„A magyar nyelv a legnagyobb hungarikum” – Magyar Nyelv és Könyv Ünnepe, zárónap
Vasárnap bezárta kapuit a XIII. Magyar Nyelv és Könyv Ünnepe, amelynek utolsó napján a csángók hiedelemvilágától a ritka népi kifejezéseken és szójátékokon át a 125 éve született Hunyady Sándor emlékéig számos feledhetetlen pillanattal lettünk gazdagabbak.
Bár a gyerekprogramoknak hagyományosan a délelőttöket szentelték a várbéli rendezvényen – a gyermekmatiné részeként például a Moldvai Csángó Kisegyüttes népzenével és népmesével szólította meg a legkisebbeket –, egy „mesés” bemutató vasárnap délutánra is jutott: a Táltoskönyvek művészi színvonalú meséskönyveit mutatta be a kiadó. Gábor Emese illusztrátor több munkáját is magával hozta, és felmutatta a közönségnek. A Táltoskönyvek Kiadó pavilonjánál a kiadványokat meg is vásárolhatták az érdeklődők, és még egy féleleműző mesét is meghallgathattunk.
Mesemondás - nemcsak gyerekeknek
A gyerekek meséi után az inkább felnőtteknek való mítoszokkal folytatódott a műsor: az Etalon Kiadó vezetője keresztény könyveikről és DVD-ikről mesélt. A kiadó fő profilja a DVD-k megjelentetése, egyik legfontosabb kiadványuk a Csángó misék, melyeket egykor a Duna Televízió sugárzott. A csángók magyarul nem misézhetnek, ezért is olyan jelentős számukra a csíksomlyói búcsú: az egyetlen alkalom, ahol magyar nyelven gyakorolhatják vallásukat. A kiadó másik „szakterülete” a Mária-kultusz: Ave Maria című, frissen megjelent kötetük képanyagát Jeruzsálemben fotózták, ahol az Angyali üdvözlet templomában több mint hetven ország Mária-ikonja látható. A vallás- és kultúrtörténeti barangolás során arról is szó esett, hogyan különbözteti meg a népi hiedelem Szűz Máriát az Istenanyától, és hogyan gyökerezik a csángók Mária- és Jézus-hite a Hold és a Nap tiszteletében.
Immár DVD-n is nézhetjül a csángó miséket
A délután talán legszórakoztatóbb beszélgetése Kiss Gábor, a Tinta Kiadó vezetője és Nyakas Szilárd műsorvezető között zajlott: témájuk a szótárak és „a magyar nyelv mint a legnagyobb hungarikum” volt. Ez utóbbi aforizma magától Kiss Gábortól származik, aki elkötelezett könyvkiadó és nyelvész – ennek tréfás jelét is adta, hiszen a színpadon egy ugyancsak tarka nyakkendőben jelent meg: mint elmesélte, halandzsa-latin kifejezések szerepelnek rajta, és a Frankfurti Könyvvásáron tett szert a becses ruhadarabra. A ’halandzsa’ szó egyébként, mint elhangzott, állítólag Karinthy találmánya, az egyéni nyelvújítás szép példája.
Kiss Gábor és Nyakas Szilárd jó sok nyelvi feladvánnyal álltak elő
De hoztak példákat Kiss Gáborék a „hivatalos” nyelvújítás tarka tárából is – meglepő például, hogy míg az ’ugrány’ (azaz kenguru) kihullott az idő rostáján, addig a teljesen azonos módon képzett ’függöny’ vagy ’higany’ megmaradt. Eljátszottunk a tájszavakkal is – van, amelyiknek már csak származékát ismerjük, használjuk, holott ha létezik ’rakoncátlan’, rakoncának is kell lennie, ami nem más, mint a rakomány megtámasztója a szekéren. Kevés olyan területe van a nyelvnek, amelyről a Tinta Kiadó ne jelentetett volna meg szótárat: a Kis Magyar Tájszótártól a Szlengszótáron át a Retrószótárig rengeteg érdekesség közt lehet böngészni. A közönség hatalmas lelkesedéssel vágta rá a feladványokra a megoldásokat, legyen szó akár a hatvanas évek csokoládémárkáiról, vagy az olyan népi kifejezések magyarázatáról, mint a sarampó.
