokszor nem is találnak hozzá megfelelő énekeseket, ezzel magyarázható, hogy gyakran nemzetközi stáb áll össze színre viteléhez. A hatvanas évektől rendszeresen lemezt készítettek az előadásról. Tizenhat ilyen felvétel maradt ránk, ezeken olyan nagy énekesek alakítják az Ory grófjának fontosabb szerepeit, mint Barabás Sári, Miklósa Erika, Cecilia Bartoli vagy Alberto Zedda. Az operát világszerte gyakran játsszák nemzetközileg ismert énekes gárdával: idén Bécsben, 2011-ben Genfben, Zürichben és a New York-i Metropolitanben, 2010-ben Szegeden, 2008-ban Stuttgartban mutatták be. 2014-ben pedig a Milanói Scala és Lyoni Operaház szervez közös premiert a műből.
A bel canto (’szép ének’) zenei korszakának egyik csúcsát jelentő darab érdekességeiről Jankó Zsolt,az előadás zenei vezetője beszélt, majd a rendező, Szabó Emese méltatta a darabban szereplő szólisták – Bardon Tony, Covacinschi Yolanda, Barabás Zsuzsa, Sándor Árpád, Balla Sándor, Iulia Merca – kiváló színpadi és hangi kvalitásait. Erről azonnal meg is győződhettünk, ugyanis a sajtótájékoztató meglepetéseként egy-egy részletet énekelt a műből az Isoliert alakító Barabás Zsuzsa és az Ory grófját játszó Bardon Tony.
Varga Melinda
