Ugrás a tartalomra

Körforgás – Kovács Emőke versei

Kovács Emőke portré Debüthöz

1990-ben születtem Sepsiszentgyörgyön, oklevelet komparatisztika–magyar szakon szereztem a Babeş-Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán, Kolozsvárott. Jelenleg Münchenben élek, önkéntesként dolgozom, fogyatékosokkal foglalkozom, és verseket írok. Ez az első irodalmi lapban megjelent publikációm.

 

 

 

Körforgás

Kovács Emőke versei

 

 

 

KÖRFORGÁS
 
Mindennap bejár kitisztítani a hotelszobákat.
Lengyelországban nincs ára a mocsoknak és a pornak.
Amikor kérdezem, szomorúan mosolyog.
Mosolya mindig ugyanolyan, állandó szájgörbület.
Majd egyszer kijön a családja, együtt fognak élni,
És elmennek hotelszobának megtisztulni.
 
 
 
NYARALÁS EGY NADRÁGGYÁRBAN
 
A nadrággyárban
gyorsan kell dolgozni, eredményesen.
Reggel ötkor felkelni, hogy délutánig
hallgasd a szívdobogásod, hogy  érezd,
te is élsz,
tíz perc szüneted van csak enni.
 
Ha összegyűlt a pénz, vehetsz egy új nadrágot
a kínaiból, de az is valami, ha
békén hagynak.
 
Apád, anyád mennek a tengerre.
Ha nem hagyod abba a munkát,
rosszul jársz,
nem visznek magukkal
 
a Bahamákra.
 
 
 
HANGYÁK BAZSARÓZSÁKRÓL
 
Néha nem tudok beszélni,
olyan, mintha a bazsarózsákról
gyűjteném a hangyákat.
Állok a kerítés mögött.
Várom, hogy elvigyen innen,
azt ígérte, eljön értem.
Napok, hónapok, évek
anyátlansága.
 
A bazsarózsák nagyanyám kertjében
még nem pusztultak ki.
 
A hangyák egy margarinos
dobozban, melléjük pókokat
és hernyókat gyűjtöttem.
 
Féltem, hogy magányosak lesznek.
Aztán mégis megtaláltátok őket,
pedig a garázsba rejtettem a dobozt.
 
Néha nem tudok beszélni,
olyan, mintha a bazsarózsákról
gyűjteném a hangyákat.
 
 
 
(félrebeszéd)
 
az utcák kőkemény kalapok.
viselnek téged, nem tudsz
belesni alájuk. sőt, azt sem tudod,
mikor voltál utoljára
a Pilinszky utcában.
minden lehetőségre fel kell készülni.
a  kalapok nem tudják a titkokat,
csak magukat sokszorozzák meg.
nem tudsz letérni magadról.
viselnek téged,
az utcák kőkemény kalapok.
 
 
 
KENYÉRVÁGÁS
 
                        Apámnak, aki a Húsiparban dolgozott
 
A disznóvágó késsel könnyű kenyeret szelni,
de vigyázni kell, hogy ne vágjon bele a húsba,
mielőtt eszel.
 
Szigorúan a kenyértartón kell tartani,
nem lehet eltérni a rendszertől,
kockázatos merénylet lenne.
 
A Húsiparra kell hagyni a tanulságokat,
a Húsipar majd megbüntet,
ha rossz voltál, hogy
emlékezz, ki adja a kenyeret,
 
amit vízszintesen kell fogni,
amit egyszerűen át kell szelni,
 
de vigyázz,
 
felügyel téged,
ha nem egyenesen csinálod,
belédvág.
 
De mit csinál mindeközben a hús?
 
 
 
HÚSTÖRTÉNETEK A HÚSBAN
 
Lassan ér a meztelen testhez.
 
Zöld és kék csigák laknak benne,
egy párolt hal néz ki belőle,
néhány garnéla
meg a tengerfenék,
megrázkódnak,
ahogy a szirthez érnek.
 
bennünk laknak a tengerek,
s a lassúság,
aminek helye nincs.
 
Lassan kivetkőzik magából a szirt,
hány tengerrel kellett már megküzdenie
eddig.
Nem kell értsél semmit,
csak figyeld, ahogy
a kék csiganyál elfolyik.
 
 
 
Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.