Ugrás a tartalomra

 

Élet a Szent Johanna gimin túl

„A Holnaptól minden rendben elbeszélője és főszereplője Beni, a gimissé váló kamasz, akit lepattint New Yorkba migráló első szerelme, és ezért a srác olyan bánatos lesz, hogy megváltozik az élete.” – Tallér Edina kamaszregényéről Boldog Zoltán írt.

Egy peepshow-ban találkoztam először Tallér Edinával. A Fiatal Írók Szövetsége a 2011-es Könyvhéten olyan sátrat állított, ahol írókat, költőket kérdezhettek az érdeklődők egy kartonból összeállított piroslámpás negyedben. Kollégámmal túl komolyan vettük a helyszín nyújtotta lehetőségeket, és túllőttünk a célon. Ez a linkelt videóból is kiderül. Mentségünkre szóljon, hogy az írónő is benne volt a játékban.

Aztán eltelt néhány év, és Tallér Edina 2013-ban egy meglepő kötettel jelentkezett (Lehetek én is). (Erről bővebben itt olvashatnak). Amellett, hogy a sztori elég misztikus, a cím szemérmetlenül rájátszik a Vad Fruttik slágerére.  

A fentiekből is látszik, hogy Tallér Edina bátor szerző. Nem fél a merész áthallásoktól, nem fél az olvasóktól, nem fél a popkultúrától. És ahogy legutóbbi két könyvéből kiderül, nem riad meg az egyik legnehezebb műfajtól, az ifjúsági irodalomtól sem. Ebben a kategóriában ugyanis nem lehet közepesnek lenni. Az író vagy tarol, vagy pedig kínkeserves kapálódzással sem kelti fel a diákok érdeklődését. Ami Leiner Laurának sikerült a Szent Johanna gimi sorozattal, az sokáig megismételhetetlennek tűnik. Legutóbb könyvesboltokat rohamoztak meg a tinik a könyv miatt. Nem véletlen, hogy sokan kérdezik, miben áll a Szent Johanna gimi sikerének titka.

Böszörményi Gyula a következőképpen felel erre a kérdésre: „Mitől röppen ennek a regénynek minden új kötete azonnal a sikerlistákra? Miért imádják, hoznak létre rajongói oldalakat, lájkolnak 23 ezernél is többen, és tülekednek a dedikálásokon a fiatalok? Azért, mert a SzJG sorozat a mai magyar valóságról, a mai gimnazisták életéről, örömeiről, fájdalmairól szól, méghozzá tökéletes (a tinik által lájkolt) hitelességgel, pergő nyelven, fordulatosan, eleven humorral és… És bizony erősen idealizálva ezt a valóságot.” (Erről bővebben itt olvashatnak.)

Böszörményi Gyula egyik állítását vitathatónak tartom. A Leiner-könyvekben megalkotott kamaszkor világának idealizálása talán csak nekünk tűnik annak. Az azonosulás forrása éppen az idealizálás hiánya lehet, csúnya szóval élve: a hiperrealizmus. Tehát arra eszmélhetnek rá a tinik, hogy „jé, éppen ezt csináljuk, éppen így érzünk mi is”. A felismert hasonlóság, a fikció és a valóság egymásra vetítése lehet a titok egyik alkotóeleme. Talán ez lehet a magyarázata annak is, hogy a Szent Johanna gimi első kötetén sem jutottam túl, és most e tanulságos vereség margójáról megpróbálom megérteni alulmaradásom okait.

A fenti összetevőt, a hiperrealista alapállást használja fel a Holnaptól minden rendben című mű, Tallér Edina második ifjúsági, de a 14 feletti korosztálynak ajánlott könyve. A kötet a Most akkor járunk? folytatása (erről itt olvashatnak), de anélkül is simán érhető.

A Holnaptól minden rendben elbeszélője és főszereplője Beni, a gimissé váló kamasz, akit lepattint New Yorkba migráló első szerelme, és ezért a srác olyan bánatos lesz, hogy megváltozik az élete. A két legjobb barát közül az egyik erdélyi, a másik ukrán (a szöveg szándékosan nem kárpátaljait használ). Az egyikük Andris, a Király-hágón túlról Budapestre költöző élsportoló, a másikuk Fedor, az ukránból magyar anyanyelvűvé váló srác. Ők hárman csatangolnak Budapest utcáin, s ha éppen nem ott vannak, akkor cseten fárasztják egymást. Éppen az ilyen megoldások, a Skype-szócsaták idézése húzza be a felnőtt és a kamaszolvasót is a szövegbe. Előbbire példa maga a recenzens, utóbbira pedig a tanárként is dolgozó kritikus néhány tanítványa.

A regény tehát olyan módon szólítja meg a kamaszokat, ahogy ők is megszólítják egymást, cseveg velük, velünk. Az írott szóbeliség divatos fordulatai hitelesek, bár az hamar kiderül, hogy a szereplők túlzottan jól neveltek. Az egyiküknek majdnem sikerül megcsúsznia, végül őt is megmentik. A barátok József Attiláról értekeznek, sportolnak, többnyire viselkednek, vagy intelligensen feszegetik a kereteket. Legrejtettebb vágyaikba nem látunk bele. Se pornófilmek, se tapizás, és egy női mellre is csak egyszer mer ránézni Beni. Itt érződik a szerző és az elbeszélő társadalmi neme közti interferencia igazán. Tallér Edina egy olyan kamaszfiút teremtett, aki nem tud beszélni ébredező férfiasságának vágyairól. A másik gátat pedig éppen az jelenthette a szerzőnek, hogy két gyermeke közül az egyik fiú, és egy életrajzi olvasat a sok kibeszélt titokkal esetleg nehéz perceket okozhatott volna a családnak. Egy naiv olvasat ugyanis nyugodtan támaszkodhat arra a fülszövegre, amely hangsúlyozza: Tallér Edinának is éppen egy fia és egy lánya van, akár a regénybeli házaspárnak.

A Holnaptól minden rendben könnyed olvasmány. Akit néhány füves cigi még felzaklat, az nyugodtan megbotránkozhat rajta. A hátsó borítón lévő 14+ felirat azonban nem indokolt. Ma már egy egyszerű rajzfilmben több erőszak történik, mint Tallér Edina regényében, amely nem mozdítja ki a jól nevelt kamaszt komfortzónájából, de fontos megerősítést ad számára. Támogatja abban, hogy ne kerüljön padlóra minden szakítástól, minden rosszul sikerült versenytől vagy egy-egy meglepő nagyvárosi jelenettől. Segít abban, hogy a tizenéves korosztály könnyebben viselje el a szüleit, és megértse: a velük szembeni dac természetes.

A Szent Johanna gimivel szemben Tallér Edina könyvét sikerült végigolvasnom. A Holnaptól minden rendben visszaadta hitemet az ifjúsági irodalomban, és felkeltette bennem a vágyat, hogy a Tüskevár és a Zabhegyező közötti félúton újabb világokat ismerjek meg, ahová az olvasó tinielit néha elvonul. Belőlük lesz ugyanis a jövő értelmiségije, és egyáltalán nem mindegy, hogy peepshowba vagy egy rendes gimnáziumba járnak.

Tallér Edina: Holnaptól minden rendben. Tilos az Á Könyvek, 2015.

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.