A bábos – Kemény Henrik 90. születésnapja

Budapest. Leégett a népligeti Kemény Henrik Bábszínház. Mitől és miért, örök rejtély marad. Henrik lélekben akkor, 2011. október 3-án halt meg. Testében rá két hónapra. A bábszínháza 22 éve alszik, üres, előadás a felújítása óta nem volt benne. Úgy havonta kimegy megnézni, elzarándokol a ligetbe, télen ritkábban. Ahogy egészsége engedi.

Az utolsó fényképem róla, hazafelé tart. Az utolsó előttin vidám, bár aggódik, mert a kezét megharapta a bábszínházát őrző kutya, lassan gyógyul a seb. Ócska nadrág, apró termet. Naponta battyog a Király utcában boltba, várja, hogy az autósok végre átengedjék a zebrán, aztán befordul a Vörösmarty utca húszba. A kaputelefonon szerényen ennyi: Kemény. A régi dicsőséget por lepi, inkább a házbeliek tudják, ki ő. A nagyobbacska gyerekeknek ő Süsü, a sárkány joviális riszálása, a még nagyobbacskáknak Hakapeszi Maki, ahogy mondja a tábla csokoládét, meg Vitéz László, aki palacsintasütőjével hókon vágja az ördögöt, seggbe rúgja a rosszat. A klasszikus vásári bábjátszás, aminek ő az utolsó mestere, a virtualitás korában kihalni látszik, pedig a rossz seggberúgására folyamatos az igény. Bizony pajtikáim!

Ahogy Jávor A színész, Rodolfó A bűvész, ő is a huszadik század nem felejthető magyar celebjeinek egyike, A bábos. Ötvenötben megcsinálja a győri bábszínházat, de előtte már sok éve vurstlizik. Saját bódéja van, mióta apát örökre elnyelte a munkaszolgálat. A szülőktől tanulják a gyerekek a marionettezést, a bábkészítést, a szövegeket. Bohém egy családba születik 1925-ben, vízöntő hó 29-én. Apja után kapja a Henrik nevet.

Szóval, az egész úgy kezdődött, hogy Korngut Salamon nagypapa, a bűvész, cirkuszos, vásári mutatványos huszonhatban új bábosbódét épített a hűvösvölgyi Nagyréten.

(Kertész Dániel)