Kolozsvár mozira hangolva

Kilenc nagyjáték-, négy dokumentum-, számos rövid- és animációs film,  kísérőprogramok, közönségtalálkozók közismert magyar filmesekkel, vetítések erdélyi városokban, ahol évek óta nincs mozi – a 14. Filmtettfeszt – Magyar Filmnapokon jártunk.

Kolozsvár mozira hangolva

Borongós, hideg őszi estéken a lehető legkellemesebb időtöltés beülni a jó meleg moziterembe, és hagyni, hogy ne csak a végtagjaink, a szellemünk, na meg a szívünk is felengedjen egy-egy jó magyar film premierje láttán. Zágoni Bálint, a fesztivál fő szervezője rátappintott a lényegre a rendezvény ünnepi megnyitóján, amikor a cudar időjárást emlegette jó indokként a mozizásra. Persze nem csak ezért volt érdemes beülni a kolozsvári Győzelem moziba, amely a korábbi évek hagyományaihoz híven idén is a rendezvény központi helyszíne volt. Fontos kiemelni, hogy a Kincses Város mellett kilenc más városban is zajlottak vetítések és különböző kísérőprogramok: Nagyvárad, Székelyudvarhely, Nagyszeben, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Nagybánya, Kézdivásárhely, Kovászna és Beszterce kapcsolódott be idén a fesztiválba.

Muhi  Andrásé a Sárga Csikó

Az ünnepi megnyitó fénypontja a Sárga Csikó Díj átadása volt, amellyel idén Muhi András producert tüntették ki. Az első erdélyi filmről elnevezett díjat olyan filmes szakembereknek ítélik oda, akik meghatározóan támogattak erdélyi filmművészeket. Korábban Durst György és Buglya Sándor kapták az elismerést. A trófeát, amelyet Koncsag Ádám tervezett,  Kósa András László, a kitüntetést támogató Bukaresti Balassi Intézet igazgatója nyújtotta át Muhinak, aki többek között Lakatos Róbert, Felméri Cecília és Bertóti Attila alkotói pályájának alakulásában játszott fontos szerepet.

A laudációt mondó Felméri szerint azokra a filmekre, amelyek Muhi Andrásnál készülnek, figyelni kell. A díjazott életútjáról elmondta: a producer 1956. október 6-án született Budapesten. Végzettsége szerint ügyvéd: 1980-ban diplomázott az ELTE jogi karán, majd a Csepeli Acél- és Fémművek jogi tanácsadójaként dolgozott. 1993 és 2000 között a vállalat vezérigazgatója volt. 2000-ben alapította meg az Inforg Stúdiót, amely kis- és nagyjátékfilmek, valamint animációs és dokumentumfilmek gyártásával egyaránt foglalkozik. Számos filmjük szerepelt sikerrel az elmúlt évek hazai és nemzetközi fesztiváljain, sok közülük jelentős trófeával tért haza.

A díjátadót követően Muhi Erdéllyel való kapcsolatának történetét elevenítette fel. “Minden ott kezdődött, amikor Durst György elkövette azt a hibát, hogy elküldte vágni az Inforghoz Lakatos Róbertet. Innen már nem volt megállás, jöttek a többiek” – mesélte nevetve. A producer a legfiatalabb erdélyi születésű filmesekről sem feledkezett meg. A díjátadón hangsúlyozta:  Szőcs Petrával és Visky Ábellel szeretne a közeljövőben együttműködni. 

Ötvenhat szerelmi szállal

Az ünnepséget követően megnézhettük Bertóti Attila Ariadné fonala című animációs rövidfilmjét, majd következett a fesztivál nyitófilmje, a Szász Attila rendezte Berni követ, amelyben a címszerepet Kulka János közismert színész alakítja.

