Teleki Pál nyomdokain
Az Eötvös Collegium patinás, felemelő eleganciát sugalló előcsarnokában gyűltek össze a megemlékezők, Teleki Pál lépcsőfordulóban felállított szobránál. A Teleki Pál Érdemérem a Bethlen Gábor-díj és a Márton Áron Emlékérem mellett a Bethlen Gábor Alapítvány harmadik kitüntetése. Mint az emlékezés moderátora elmondta, Teleki Pál áldozatos küzdelme – a vesztett háború és a trianoni ítélet nyomán megcsonkított, kirabolt és erkölcsileg lezüllött ország közállapotának rendbetételéért, a hibás döntés revíziójáért, az igazságosabb békéért és a magyar állam függetlenségéért – megbecsülést érdemel az utókortól.
A műsor kezdetén Rigó Balázs, az Eötvös Collegium tagja Ady Üdvözlet a győzőnek, és József Attila Bús magyar éneke című verseit mondta
A nemzetközileg elismert tudós, politikus kiemelkedő szerepet vállalt a szellemi honvédelemben és az ifjúság nevelésében, az elitképzésben is. Több mint két évtizeden át volt a magyar cserkészet szellemi vezetője és patrónusa, egyetemi professzor, valamint az Eötvös József Collegium kurátora. A tudós-államférfi nemzetépítő munkája, az elcsatolt területeken és külföldön élő magyarok, a nagycsaládosok és a lengyel menekültek iránti szolidaritása bátorító példa lehet a későbbi nemzedékek számára.
Teleki Pál szobra koszorúk között
Teleki Pál halálának 63. évfordulóján a főváros döntése miatt Budavár helyett végül Balatonbogláron állították fel a tudós-államférfi közadakozásból létesített szobrát, mely most az Eötvös Collegiumban áll. A szobor alkotója, Rieger Tibor szobrászművész, Teleki Pál születésének 125. évfordulójára emlékérmet készített, melyet évente ítélnek oda arra méltó művészeknek, tudósoknak, alkotóknak.
A díjakat a szobor mellett összegyűlve adták át
Domokos László történész, a Trianoni Szemle című folyóirat főszerkesztője úgy fogalmazott köszöntőjében: a költők helyzetjelentései mindig igazak. Domokos a zentai születésű papköltő, Bogdán József Rábéi vers című művét idézte: „Rábén az utolsó háznál állok / hol tolvajt szüli az alkalom. / Amerre nézek, törmelék, vályog, / Trianon néz be az ablakon.” A történész kiemelte, a vers igazsága azóta sem változott, körülöttünk mindenfelé Trianon néz be minden ablakon. Egy másik igaz költői helyzetjelentés Illyés Gyuláé, a Szekszárd felé című versben: „Jár szemem a kedves / kis anyán / s azt gondolom: / Itt megy a hazám”. Amíg a kormány tudatos intézkedésekkel erősíti a nemzet összetartozását, addig él a remény, hangsúlyozta Domokos. Ez az összetartozás az erkölcs, a közösségi és jellemformáló erő, amely a jövő biztosítéka.
Domokos László költőket idézett
Lezsák Sándor, az elismeréseket odaítélő kuratórium alelnöke azzal lépett a mikrofonhoz: országot fel lehet szabdalni részekre, de nemzetet soha, az egy és oszthatatlan. Az alelnök hangsúlyozta, olyan embereket jutalmaznak most a Bethlen Gábor Alapítvány nevében, akiknek munkájuk nem befejezett, áldozatosan folytatják nap mint nap.
A kitüntetettek egymás után vették át az oklevelet és az emlékérmet Lezsák Sándortól, aki valamennyiüket bemutatta néhány baráti szóval. Elsőként Medvigy Endrét, irodalomtörténészt, közírót és szerkesztőt, aki hivatalos tevékenységén túl régi barátságot is ápol Lezsák Sándorral. Ő az az ember – emlékeztetett a kuratórium alelnöke –, aki rektori engedéllyel írhatta meg összefoglaló munkáját az erdélyi irodalom történetéről, s akiről eközben III/III-as jelentések születtek. Munkája igazi misszió, sorozatban szerkeszti a magyar irodalom remekműveit, többek között Nyírő József regényeit. „Megkeményített téged az elmúlt négy évtized munkája, Isten áldjon meg érte” – adta át az elismerést az irodalomtörténésznek Lezsák Sándor.