A standoknál lehetett olvasni, festeni, nyomdászkodni - kinek mihez volt kedve
A „nézőtér”, vagyis a szabadtéri padsorok zsúfolásig megteltek a 125 éve született Hunyady Sándor emlékét felidéző beszélgetésen. A színpadon köszönthettük Bródy Sándort – nem tévedés, nem ámítás, ugyanis a nagy író unokaöccse, az Amerikából Magyarországra hazatelepült Alexander Brody mesélt elsőként nagybátyjához, Hunyady Sándorhoz fűződő emlékeiről. A hasonlóképp nagyszerűen mesélő unokaöcsnek azt tanította meg legelőször a jeles nagybácsi, hogyan kell tartani a szivart – tudtuk meg Alexander Brodytól, aki mindjárt be is mutatta e tudományt. A résztvevők közül mindenki elmesélte röviden, hogy került kapcsolatba a Hunyady-hagyatékkal: Kurta Zsuzsanna irodalmár, a Hunyady-kiadások szerkesztője egyetemi szakdolgozata révén; Urbán László, a jól ismert „irodalmi kincsesbányász” a Színházi Életben bukkant kiadatlan Hunyady-novellákra; Ritli Péter, „a legnagyobb Hunyady-olvasó” szülei és nagyszülei Szabolcs megyeiként jól ismerték a Hunyadyakat, így plántálták az érdeklődést fiukba; Incze Ildikó színművésznő pedig Hunyady Margitot, az író édesanyját alakíthatta néhány éve a Vígszínházban.
Alexander Brody (jobbra), zsebében az elmaradhatatlan szivarral, és a leghűbb HUnyady-olvasó, Ritli Péter
Számos anekdota, szívhez szóló történet kelt életre a Vár színpadán: például, hogy Mikszáth után Hunyady volt a legtermékenyebb parlamenti tudósító; hogy tökéletesen komponált novelláiból képtelenség egyetlen sort is kihúzni; hogy „Sándorka”, ahogy mindenki ismerte-szólította, nemcsak rendkívül jóképű volt, de ízig-vérig dzsentlmen, és nagyon szerény is (erről szól Ignácz Rózsa erdélyi író Akit mindenki szeretett című kötete). A beszélgetés vége felé, míg Márai Sándorka című művét hallgathattuk meg, megszólalt a Mátyás templom harangja – ez az égi intermezzo juttatta eszébe Alexander Brodynak a szép történetet nagybátyja temetéséről. Amikor leengedték a koporsót a sírba (amelyet rengeteg rajongó állt körbe), Sándorka legkedvesebb helyszínén, a Kerepesi úti lóversenypályán megszólaltak a hangosbemondók: „Fogatok a helyükre, starthoz, starthoz.”
Incze Ildikó, Urbán László és Kurta Zsuzsanna
Az Incze Ildikó felolvasta Márai-tárca, melyben az író egykori kedves barátja emlékét idézi fel, már előkészítette a következő programot, melynek címadója Márai volt. Mint megtudtuk, a Szigethy Gábor irodalom- és színháztörténész vezette Márai Szalon sokéves múltra nyúlik vissza: Nagy Gábor Tamás polgármester kérte fel 2005-ben Szigethyt, vegye át a Szakály Sándor-alapította Szalon vezetését. Az irodalmár minden alkalommal más-más vendégeket hív, a program sem kötött, szerteágazó az irodalmi kínálat, s a rendezvényeket általában borkóstoló követi. Mivel a Magyar Nyelv és Könyv Ünnepe szabadtéri színpada kevésbé alkalmas az intim beszélgetésekre, ezért ide zenei-irodalmi csemegéket hozott a Szalon vezetője. Für Anikó színművész három legendás színésznő – Fedák Sári, Honthy Hanna és Ruttkai Éva – alakját idézte fel emlékiratokon keresztül. Trokán Pétertől a 25 éve született Ottlik Géza műveiből kaptunk ízelítőt. Az irodalmi élményeket zeneivel egészítette ki Illyés Dalma fuvolaművész és Kováts Miron gordonkaművész duettje, akik többek között Bach-muzsikát játszottak. S ha már Hunyady Sándor kapcsán megható búcsúpillanatok kerültek szóba, Fedák Sáriról is megosztott egy emlékezetes történetet Szigethy Gábor: amikor 1955-ben a színésznő ávósoktól körbevett temetésén Mezei Mária lépett a sírhoz, és a Miatyánkot kezdte imádkozni, az egész tömeg csatlakozott hozzá, és a közös ima erejével a karhatalom emberei sem tudtak mit kezdeni.
Szigethy Gábor és a két színművész, Für Anikó és Trokán Péter teremtettek szalonhangulatot
A Márai Szalon zeneművészei: Illyés Dalma és Kováts Miron
A XIII. Magyar Nyelv és Könyv Ünnepét Mosonyi Mihály Emlékkoncert zárta a Mátyás templomban. A Fertő-tó keleti partjánál született Michael Brand – aki később Moson vármegye után vette fel a Mosoni nevet – Liszt és Erkel mellett a magyar zene legjelesebb képviselője a tizenkilencedik század derekán. A koncerten a zeneszerző születésének 200. évfordulójára emlékezett a Mátyás templom ének- és zenekara.
Szöveg és fotók: Laik Eszter
