A víz az úr

 „A víz az úr”, állapítja meg Gaborják Ádám, a József Attila Kör elnöke, a fiatal írókat, költőket felvonultató beszélgetéssorozat, a „Frissítő” szerkesztője, utalva az asztalán álló könyvek közös vonására. Vendégei Nagy Márta Júlia, akinek néhány nappal korábban jelent meg Ophelia a kádban című verseskötete, illetve Szőcs Petra, aki szintén nemrég mutatkozott be a Kétvízközzel.

Szőcs Petra, Nagy Márta Júlia és Gaborják Ádám

A két első könyves költő máskor is lépett már fel együtt, mivel elmondásuk szerint kölcsönösen érdeklődtek egymás szövegei iránt: Petrát Márti szókimondása és keménysége, Mártit Petra verseinek képi világa fogta meg. Sokáig nem publikáltak, aztán az irodalmi érdeklődés mellett a közös, részben költőkből, írókból álló baráti társaság mégis a versírás felé terelgette őket. Bár Szőcs Petra éppen azért félt elküldeni a szövegeit egy-egy szerkesztőségnek, mert ha esetleg nem ütik meg a várt színvonalat, kellemetlen helyzetbe hozhatja az ott dolgozó ismerősöket.

Megtudjuk, hogy az első kötete címét adó Kétvízköz Kolozsvár egyik városrészének elnevezése – olyannyira ritkán használt név, hogy még az ott élők közül sem ismeri mindenki. Mivel a szerző is onnan származik, és ő is csak később találkozott ezzel a névvel, egyfajta kabalaként kezdett rá tekinteni. A kötet versei konkrét helyeket járnak be, a helyszínek között szerepel Szentpétervár is, a tér azonban hiába valóságos, inkább mesebelinek tűnik. 

A kötetcím Kolozsvár elnevezésére utal

A mottó Jékely Zoltántól származik, aki szintén Erdélyben töltötte a gyerekkorát, és szintén Budapestre került, de az életrajzi hasonlóságok mellett a tárgyakhoz, a házakhoz vagy éppen a fákhoz való kötődése miatt is költői elődnek tekinthető. Petra az írás melletti sokféle tevékenysége közül a fotózást tartja a legkötetlenebbnek, a filmezést pedig a csapatmunka és a szervezési feladatok miatt kissé fárasztónak, bár utóbbi területen is sikeres: A kivégzés című rövidfilmjét beválogatták a cannes-i filmfesztivál programjába.

Amennyire fontos helyszín Szőcs Petra esetében Kolozsvár, annyira markánsan vannak jelen Nagy Márta verseiben a kertvárosok. Hasonló környezetben nőtt fel Debrecenben, és Budapestre költözve is a külső kerületekbe szeretett bele. Ilyen „szellemváros” Pestújhely és Zugló, utóbbi a kötet több versében is visszaköszön. A városrész tereinek megjelenítése misztikus elemekkel egészül ki, amelyek a mesék, mítoszok iránti érdeklődésre vezethetők vissza.

Debrecenből Budapestre – Nagy Márta útvonala

Gaborják kérdésére válaszolva a szerző nem tartja magát kimondottan Shakespeare-fannak, a Hamlet női karaktere, Ophelia azonban elég érdekes volt ahhoz, hogy szerepe legyen a címadásban. Előkerülnek a kedvenc zenék is, Nick Cave balladái, a metálbandák gótikus hagyományokon alapuló dalszövegei, illetve a romantikához való különös viszony: az irodalmi klasszikusok és a hagyományok szeretete megvan, de a romantikának létezik egy olyan oldala, amelyet – ha már a metál szóba jött – a költő szerint stílszerűen leginkább szöges bakanccsal kellene taposni.

 Szöveg és fotók: Szarka Károly