Ugrás a tartalomra

Mi akadályozza az e-könyv térnyerését Magyarországon?

Könyvet lopni nem olyan nagy bűn, pláne könyvtárból – tartja a magyar vélekedés, amelyet egyetemisták örökítenek át generációról generációra. Úgy tűnik, a digitális világban sincs ez másként, hiszen a legnagyobb magyar torrentoldalakon külön kategóriát kaptak az e-könyvek. Magyarországon a fájlmegosztó portálokon naponta több ezer kiadvány cserél gazdát, miközben a nyomtatott könyvek vásárlása rohamosan csökken. Nem is beszélve arról, hogy egy-egy szépirodalmi művet gyakran mindössze 500–1000 példányban adnak ki. Az e-könyveladás Morcsányi Géza, a Magvető Kiadó igazgatójának elmondása szerint részükről elenyésző. Ezt erősítette meg a Typotex Kiadótól Votisky Zsuzsa is. A letöltések száma viszont azt mutatja, lenne igény az e-könyvre. Lássuk, hol hibádzik a rendszer!

Németországban hamar felismerték, hogy kordában kell tartani a fájlmegosztó portálokat, különben a film- és e-könyvforgalmazók hamar lehúzhatják a rolót. 2008 előtt a jogtulajdonosnak kellett bejelentenie, ha a termékével kapcsolatos visszaélést észlelt. 2008 után viszont az internetszolgáltatóknak törvényi kötelezettségük figyelni a fájlmegosztó portálokhoz kapcsolódó nagy mennyiségű adatforgalmat, majd eljuttatni az erről szóló kimutatást a bírósághoz. A bíróság ezután kikérheti az adott IP-címhez tartozó részletes letöltési listát. Amennyiben a szerzői jogot sértő letöltést észlel, 300 és 3000 euró közötti összeget szabhat ki. Az átlagos bírság egyébként 800 euró, amely visszatartó erejűnek mutatkozik. Németországba költözött magyar „letöltők” is szembesültek a német jog szigorával, és egy ismert fórumon igyekeztek jogi segítséget kérni. A legfontosabb rögtönzött e-jogászi tanács úgy hangzott: be kell fizetni a bírságot. Más vélemények szerint létezik jogi kiskapu a helyzetre.

Magyarországon ezzel szemben nincs ilyen jellegű szabályozás, így a jogtulajdonosnak kell kezdeményeznie az illegális tartalom eltávolítását. Megkérdeztük néhány e-könyvvel is foglalkozó magyarországi kiadó vezetőjét, mit tennének, ha egy könyvük felkerülne valamelyik ismert magyar fájlmegosztó portálra. Morcsányi Géza, a Magvető Kiadó vezetője első lépésben felszólítaná a tartalomkezelőt, majd a rendőrséghez fordulna. Válasza azért is érdekes, mert az egyik legnépszerűbb magyar torrentoldalon a Magvető Kiadó számos sikerkönyve egy kattintással ingyenesen letölthető. Grecsó Krisztián Mellettem elférsz című regényét a cikk írásának időpontjában 1805-en töltötték le. Ulickaja Daniel Stein, a tolmács című regényét 1125 letöltő helyezte fel mindenféle anyagi ellenszolgáltatás nélkül virtuális könyvespolcára.

Nemes Gábor, az Európa Könyvkiadó Kft. vezetője kérdésünkre elárulta, hogy már több alkalommal küldtek felszólítást az illegális tartalom vagy az arra mutató link miatt egy-egy weboldalnak, és azt utána az érintettek el is tüntették. Annak ellenére, hogy az Európa Kiadó csak néhány hónap múlva jelenteti meg több száz e-könyvét, számos kiadványukat közzétette néhány felhasználó bizonyos torrentoldalakon. Az elszánt könyvmolyoknak még az sem jelentett akadályt, hogy házilag kellett digitalizálniuk a könyvet. A doc formátumban feltöltött Umberto Eco-műre (Loana királynő titokzatos tüze) 529 letöltő volt kíváncsi.

