Irodalmi törvényt sürget a JAK elnöke

2011-ben kiélezett küzdelem folyt az elnökségért Gaborják Ádám és Krusovszky Dénes között, szinte izzott a levegő a szigligeti kastélyban. Ez annak is volt köszönhető, hogy egy időpontra esett a kétévente esedékes sorozatszerkesztői és a háromévente esedékes elnöki pályázatok kiírása. Idén nem várható kemény, egymás köteteit, díjait és kapcsolatrendszerét boncolgató kampány a József Attila Kör elnöki tisztségéért, ugyanis egyedül a jelenlegi vezető, Gaborják Ádám nyújtott be pályázatot. A választásra augusztus végén kerül sor a kényszerű száműzetésbe vonult 26. JAK-táborban Balatonszemesen.

Már a tábor meghirdetésekor megindultak a találgatások, miért kellett 15 év után más helyszínt választaniuk a szervezőknek. Gaborják Ádám nyilvánossá tett pályázata választ ad erre a kérdésre is. Az elnök szerint az átépítések miatt bizonytalan a szigligeti Alkotóház jövője, ráadásul megfelelő tájékoztatást sem kaptak, ezért döntöttek a költözés mellett. A pályázati anyagból az is kiderül, hogy Gaborják Ádám szeretné a tábort egy kulturális fesztivállá alakítani, amely nemzetközi vonatkozású rendezvény lenne. Tavaly már ennek jelzéseként a résztvevők karszalagot kaptak, és közös észt–magyar fordítói munka is folyt a kultúra- és alkoholfogyasztás szüneteiben. Emellett a leendő elnök gyermek- és ifjúsági irodalmi tábort is szervezne, ahol a korosztálynak megfelelő irodalmi témákról esne szó. (Gaborják Ádám pályázata teljes terjedelmében innen tölthető le).

Gaborják Ádám egy korábbi egyeztetésen az írószervezetek képviselőivel

(Balról Mészáros Sándor, a Szépírók Társaságának elnöke, jobbról Varga Betti, a Fiatal Írók Szövetségének tagja)

Az elnöki pályázat erőteljesebben szeretné mozgósítani a magánszektort, amely jelenleg a Mr. Sale öltönyüzlet részvételére korlátozódik. Emellett Gaborják Ádám a külföldi pályázati lehetőségekre koncentrálna, amelyekből a szervezet kiadásainak egyharmadát kívánja fedezni. Ez az elképzelés elég merésznek hat annak fényében, hogy a kormány éppen korlátozni szeretné többek között a Norvég Civil Alap magyarországi működését, befolyását. A források átcsoportosítására Gaborják szerint a csökkenő állami támogatások miatt van szükség. Az elvonásokat, zárolásokat egyébként a JAK az elmúlt három évben folyamatosan sérelmezte, miközben a német megszállás emlékműve elleni tiltakozásként visszautasította a magyar adófizetők pénzének egy részét. Ezt ellensúlyozza – a pályázat tanúsága szerint – a Nemzetközi Visegrádi Alaptól kapott 6000 eurós támogatás, amely feltételezhetően az egyik ösztönző erő lehet Gaborjáknak a pályázatokból történő anyagi talpon maradásra.

A pályázat legérdekesebb pontja egy irodalmi törvény megalkotásának gondolata. Ez a tervek szerint szabályozná a finanszírozást, a művészeti díjak rendszerét, a folyóirat-támogatásokat, a könyvkiadást és még az oktatást is. A törvény valószínűleg megoldást jelenthetne a kormány és a szakmai közösségek állandó kötélhúzására, amely az utóbbi években a támogatások és a díjak körül csúcsosodott ki. Mivel az anyag nem tartalmaz konkrétumokat, megkerestük Gaborják Ádámot, hogy részleteiben is megismerjük a tervezet irányvonalait. Lapunknak írt válaszából kiderül, hogy „a jelenlegi bizonytalan jogi környezetbe néhány féket” szeretnének beépíteni a törvénnyel. Mindennek mintáját az elnök az előadó-művészeti törvényben látja, de a konkrétumok megalkotásához jogászok és közgazdászok bevonására van szükség – közölte Gaborják Ádám. A kormány azonban egyre nagyobb szerepet szán a Magyar Művészeti Akadémiának a kultúrára fordítandó adóforintok elosztásában, így a pályázatban vizionált, szakmai összefogásra épülő tervezet valójában az MMA elleni fék lehetne. Tehát valószínűleg homlokegyenest ellentmondana a kormány szándékainak.

Az összesen 16 oldal terjedelmű elnöki pályázatban számos olyan homályos fogalom van, amely a műfajnak megfelelő divatos szakzsargonból származik (belső ökonómia, közösségépítés, workshop, belső és külső kommunikáció fejlesztése stb.). Az ebből adódó, politikai megnyilatkozásokra jellemző ködösséget az elnöki pályázat az eddig megvalósított rendezvények felsorolásával ellensúlyozza. A lista tekintélyt parancsoló, kezdve a 2012-es Haza/Heimat/Home fesztiváltól a debreceni KULTOK konferenciáin át egészen a szervezet új tagjait bemutató Frissítőig. Azt azonban Gaborják is elismeri, hogy az fővárosi irodalmi programokat nem hangolják össze a szervezők. Így előfordulhat, hogy az egyébként is csekély látogatottságnak örvendő felolvasóestek kényszerhelyzetbe hozzák a lelkes kultúrafogyasztót. Ennek megoldását is fontos célnak tartja az elnök. De a József Attila Kör tagjait is megpróbálja klubozásra bírni, kétheti találkozókkal.

Az is érződik a pályázati anyagot olvasva, hogy az elnök a kortárs irodalmat önállóan kevésbé tartja versenyképesnek, mint a társművészetekkel karöltve. Az internetes összművészeti próbálkozások (InstaVers, JAKPass) visszaigazolják ezt az elképzelését. Talán ebből adódott a Medium Art projekt terve is, amely egy különböző területeken alkotó közösség egy téma köré épülő antológiáját jelentetné meg.

A József Attila Kör elnöki pályázatára érkezett egyetlen munka jelezheti azt is, hogy a jelenlegi tagság elégedett Gaborják Ádám tevékenységével. Elnöksége alatt a József Attila Kör erőteljes résztvevőjévé vált az ellenzéki politizálásnak, és többször volt motorja a kormány kulturális intézkedéseit támadó nyílt levelezésnek. Az egyébként sokaknak szimpatikus, de gyakorlati eredményt egyáltalán nem hozó magatartás azt eredményezte, hogy sokszor találkozhattunk Gaborják Ádám nevével – a vezető hírportáloktól kezdve a népszerű tévécsatornákig. Teljes bizonyossággal azonban csak augusztus 30-án, a Balaton-parti szavazáson fog kiderülni, hogy a „jakosok” többsége milyen arányban hosszabbítja meg az elnök mandátumát.

Gaborják Ádám a 2012-es szegedi Sziveri-konferencia előadójaként

Gaborják Ádám 1983-ban született. Finnugor és magyar szakon végzett a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE), ahol az Irodalomtudományi Doktori Iskola hallgatója is volt. Óraadóként dolgozott az SZTE-n. Számos verses- és tanulmánykötet szerkesztésében vett részt. Rendszeresen publikál szépirodalmi témájú recenziókat, esszéket, tanulmányokat a legkülönbözőbb irodalmi folyóiratokban. Önálló kötete 2013-ban jelent meg a Pluralica és a Fiatal Írók Szövetségének közös kiadásában Megtaláld helyed (Kritikák, tanulmányok két esszé között) címmel. 2011-től a József Attila Kör elnöke.