A Klasszikus Magyar Irodalmi Párt közleménye

Nyájas Olvasók, egyben tisztelt Szavazók! Ezúton közlöm Önökkel, hogy megalakult a Magyar Klasszikus Irodalmi Párt, mely felülmúlhatatlan és ellenállhatatlan személyiségeket javasol az ország vezető pozícióinak betöltésére. Hadd jelentsem be a párt nevében az új kormány és egyéb állami méltóságok névsorát. A miniszterelnök nevét a közlemény legvégén találják, de meglepetésre ne számítsanak, szinte magától értetődő. 

Pénzügyminiszter: Janus Pannonius. Ő volt a Mohács előtti Magyar Királyság egyetlen becsületes kincstárosa, aki megelégedett szerény pécsi püspöki jövedelmével, amely mai 3 milliárd forintnak felel meg. Utódja, Ernuszt János milliárdokat sikkasztott, annak fia, Ernuszt Zsigmond pedig a magyar éves állami átlagbevétel két és félszeresét lopta el, az ő tevékenységének fényében az eljövendő korok korrupciója, mondhatni, vicc. 

Külügyminiszter: Petőfi Sándor. Bár izgága és túl sok diplomácia nem szorult belé, nevét mindenhol ismerik, és számtalan nyelvre fordították le műveit. Így látogatásai izgalmas közönségtalálkozók lennének, melyek öregbítenék hazánk hírnevét. A világ vezetői ver(s)sengenének, hogy kinél fordul meg többször, Donald Trump valóságshowt közvetítene az Ovális Teremből. Putyin közelébe viszont nem szabad engedni, mert akkor kitör a magyar–orosz háború, így Moszkvában hazánkat inkább József Attila fogja képviselni. 

Belügyminiszter: Móricz Zsigmond. Egyaránt ösmeri a magyar lelket, lett légyen az népi vagy urbánus. Nincsenek illúziói, a szappanszag mögött is megérzi a bűn verejtékét. Könyörtelen figyelmét semmi nem kerüli el, ő maga azonban nem kegyetlen, csupán csak igazságos, mint P. Zoltán, aki ugyan megverte néha a feleségét, de csak akkor, ha az megérdemelte. Jaj a betyároknak! 

Igazságügyminiszter: Jókai Mór. Ki is lehetne méltóbb erre a posztra, mint az ország-világ és univerzum legnagyobb ismerője, aki megannyi regénynek meg novellának álcázott esettanulmányban mutat be megannyi sorsot, és szolgáltat erkölcsi igazságot. Aki a láthatatlan csillagot is meglátta annak felfedezése előtt négy évtizeddel. Romantikus, jószívű, jóindulatú – de az igazság az igazság, és a törvény az törvény, a rossznak el kell nyernie méltó büntetését, ha másképp nem, hát beszakad alatta a Balaton jege. Lásd Krisztyán Tódor esetét. 

Honvédelmi miniszter: Zrínyi Miklós. A híres hadvezér nevének hallatán a migránsoknak eszük ágában sem lenne a török határt átlépni. A kerítést lebontaná, mert gátolná a magyar lovas szabadcsapatokat a szomszédos országok annektálásában. 

Tanügyminiszter: Arany János. Csakis egy ilyen komoly, nagy tudású és szeretettel teli emberre lehet bízni a magyar oktatás újjászervezését, mely a klasszikus oskolákhoz való visszatérést jelentené. Megszűnne a funkcionális analfabetizmus, középoskolásaink latinul verselnének, ógörög szövegeket értelmeznének, és nemcsak a kortárs, hanem a shakespeare-i angolt is vágnák. 

Nemzeti Kulturális Örökség és Jövendő Minisztériuma: Babits Mihály és Kassák Lajos. Az irodalom szempontjából legfontosabb minisztériumot két, egymástól merőben különböző társminiszterre kell bízni. A klasszicizmus híve, Babits Mihály gondoskodik arról, hogy a kulturális örökség fennmaradjon. De a modernitást sem szabad elhanyagolni, arra pedig kiváló egy mindenre nyitott, izmusoktól dagadó, avantgárd figura, aki ráadásul szociálisan is érzékeny, mert ó dzsiramári, ó lébli, ó bumm bumm! 