Aki szép magyar filmet akar látni, amelyen el lehet érzékenyülni, mégsem hajlik át a giccsbe, annak a Berni követ tökéletes választás. Műfaja szerint  történelmi thriller,  két '56-os emigráns fiatalember történetét meséli el, akik 1958-ban betörtek a svájci magyar nagykövetségre.  A két megkésett szabadságharcos sztorija, akit Kimmel Tamás és Kádas József alakít, valós történetből ihletődik, és nem a trhiller-jelleg, hanem az érzelmi szál miatt válik igazán izgalmas alkotássá.

A vetítést követő közönségtalálkozón Szász Attilával, a film rendezőjével,  Köbli Norbert forgatókönyvíróval és Kollarik Tamással, a Médiatanács képviselőjével, aki a film elkészítését lehetővé tevő Magyar Média Mecenatúra program irányítója, Buzogány Klára beszélgetett. Kiderült: új műfajt próbáltak vászonra vinni erről a korszakról. Az ötvenes évek periódusából azokat a dolgokat kívánták kiemelni, amelyek feldolgozatlanul maradtak. A rendező szerint a szerelmi szál, az érzelmi sík az, amely a ma nézőjét közelebb tudja vinni ötvenhathoz és az azt követő eseményekhez.  

A beszélgetés végén Kollarik ismertette a Magyar Média Mecenatúra program működését, amely határon túli alkotóknak is lehetőséget kínál a pályázásra. Tíz kategóriában igyekeznek teljes támogatást nyújtani a filmterveknek, ennek fejében pontos határidőre kell elkészülniük. Az alkotás munkafolyamatába  nem szólnak bele, teljes szabadságot biztosítanak a művészeknek. A pályázóknak ugyanakkor  befogadói szándéknyilatkozatot  kell hozniuk valamelyik tévécsatornától, amely biztosítja, hogy az illető alkotást szélesebb körben is megismerhetik, és nem csak az asztalfióknak készül.

Az est további részében Dyga Zsombor Coch Surf, illetve Boldizsár Márk Isteni műszak című  nagyjátékfilmjét nézhettük meg.

Szerelempatak

A rendezvény másnapja a 11. Jameson CineFesten bemutatott magyar rövidfilmekkel startolt, majd erdélyi alkotók hasonló alkotásait nézhettük meg. Délután a Sapientia épületében a száz éve született Tolnay Klári emlékére szerveztek könyvbemutatóval egybekötött filmvetítést. Megnézhettük az Ágról szakadt úrilány című, 1943-as filmet, illetve Góg Laura Tolnay 100 című életrajzi kötetét ismerhettük meg.

A Győzelem moziban dokumentumfilmmel folytatódott a program: Sós Ágnes Szerelempatak című filmje csempészett életkedvet a borongós délutánba. A magyarországi rendezőnő tabudöngető filmjében idős emberek mesélnek a testi szerelemről. Ha egy szóval kell jellemezni Sós Ágnes alkotását, akkor kétségtelenül az “életöröm” a legmegfelelőbb.

Bár a helyszín Csíkszentdomokos, a rendezői szándék egy európai világfalu bemutatása, ahol idős emberek őszintén, bájjal és humorral beszélnek a szerelemről, arról, hogy a vágy örök. Csaknem három évig készült a film, először magyarországi helyszínnel  és szereplőkkel próbálkozott a rendező, de mivel ott nem talált archaikus közegre, Erdélyben keresett új helyszínt és újabb szereplőket. Útmutatásul Balázs Lajos Amikor az ember nincs es ezen a világon című néprajzi munkája szolgált.

Sós olyan dokumentumfilmet szeretett volna készíteni, amely játékfilm-elemekkel él, ezért kicsit népmesei, álomszerű az alkotás, a történetek viszont valósak, nincsen beállított, eljátszott póz, ezek az idős emberek valóban ilyenek. A film több európai fesztiválon járt már, számos szakmai elismerést kapott, külföldön is népszerű.

A nap két nagyjátékfilm: Zomborácz Virág Utóélet és Kerékgyártó Yvonne Free Entry című alkotásának közönségtalálkozóval egybekötött vetítésével zárult.