Elősként Medvigy Endre vette át az érdemérmet Lezsák Sándortól
Mátyus Aliz író, lapszerkesztő, az Eötvös Collegium Baráti Kör tagja lépett Lezsák Sándor mellé, aki nem árulta el az írónő születési évét, csupán azt: Gyümölcsoltó Boldogasszonyhoz köthető a jeles dátum. „Többször mondtam már Mátyus Aliznak, drámát kellene írnia, s most ezt számon kérem rajta” – fogalmazott Lezsák Sándor, aki szerint Mátyus sorshelyzetek iránti érzékenysége, szociografikus látásmódja, a műveiben rejlő tanulságos helyzetek arra predesztinálják, hogy prózaírói munkássága mellett drámákban is felmutassa tehetségét.
Mátyus Alíz
Bánhegyi Ferenc iskolaigazgató, tankönyvíró munkáját azzal a tisztelettel méltatta Lezsák Sándor, amellyel a tankönyvszerzők felé fordulhatunk, és Bánhegyi életműve e tekintetben kimagasló. A Cegléden működő Apáczai Kiadó munkatársaként számos tankönyv került ki a keze alól, amelyek nemcsak a kisdiákok életkorának megfelelő, izgalmas, érdekes, színes kiadványok, de nemzetformáló szemléletük példaértékű lehet minden tankönyvíró számára. Bánhegyi Ferencnek nemcsak írói, szerkesztői munkájáról kell megemlékezni, de a rendhagyó iskolai órákról is, melyeket szerte a Kárpát-medencében tart.
Bánhegyi Ferenc
Kisida Elek a gyógyítás művészetén túl a közéletnek is aktív szereplője – mutatta be Lezsák Sándor a Százak Tanácsa tagjaként is munkálkodó orvost. Egy sebésznek soha nem remeghet a keze – tette hozzá a kuratórium alelnöke –, és Kisida Eleket leginkább a higgadtsággal, szilárdsággal jellemezhetjük, az angyali nyugalommal az arcán. „Így tudunk hinni az orvosban” – fogalmazott Lezsák. Kisida Elek nemcsak a test orvoslásával törődik, de gondolati írásai a hitet fogalmazzák meg a történelmi bajainkból való gyógyulásban, és máris enyhül tőlük fájdalmunk.
Jobbra Kisida Elek
A Teleki Pál Érdemérmet egy munkatársi gárda, a Lánchíd Rádió szerkesztősége is megkapta idén. Hét éve indult az adásuk, és nagyon nagy szó, hogy ellenzéki időben szólalhattak meg – emlékeztetett Lezsák. Nem baráti közegben vállalták az igaz szó felelősségét, és azt, hogy munkatársakat toboroznak. Azóta felzárkózott melléjük a Magyar Hírlap, a Magyar Nemzet, a Hír TV, de az már a közönség felelőssége, hogy valóban hallgassuk is, olvassuk is ezeket a médiákat – hangsúlyozta az alelnök.
"Látkép" az Eötvös Collegiumban
A korábbi tervek szerint a kitüntetést átvette volna Roman Kowalski lengyel nagykövet is, a lengyel–magyar összefogás támogatója, ám külföldi tartózkodása miatt a díjátvételre később kerül sor. Roman Kowalski azt kérte, valamilyen ünnepélyes alkalomhoz kapcsolódjon e pillanat, s ez ősszel, Teleki Pál születésének 135. évfordulóján következik majd el.
Az idei díjazottak
Az ünnepélyes díjátadó befejezéseként Szabó András színművész Vas István Teleki Pál emlékezete című versével köszönt el a hallgatóságtól. „Csak ő tudta, hogy Magyarország / Nem osztály, nem tömeg, / De mindig az egy, meg az egy / S vállalta sorsát.”
Szabó András színművész
Szöveg és fotók: Laik Eszter