Ifjúsági- és sportminiszter: Rejtő Jenő. Az atlétatermetű bokszoló-íróért, Troppauer Hümér megtestesítőjéért mindenki rajongana. Az „ép testben jóízű marhaságok” boldog ideje köszöntene a magyar ifjúságra. 

Európai ügyek pénztárca nélküli minisztere, különleges nagykövet: Ady Endre. A duhaj és léha Vátesz bármilyen hivatalnoki munkára alkalmatlan, ellenben szeret Nyugat-Európában, különösen Párizsban hetyegni, de bizonyára Brüsszel sem lenne ellenére. Remekül duhajkodnának Junckerrel, lekötnék egymást, így egyikük sem csinálna hülyeségeket, és Európa élete gondtalanabb lenne. 

Földművelésügyi miniszter: Illyés Gyula. Aki a Puszták népét megírta, tökéletesen tudja, miről van szó, és mit kell tenni a magyar föld megművelésének érdekében. 

Környezetvédelmi miniszter: Csokonai Vitéz Mihály. Ugyan nem ért hozzá, és rühelli a hivatalnokoskodást, de neki is kell adni valamit. Helyette hallgatag államtitkára, Áprily Lajos óvja majd a természetet. 

Népjóléti miniszter: József Attila. Limuzinnal járja az országot, közben mohón libacombot fal, és dicsekedik fűnek-fának, mily jó dolga van Attilának, mivel miniszter lett belőle. Orosz ügyekben Petőfi Sándor helyett képviseli a hazát. 

Gasztronómiai államtitkár: Krúdy Gyula. Hiszen: „Az étkezés kultusza nemegyszer felülmúlja a nő és a szerelem jelentőségét”. 

Családügyi államtitkár: Balassi Bálint. Bár hivatalnokként alkalmatlan, szenvedélyes családlátogatóként föllendítené a népszaporulatot. 

Nemzetpolitikáért felelős államtitkár: Tamási Áron. Az agyafúrt góbé-agyra szükség van a szomszéd országok rafinált politikusaival való egyezkedésben, nemkülönben a bicskára es. 

Az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója: Madách Imre. Ne becsüljük alá a hallgatag, mizantróp férfiút. A magyar titok biztos kezekben van a luciferi erőkkel szemben. 

Az MTVA vezérigazgatója: Karinthy Frigyes. Ki másra bíznánk a nép szórakoztatását, mint a magyar humor megtestesítőjére? Személye garancia, hogy a kereskedelmi adók, kretén műsoraikkal egyetemben, becsődölnek, a stand up formájában előadott M1-es Híradó pedig az ország legnézettebb műsora lesz. Katasztrófahírek nem lennének, mert mindenen röhögnének a nézők. 

Az országgyűlés elnöke: Vörösmarty Mihály. Ki más is lehetne, mint a bölcs klasszikus, a Szózat rendületlen szerzője? Ki merészelne illetlenül viselkedni a Parlamentben? A civilizált politikai párbeszéd, a tökéletes forma és tökéletes tartalom garanciája lenne. 

Államfő: Kosztolányi Dezső. A link, de rendkívül kellemes, fölöttébb szellemes, elbűvölő személyiség tökéletes erre a szimbolikus posztra. Népszerű lenne az egész világban, mindenkivel megtalálná a hangot, Keleten és Nyugaton egyaránt. A klímaváltozás ugyan szemernyit sem érdekelné, ellentétben az ópiumtermékekkel, de rímeiért és egyéb jó tulajdonságaiért ezt elnézzük neki. 

Miniszterelnök: Mikszáth Kálmán. Ismeri az országot és a népet, bölcs és megbízható, szigorú, de szeretettel teli. Kellőképpen nemzeti érzelmű, de kellő szabadelvűséggel fűszerezve. Kedélyes, jó humorú, nincs nála alkalmasabb magyar klasszikus az ország vezetésére. A különös házasságok problematikájával is megbirkózna. 

Ez lenne hát az enumeráció, pártunk hőseinek fölsorakoztatása. A fenti, vitathatatlan személyiségek mindannyian kiállták az idő próbáját, népszerűségi indexük – az érettségi környékét leszámítva – rendkívül magas. Nem kétséges, hogy kormányzásuk egy igazi hősi éposz leend.

Hajrá Magyarország, hajrá Olvasók!

Orbán János Dénes,

a Klasszikus Magyar Irodalmi Párt szóvivője