Overdose, tartótiszt, bölcsészsors

Szombaton délelőtt gyeremek- és ifjúsági filmeket lehetett megtekintetni a Győzelem moziban, majd délután újból a dokumentumfilmeké volt a tér.

Ferenczi Gábor Overdose – Vágta egy álomért című filmje a díjnyertes magyar paripa történetét dolgozza föl, az első győzelemtől a  ló súlyos megbetegedéséig.

Varga Ágota Tartótiszt című alkotása egy múlt rendszerbéli tartótisztet szembesít tetteivel. A film szereplője az első ilyen személy, aki a nyilvánosság előtt, arcát vállalva megszólal. A rendező szembesíti őt három egyházi tisztségviselővel is, akiket annak idején meghurcoltatott. Mintegy kétezer oldalnyi levéltári anyag tanulmányozása után bukkant rá szereplőjére, akit nem is volt annyira nehéz rávenni a filmben való szereplésre, mint ahogy azt bárki gondolná – árulta el a film készítője.

A  program Reisz Gábor fiatal rendező első nagyjátékfilmjével, a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan című alkotásával folytatódott, amelynek központi témája  a budapesti fiatal bölcsészsors. Áron 29 éves, frissen végzett az egyetemen, barátnője elhagyta, a szülei tartják el, amíg munkát keres. Csak akkor jön rá arra, hogy a káoszban tart valahová, amikor elutazik. Lisszabonból hazatérve még utoljára tesz egy próbát arra, hogy megtalálja a helyét ebben a világban, a maga tempójával, belátással kiegészülő lázadozással.

A humorral, egyedi képi megoldásokkal, életszerű jelenetekkel tüzdelt film rendezőjét a közönségtalálkozón kérdező Papp Attila Zsolt megállapította: tulajdonképpen egy nemzedéki állapotfilmről van szó, amely súlyos társadalmi problémákat vet föl. Reisz abból indult ki, ami körülveszi, nem akart ítélkezni, csupán a valóságot próbálta vászonra vinni. A film főszerepeiben amatőr színészeket láthatunk, a párbeszédek, a jelenetek ettől annyira valósághűek.

A napot Herczeg Attila Megdönteni Hajnal Tímeát című játékfilmje zárta.

Szeretetéhes szabadesés

A zárónap délelőttjét gyermek- és ifjúsági filmek töltötték ki, majd a Filmtett-rövidfilmek vetítése és  Halász Glória Dr. Lala című dokumentumfilmje következett. Ez után, akit nem kergetett ki a teremből Tolnai Szabolcs Erdő című nagyjátékfilmjének túlzott elvontsága (az egyetlen film, amely a fesztiválon nem kapott tapsot), megnézhette Pálfi György alkotását, amelyre valósággal verekedtek a helyekért a nézők.  

A Szabadesés hét emelet egymás alatti lakásainak nem hétköznapi történeteiben jeleníti meg vizuálisan szorongásainkat. Bár nagyjátékfilm, tulajdonképpen hét kisebb filmből tevődik össze, az epizódok viszont nem csak önálló történetek. A rendező a közönségtalálkozón elmondta: vágyakról, szeretethiányról, álomkórról és rémálmokról,  a szolidaritás hiányáról mesél a filmje, olyan dolgokról, amelyekről a mai emberek nem beszélnek.

A leghátborzongatóbb jelenet a “visszaszületés”, amikor egy anya úgy gondolja, nem szeretné már a gyermekét, s legszívesebben visszacsinálná az egészet, hogy kapja vissza előző életét. A vásznon a szó szoros értelmében visszaszületik  a gyermek. De ugyanilyen sokkoló, amikor egy meztelen nő sétál a nagy társaságban, akik annyira el vannak foglalva egymással, hogy tudomást sem vesznek arról, hogy mellettük van egy teljesen pőre test. Bár igencsak sokkoló az emberi természet kegyetlenségével, a folyamatos szeretethiánnyal szembesülnie annak, aki igazi mai filmet akar látni, mindenképpen érdemes megnéznie, mikor vetítik legközelebb.

Varga Melinda