Ugrás a tartalomra

 

A harmadik időszámítás – Acsai Roland versei

 Acsai Roland
 
 
A harmadik időszámítás
Acsai Roland versei
 
                                                                                        
Szerelmes vers
 
Tegnap nem esett. Ma már esik.
Tegnap még csak készülődtek
A felhők, hogy hozzánk hasonlóan
 
Megmásszák a tövises, tél végi domboldalt,
Aztán beléjük akadtak a tüskék,
Mint tegnap az én ujjamba,
 
Meg a kabátomba, és felszakították őket.
Az eső és a felhők nem szimbólumok,
Vagy allegóriák, csak tények, mint
 
A domboldal, a tüskék, vagy mi ketten,
És nem példáznak semmit az
Idő múlásán és önmagukon kívül,
 
Vagy, mint a mi esetünkben, az összetartozás
Láthatatlan szálain kívül, amik úgy kötnek
Össze veled, ahogy az esőcseppek
 
Sűrű öltései az eget a földdel.
 
 
 
A harmadik időszámítás
 
Ma három hónapja ültünk be
Egy autó hátsó ülésére, egy macskahordozó mellé,
És átállítódott bennünk valami,
 
Téli időszámításról nem a nyárira váltottunk, 
Hanem egy harmadikra, amit
Mi hoztunk létre, és az előző kettőn
 
Kívül áll, és ebből a szempontból
Mindegy, hány hónapja vagyunk együtt,
A mi időnk gyorsabban telik és lassabban,
 
Mintha egy óriási homokóra
Mérné, amiben porszemek helyett
Bolygók vannak, és ha egy örökkévalóság
 
Alatt lepereg, újra meg lehet fordítani,
Minden kezdődne elölről.
 
 
 
Elaludtál a vonaton
 
Ölembe hajtott fejjel 
Elaludtál a vonaton
Két állomás között,
 
Talán semmi különös
Nem volt abban a pillanatban,
Nekem mégis sokat jelentett.
 
Szikráztak a csupasz ágak 
Áramszedői, és a sín olyan volt,
Mint egy szán nyoma a hóban,
 
És úgy éreztem, mintha átszálltunk 
Volna egy másik szerelvényre, 
A valóságos vonat tovább robogott
 
Az ablakunk mellett, mi meg 
Ott maradtunk az álombeli kocsiban,
És nem tartottam attól, hogy a kalauz
 
Leszállít, hiszen volt érvényes
Jegyem. Te voltál az, ahogy ott
Feküdtél az ölemben.
 
 
 
 
 
 
Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.