Votisky Zsuzsától, a széles e-könyvkínálattal rendelkező Typotex Kiadó vezetőjétől megtudtuk, hogy többször került fel fájlmegosztóra egy-egy kiadványuk digitalizált változata. Ebben az esetben a „gyanús oldalakkal” nem lehetett kapcsolatot teremteni, így nem volt más mód, tudomásul kellett venni a helyzetet, bármennyi mű is került fel az adott oldalra.

Sajnos a cikk lezárásáig nem kaptunk választ a magyar könyvpiac meghatározó képviselőjétől, a Libritől, pedig a jogilag szürke zónában elhelyezkedő, torrentoldalakon zajló e-könyvfel- és letöltés őket is érinti. Egy-egy népszerű libris kiadvány gyakran napokon belül felkerül a fájlmegosztó oldalakra, ahonnan olvasók ezrei jutnak hozzá a sikerkönyvekhez, miközben az akciós polcokon halmozódik a nyomtatott áru.

Egyelőre a nyomtatott könyvek állnak nyerésre (Fotó: artsonline.hu)

Az e-könyvek feltöltésével az olvasók próbálják kisegíteni egymást, hiszen aki egyszer fizetett egy kiadványért, az „jófejségből” hozzáférhetővé teszi másnak is. Cserébe pedig ő kereshet magának olyat, amely még nincs meg a gyűjteményében. Az adatcserével járó szolidaritás hatékonyan működik. De ki lesz szolidáris a könyv szerzőjével és kiadójával, aki vállalta a megjelentetés anyagi kockázatát? Megváltozhat-e az a gondolkodásmód, amely más szellemi termékét a tulajdonos hozzájárulása nélkül minden erkölcsi és jogi aggály nélkül fel- és letölthetővé teszi? L. Simon László egykori kulturális államtitkár 2013-ban erről a következőképpen nyilatkozott: „A vásárlóerő növekedése mellett komoly mentalitásbeli változásokra is szükség van ahhoz, hogy ez – az e-könyvek piacát erőteljesen sújtó – szemléletmód megváltozzon.”

Ezeket a mentalitásbeli változásokat azonban eddig sem a kormány, sem az ország gazdasági helyzete nem ösztönözte.

Hollandiában éppen az e-könyvek illegális cseréjének visszaszorítása miatt vetették fel a vízjeles megoldás tervét. Ennek lényege, hogy minden megrendelt könyv egyéni digitális ujjlenyomatot, vízjelet kap, amely utal a megrendelőjére és forgalmazójára. Így visszakövethetővé válik, hogy ki tölthette fel az adott könyvet a fájlmegosztó portálokra. Ennek következtében a jogtulajdonos közvetlenül számon kérheti a felelőst.

Egyes vélemények szerint „olcsóbb áron itthon is robbanhatna az e-könyv”. Ez az elmélet a fentiek tükrében nem állja meg a helyét, hiszen az említett robbanás a piacon kívül zajlik. Ráadásul Magyarországon egy középkategóriás e-könyvolvasó 26 000 forint. Lévai Balázs Lovasi – Idáig tudom a történetet (Libri, 2014) című kiadványa most 2590 forintba kerül a kiadó honlapjáról rendelve.  Ha egy letöltő tíz ehhez hasonló kaliberű könyvet beszerez a torrentoldalról, akkor a készülék már visszahozta az árát. Jelenleg a magyar fájlmegosztókon több tízezer könyv szerezhető meg ingyenesen. Ez hihetetlen bevételkiesést okoz az egyébként is pengeélen táncoló könyvszakmának. A cikk címében feltett kérdésre ennek tükrében úgy válaszolhatnánk, hogy a magyar e-könyv térnyerését mi, torrentezők akadályozzuk a leghatékonyabban.

Boldog Zoltán

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.